Kovács Edit: Szakmai műhely Tiszainokán

Egyesületünk a Falugondnokok Duna–Tisza Közi Egyesülete 2019. június 13-án Tiszainokán tartotta meg soron következő szakmai műhelymunkáját az EFOP 522-17-2017-00004 pályázat keretein belül, a falugondnoki képzés és továbbképzés rendszere - múltja és jelene- címmel. A rendezvényen részt vettek falu- és tanyagondnokok, senior falugondnokok, falu- és tanyagondnoki alapképzésen oktatók, valamint falu-és tanyagondnoki szolgálatot működtető településvezetők is.
A konferencia kezdete előtt a tiszakürti „Mamusok” frissen sütött lángossal kedveskedtek a jelenlévőknek.
  Elsőként a Tiszainoka polgármestere Kiss Erzsébet Eliza köszöntötte a vendégeket és bemutatta a települést. Tiszainoka az egyik legkisebb település a Tiszazugban és egyben a legszegényebb is.  De egy bizonyos szempontból mégis a leggazdagabb település mondta a polgármester asszony. A közel 400 fős településen a szeretet, az összetartozás, a kitartás, és az odaadás példaértékűként mutatkozik.  Vannak páran a faluban, akik mozgékonyak, agilisak, „minden lében kanalak” bármilyen rendezvényen is kell segíteni, ott vannak, megállják a helyüket, sajnálatos módon nem annyian, mint kellenének. Sajnos Tiszainoka is azokhoz a kistelepülésekhez tartozik ahol a lakosság csökkenő és elöregedő tendenciát mutat. Ebből adódik az a sokkal nagyobb feladat is, hogy muszáj a gyereket mozgatni és meghívni rendezvényekre, ami az iskolásokat is egy kicsit kimozdítja.
A község intézményi ellátottsága nem túl nagy, van egy bentlakásos idősek otthona, 30 fő gondozottal, ebben az intézményben tudnak több munkát biztosítani, hiszen 15 főt foglalkoztatnak az otthonban. Az időseket is mindig igyekeznek bevonni a település életébe.
Óvodája még van a településnek, ami 8-15 fő közötti gyereklétszámmal működik. Általános iskolába viszont a gyerekek a környező településekre Cserkeszőlőbe vagy Tisztakürtre járnak.
 „Van egy kis konyhánk, amit most felújítunk, végre.  Öt éve zajlik az ügy nem rajtam múlott, mostanra úgy néz ki, hogy talán sikerül is a felújítást tető alá hozni ebben a hónapban.”- mondta a polgármester asszony. A Gondozási Központ keretein belül működik a falugondnoki szolgálat.
Működik még a településen egy ún. egyszemélyes Polgármesteri Hivatal is, ahol a Polgármester Asszony az egyetlen személy, nincs hivatali apparátusa, ugyanis Cibakházával működnek körjegyzőségben. A település rendezvényekben gazdag.
Érdekességképpen a polgármester asszony megosztotta a jelenlévőkkel, hogy anyakönyvvezető is a településen és szívének egyik legkedvesebb mellékfoglalkozása a házasságkötés. Elmondta még azt is, hogy teljesen másfajta esküvőket csinál, mint általában az anyakönyvvezetők, és nemcsak azért, mert ingyenesen vállalja a párok megesketését. Kistelepülés lévén megadhatja a módját és nagy feneket keríthet az esküvőnek, akár egy különleges helyszínnel, akár magával a szertartással.
A polgármester asszony köszöntője után Nagy János a település falugondnoka mutatta be a falugondnoki szolgálat működését illetve a településen végzett munkáját.
Ezután Csörszné Zelenák Katalin a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének ügyvezetője ismertette az összejövetel célját. A falu- és tanyagondnoki képzés és továbbképzés rendszerének múltjáról és jelenéről kérdezte meg a hallgatóságot, hiszen a jelenlévők közül mindenkinek van saját tapasztalata a képzési rendszerrel kapcsolatban.
A felszólaló falu- és tanyagondnokok közül voltak, olyanok, akik még az első falugondnoki képzések egyikén végeztek és voltak olyanok is, akik a frissen végzett csoportok egyikéből szóltak hozzá a témához. Meghívott vendégünk volt még Erdélyből a szilágyerkedi falugondnok Balázs Zoltán is, aki még Vértesacsán részt vett a falugondnoki alapképzésen. Ezzel pedig a képzési rendszer széles sprektumáról információhoz juthattunk.
Abban minden felszólaló egyet értett, hogy a falugondnoki feladatellátáshoz elengedhetetlen a képzés, nagyon sok hasznos és új információval valamint tapasztalattal lettek gazdagabbak, amit munkájuk során alkalmazni is tudnak. Igaz, bármikor előfordulhatnak váratlan események, amire nem lehet felkészülni, de a képzés során megtanulták, hogy ilyen esetekben kihez, vagy kikhez lehet fordulni. Szinte mindenki elismerte, hogy amikor meghallották, hogy bentlakásos a képzés és mennyi ideig tart senkinek nem fűlött hozzá a foga, de az első hét után már nagyon várták a következő hetet.
 Azért fontos, hogy a képzés bentlakásos formában bonyolódjon le, hiszen ilyenkor különböző korú, különböző élet és munkatapasztalattal rendelkező falu- és tanyagondnokok gyűlnek össze, akik meg tudják egymással beszélni problémáikat, nagyon sokat tanulnak egymástól azon felül, amit a képzésen tanultak. Mindannyian megemlítették a magas hallgatói létszámot. Ahhoz, hogy mindenkire elegendő idő jusson akár felszólalásra, akár gyakorlati feladatok elvégzésére fontos a létszám maximalizálása (18 fő).
Nagyon fontos és a már a többen is említették, hogy az ellátottak ne csak ellátottak legyenek a szó szoros értelmében. Ne az legyen, hogy a falugondnok csak letudja a feladatot, hanem valóban próbálják meg a lelkünket is odatenni. Ebben azért a veszélyhelyzet is benne van, ha egy falugondnok túlzottan odateszi magát, Ő maga is sérülésnek van kitéve, ezért nagyon fontos a szupervízió, a folyamatos szupervízió.
Megszólaltak a fenntartók is: Meg vannak elégedve a képzési rendszerrel.
Jó, hogy a munkavégzés elején van a képzés, mert itt találkozik a falu- és tanyagondnok a legtöbb problémával, s tud fordulni kollégákhoz, tanárokhoz, s a képzést megvalósító egyesülethez. Fontos, hogy bentlakásos legyen a képzés, mert így sokat lehet egymástól tanulni,sok gyakorlati tapasztalatot át tudnak adni egymásnak. Nagyon jó az így kialakult kapcsolati háló, mert nemcsak a közvetlen közelükben élő falugondnokokat ismerik meg, hanem az országból máshonnan is kérhetnek segítséget.
Szó esett még a továbbképzések fontosságáról is. Az alapképzés és a továbbképzés együtt teljes. Nagyon fontos a képzés során megtanult ismereteket feleleveníteni, illetve az állandó/gyakori jogszabályi változások miatt is lényeges, hogy a falugondnok mindig tisztában legyen a jogszabály módosításokkal.
A műhelymunka lezárásaként a finom ebédet követően a jelenlévők részt vehettek egy tiszai hajókázáson is, ahol kötetlenebb formában tovább folytatódhatott a képzéssel kapcsolatos tapasztalatok megbeszélése.