Mezőhegyes

Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye falu- és tanyagondnokai, valamint a szolgálatokat működtető települések polgármesterei, jegyzői és intézményvezetői találkoztak 2023. augusztus 30-án a Békés vármegyei Mezőhegyesen megrendezésre került falugondnoki találkozón.
Pap István Tibor Mezőhegyes polgármestere tartott meg előadást a település múltjáról, jelenéről és jövőjéről.
Régészeti kutatások eredményei alapján állíthatjuk, hogy Mezőhegyes közigazgatási területének több része már az időszámítás előtt is lakott hely volt.
Az Etel-közből nyugat felé vágtázó magyarok egyik népes raja, a Tömösi szoroson át tört be a Kárpát-medencébe, majd a Maros völgyén, mint természet kínálta kedvező felvonulási vonalon robogtak szilaj, mokány lovaikon az alföldi, akkor még erdős, sztyeppés tájak felé.  Kiérve az erdélyi hegyek közül, ez a vidék mutatkozott elsőként olyan területnek, ahol érdemes volt letelepedni.
 A vízből kiemelkedő szigetek, mezőségek (Mezőhegyes 109 m) löszsíksága pedig a ménesek legeltetésére, földművelésre nyújtott kitűnő talajt.
A honfoglalás idején területünk a Nagyvezér Ajtony birodalma volt mindaddig, amíg Szent István, mint lázadóra rá nem küldte Csanád vezérét, s nem messze Mezőhegyestől a Maroson túl fekvő Nagyősznél le nem verte, s meg nem ölte az Ajtony nemzetség területén. „Nagyvezír megszámlálhatatlan szilaj lova, barma legelt, s kezes állattartó és földművelő szállásai sorakoztak.” Így 1000 éve hívjuk ezt a földet Csanád vezér földjének és a Trianoni döntésig Mezőhegyes Csanád vármegye része volt.
A tatárjárás után elnéptelenedett a puszta és nem is népesedett be igazán, egészen addig amíg, 1784. december 20-án II. József Császár, Császári és Királyi Katonai ménesintézet alapításáról döntött.
A Császári és Királyi Katonai Ménesintézet a háborús években 6000-7000 katonalovat állított elő.
A katonaló előállítás mellett a ménesintézet feladata az Erdélyi és Magyarországi területek lótenyésztésének minőségi fejlesztése is volt. Ennek a feladatnak megfelelően Mezőhegyes a világon egyedülállóan egy helyen 3 hagyományos ló fajtát tenyésztett ki: a Nonius, a Furioso-North Star és a Gidrán, melyeket a Magyar Országgyűlés Nemzeti kinccsé nyilvánított.
A kiegyezést követően 1869-ben a Magyar Kormány átvette a ménesbirtokok irányítását és Kozma Ferenc irányítása alatt a Katonai Ménesintézetből Mezőgazdasági nagyüzem alakult. Ennek köszönhető a település születése, hiszen az intenzív mezőgazdasági termelést nem lehetett kizárólag katonai személyzetre bízni, hanem a mezőgazdasághoz értő civil lakosságot kellett letelepíteni.
Az átszervezés sikeres volt, ugyanis a Mezőhegyesi Ménesbirtok Európa legnagyobb és legmodernebb mezőgazdasági nagyüzemei közé tartozott a II. világháborúig.
Mezőhegyes nagyon gazdag épített örökséggel bír, amely épületek két fő építési hullámban, 1785 után és 1869 után épültek. Ezekből az időszakokból több, mint 120 ingatlan származik, amely óriási érték és óriási kihívás.
Ahol a találkozó zajlott a Központi szálloda és tiszti kaszinó volt egykor, ma a Polgármesteri hivatal, mely 1885-ben épült.
Míg 1990-ben a lakosságszám 9000 fő volt Mezőhegyesen, ma 4600- an lakják a települést.
A népeség csökken nemcsak Mezőhegyesen, hanem országos szinten is, ezt látjuk a legutóbbi népszámlálás alapján. Ez egy országos probléma, de a városvezetés bízik abban, hogy a Ménesbirtok és a Város közös fejlesztései megoldják a népességcsökkenést.
Nagyon nagy része a lakosságnak ma is majorokban él, ebben azért annyi csúsztatás van, hogy vannak olyan majorok, amik gyakorlatilag összeérnek a településsel. Ez is egy helyi specialitása Mezőhegyesnek, hogy itt majorok vannak, ez egy kicsit más, mint máshol, hiszen nem a klasszikus tanyavilágról beszélünk.  
Mezőhegyesen a fejlesztések a ménesbirtokkal összehangolva történnek. Városi fejlesztések az elmúlt 4 évben közel 5 Mrd Ft mértékben zajlanak. A város és a Ménesbirtok közös fejlesztéseivel együtt azt reméljük, hogy a népesség csökkenést minél előbb meg tudjuk állítani.

Papp Zsolt helyettes államtitkár beszédében elmondta, hogy az Európai Bizottság 2022-ben fogadta el Magyarország Közös Agrárpolitikáról szóló stratégia tervét.
A magyar stratégiai terv számos olyan beavatkozást tartalmaz, amelyek célja egyrészt a mezőgazdasági termelők méltányos jövedelmének biztosítása, másrészt a pénzügyi támogatás köztük történő igazságosabb elosztása. A tervben foglalt intézkedések emellett megkönnyítik a fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdését is.
Szarvák Mónika a Belügyminisztérium, Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztályának munkatársa előadásában bemutatta, hogy a falugondnoki szolgálatok elindulása óta milyen változások történtek a falugondnoki szolgálatok esetében.
A jóízű ebéd után a települési séta alkalmával a résztvevők látogatást tehettek az egykori emberkórodába, amely ma Helytörténeti Gyűjteményként funkcionál és a Ménesbirtok fejlesztéseivel is megismerkedhettek.
Köszönet a település vezetésének, a közreműködő kollégáknak a falugondnoki találkozó színvonalas megrendezéséért.