Szentkirály

A „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgálat megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázati program keretén belül 2018. június 4-én a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete műhelymunkát rendezett Szentkirályon. Témái a falu- és tanyagondnokságban a különféle szolgáltatások megléte és hiánya és a falu- és tanyagondnokság finanszírozási kérdései voltak.

A téma sajátosságából adódóan ezen a rendezvényen a szolgálatok működtetéséért felelős vezetők vettek részt. Polgármesterek, jegyzők, szociális tagintézmény vezetők is képviseltették magukat. Szabó Gellért Szentkirály polgármestere a település és a szentkirályi tanyagondnokság bemutatása után átadta a szót Schwarcz Gyöngyinek a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársának, aki a pályázat keretében megvalósuló kutatást ismertette.  A kutatás keretében a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai megvizsgálják a Magyarországon működő szolgálatokat feladatellátás, finanszírozás és feladatszervezés szempontjából, illetve igyekeznek összegyűjteni a falugondnokok szolgáltatásuk megreformálásával kapcsolatos elképzeléseit.

Ezután, rövid bemutatkozást követően, a résztvevők bemutatták a saját településükön működő tanyagondnoki szolgálatokat és az azok tisztességes működtetéséhez szükséges forrás felhasználást, a rendelkezésre álló elmúlt évek pénzügyi adatai alapján. Megismerhettük kisebb településen (Kömpöc, Borota, Dunafalva) működő, egy szolgálat finanszírozásának adatait, illetve egy szolgálatot működtető nagyobb település (Csólyospálos) és több szolgálatot működtető települések (Kelebia, Mezőhegyes, Szentkirály, Mórahalom) finanszírozási adatai mellett levélben elküldve Örménykút, és Csikéria adatait is.

„Azért működtetjük a szolgálatot, mert egyre nagyobb igény van rá, megismerik az emberek ezt a lehetőséget és élnek vele.”- mondta a borotai polgármester-asszony. Maczkó József elmondta, hogy Kelebia vonatkozásában a két körzet naponta körülbelül 200 kilométert jár be. Úgy gondolom ez nem újdonság, erről tudnak beszélni a települések vezetői. Ismerve a Dunántúli vagy az északi aprófalvas településeket, ahol arra törekszenek, hogy ebből a normatívából kijöjjenek, gyakorlatilag ők is és mi is kényszerpályán futunk. A mi kényszerpályánk az, hogy durván 12 millió forintba kerül a két szolgálat. Most azt lehet mérlegelni, hogy bérből vagy miből, de a feladatot el akarjuk látni. Ha nem akarjuk ellátni a feladatot, akkor bent állnak az autók, valamint gyalog munkát adunk a tanyagondnoknak és innentől kezdve nem érte el a célját a szolgálat. Én azt gondolom, hogy az első dolgunk az, hogy egy kicsit jobban rávilágítsunk arra, hogy a tanyagondnoki és falugondnoki szolgálat teljesen más dolog. Nem szellemiségében, hanem materiális alapon, mint amire Berci bácsi kitalálta ezt a történetet. Úgy gondolom, hogy finanszírozásban is külön kellene választani, nem akarom bonyolítani ezt a kérdést, de  mégis csak ez a valóság, ha normálisan akarjuk csinálni ezt a szolgálatot. Ha nem, akkor nálunk is elég egy tanyagondnok, van egy autónk, és használjuk arra amire szükség van a közvetlen ellátásban, de a gyerekbeszállításon, a beteg szállításon, a bevásárláson, a gyógyszer kiváltáson kívül, millió egy dolgot végzünk és tényleg azt végezzük, amit annak idején megálmodtunk. 1996-ban Kelebián beindult az első tanyagondnoki szolgálat, 1997-ben a második és akkor alapítottuk a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületet településünkön, nagy lendülettel és nagyon szép eszmékkel. Ma már jogszabályok között élünk és adatlapokat töltünk ki, és megfogalmazzuk nap mint nap persze, jó lenne, ha a normatíva magasabb lenne, több bért kaphatnának a falugondnokok, a helyettesítést meg tudnánk oldani, ne kelljen a falugondnokot tűzifával kifizetni. – foglalta össze gondolatait Maczkó József polgármester.   Összességében elmondható, hogy a jelenleg rendelkezésre álló normatíva összege nem fedezi a szolgálat működéséhez szükséges ténylegesen felmerülő kiadásokat a tanyás térségekkel rendelkező településeken. Minden esetben szükséges kiegészíteniük a fenntartóknak saját forrás felhasználásával, ezzel vonva el forrásokat más tevékenységeik finanszírozásától (pl. pályázati önerő).  Mindezek ellenére mindenki egybehangzóan elkötelezte magát a szolgálat működtetése mellett, hiszen a lakosság számára nagy segítséget jelent, sokszor egyedüli kapocs a tanyagondok a külvilággal a tanyán élők számára.

