ÁNGYÁN JÓZSEF: HOSSZÚ TÁVRA HATÓ AGRÁRIUMOT, VIDÉKFEJLESZTÉST ÉS KÖRNYEZETVÉDELMET SZABÁLYOZÓ TÖRVÉNY KÉSZÜL

MTI 2010. december 1., szerda 16:10
www.galamus.hu

Magyarország 2020 címmel, egy tíz évre kitekintő agráriumot, vidékfejlesztést és környezetvédelmet magában foglaló stratégia készül el egy konzultációsorozat után jövő májusig, melyre alapozva egy kerettörvényt fog alkotni az Országgyűlés - mondta Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán Lakiteleken.
Az új kerettörvénynek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az évszázadokon keresztül jól működő, város és vidék közötti kapcsolat újra szerveződjön, valamint a táj és a környezet egyensúlyát megőrző mezőgazdaság alakuljon ki, mely a kis- és a családi gazdaságokra épül - mondta Ángyán József, a Lakiteleki Népfőiskolán, öt megye falugondnokai részére szervezett fórumon.
Ángyán József szerint, egy kirabolt országot kapott meg a jelenlegi vezetés, s a kiprivatizált, vagy széthordott nemzeti vagyonból elenyésző bevétele származott az államnak.
Az Európai Unió forrásaiból Magyarországon mezőgazdaságra és vidékfejlesztésre 1400 milliárd forint jut a jelenlegi hétéves költségvetési periódusban, melynek 80 százaléka az első három évben kiosztásra került, s már csak 200 milliárd forint áll rendelkezésre - mondta a parlamenti államtitkár.
Ángyán József emlékezetett az első Orbán kormány időszakának végére, amikor 8 ezer milliárd forint volt az ország adósságállománya, ami magas volt, de csökkenő tendenciát mutatott.
"Mostanra 21 ezer milliárd forintra nőtt az államadósság, de a növekedésnek komoly látszata nincs" - tette hozzá.
Utalt azokra az adatokra, melyek szerint, ha az önkormányzatok és a családok adósságát is hozzászámítják az államadóssághoz, akkor átlagosan, személyenként 3,5 millió forint adósság jut minden magyar állampolgárra.
A jövő év egyik nehézségeként említette: 2011-ben ezer milliárd forint az adósságszolgálata az országnak.
Előadásában kifejtette: a mezőgazdaságban érdekelt részvénytársaságokat csak a tőkebefektetés hozamának a maximalizálása érdekli, ami ellentétes a helyi érdekekkel.
Adatai szerint, az állami földek majdnem felét 180 tőkés társaságnak adta bérbe az előző kormány, ahol elképesztően alacsony, 20-50 forint közötti, hektáronkénti bérleti díjak vannak.
A részvénytársaságok 86 ezer főt foglalkoztatnak, szemben a hasonló nagyságú területen termelő kis- és családi gazdaságokkal, melyek több mint 300 ezer embernek biztosítanak munkát és megélhetést.
Hangsúlyozta: a magyar mezőgazdaság alapja a kis- és a családi gazdálkodás lesz, de ahhoz, hogy ezek a kis mozaikok életképesek legyenek, a közöttük létrejövő szövetkezéseket támogatni kell.
Ángyán József a helyi társadalom megerősítését célzó tervekről is beszélt a több mint száz falugondnok előtt. A kormány elképzelése szerint, minden településnek joga lesz legalább az alsó négy osztályos állami iskolához, ha legalább nyolc gyereket beíratnak. A tervek szerint, 500 kistelepülésen szándékoznak újraindítani alsó tagozati oktatást, melynek költségeit az állam fogja biztosítani