Van egy nagyon jó tanyagondnokunk, talán ismerik is többen, akik itt jelen vannak. Megmondom őszintén, hogy tavaly decemberben tettem egy olyan javaslatot a testületnek, hogy ennek az embernek a bérét emeljük meg, mert egyszer csak azt vesszük észre, hogy ott hagy bennünket, mert máshol jobban lehet keresni, így a további béremelés a mi veszteségeinket fogja majd tovább növelni. Ha egyébként a normatívát növelnék, akkor biztos vagyok benne, hogy Csólyospáloson is két tanyagondnok dolgozna, mert óriási szükség van rá – mondta Á. Fúrús János. Ezt követően vette át a szót Tisóczki László Kömpöc polgármestere. A mi térségünkben azt lehet mondani, hogy munkanélküliség már nincsen, és minden embert, aki megfelelően áll a munkához, akár önkormányzati szinten akár a maszek világot nézzük, két kézzel kell fogni. Mi az önkormányzatnál bért emeltünk a kollégának és megpróbáljuk minden évben, amennyivel tudunk, hozzájárulni, emelgetni, hogy nehogy meggondolja magát és átmenjen a maszek életbe, ahol akár az eddigi keresetének a kétszeresét is meg tudná keresni. Három évvel ezelőtt ki tudtuk cserélni a járművünket. Tudtunk venni egy kisbuszt, és olyan szerződést kötöttünk a kereskedéssel, hogy 5 évig teljesen ingyen szervizelik, és karban tartják a járművet. Bár fiatal autóról van szó, de két hónappal ezelőtt egy 500.000 forintos javítást, garanciális javítást kellett eszközölni. Ha kikerülünk a garanciából, ez akár egy 1,5 milliós plusz költséget róna rá az önkormányzatra., úgy hogy mellette van egy Lada Nívánk, és amikor nagy hó van, vagy sár, vagy homok, akkor nem vesszük elő az Opel Vivarot, hanem a tanyagondnokunk a Nivába ül és azzal megy. Ha még a Nívának is hozzáadjuk a költségeit, a tankolást, szervíz díjat, akkor maximálisan igaz az amit a kelebiai kollégám mondott, 6 millió forintot simán el tud vinni egy normálisan ellátott tanyagondnoki szolgálat. Abszolút hihető és sajnos nagyon nehezen finanszírozható az önkormányzatok részéről.

Mi kezdettől fogva biztosítunk helyettesítőt, igénybe vettük azt a lehetőséget, hogy 3 évvel ezelőtt képzésen részt vett egy kollégánk, aki tanyagondnoki helyettesítő képzést kapott. Ha kell a tanyavilágban van, ha kell akkor a gyerekeket hozza. A költségvetés tervezésekor kiderült, hogy a normatívába beleférjünk, szinte képtelenség, úgy ahogy a csólyospálosi kollégánk elmondta több mint a 50%-át hozzá tesszük - szólt  Mikó Ferencné, borotai polgármester asszony.

Érvelésnél fontos lehet az az alaptétel, hogy nem egy szakma képviselője a tanyagondnok, sokrétű munkát kell végezni, sok idegpályát kell megmozgatni az agyban, művelődés szervezőnek, szociális gondozónak, gyerek gondozónak, halottat kivivő embernek, polgárőrnek, valahogy ezer szemnek kell lennie. Nem az íróasztal mellett kell megvizsgálni a kérdést, tessék részletesen és a valóság mentén megvizsgálni! – mondta Maczkó József Kelebia polgármestere.

Amelyik faluban vannak olyan életközösségek, amelyek törekszenek még , és segítik az önkormányzat munkáját, nálunk vannak még hál istennek, ott lehet eredményeket elérni.  Ahol ez a réteg  Angliában, Írországban, akárhol van, ott már csak kínlódnak és próbálják fenntartani azt a színvonalat amit megszoktak, vagy amit szeretnének biztosítani az embereknek. A következő választás után, mind a polgármestereknek, mind a tanyagondnokoknak nehéz sorsuk lesz, ha nem lesz ebben változás.  – mondta a dunafalvi polgármester

Az elmúlt öt évben az önkormányzatok hozzájárulásának mértéke 45% - 55% között mozgott. E hozzájárulás mértéke függ a falugondnok által használt gépkocsi életkorától, műszaki állapotától, (a falu- és tanyagondnoki autók a rossz utak miatt már a 3. évtől nagyobb javításra szorulnak), a falugondnoki autó által megtett km-től (az üzemanyag árak növekedése miatt) a bérköltség növekedésétől a minimálbér változása miatt (ne felejtsük el, hogy ezek az emberek nem milliókat keresnek, gyakorlatilag sokszor saját szabadidejüket feláldozva, jó szándékból végzik ezt a munkát), a település földrajzi elhelyezkedésétől, illetve a szolgálat által végzett szakmai tevékenységtől függően (a gyerekbeszállításon, a beteg beszállításon, a bevásárláson, a gyógyszer kiváltáson, az ebédszállításon, az ivóvíz hordáson kívül, millió egy dolgot végeznek); nem nyolc órás munkaidőről beszélünk. Minden résztvevő jelezte, hogy a finanszírozás felhasználásánál a normatíva összege jellemzően a szolgáltatást nyújtó munkavállaló bérköltségére elegendő, amely általában a garantált bérminimumot jelenti. Most érkezett el az az időszak is a szolgáltatás életében, hogy akik a legelsők között álltak munkába, most vonulnak nyugdíjba, helyettük új, fiatal munkavállalók bevonásáról kell gondoskodnia az önkormányzatoknak. Az ellátandó feladatok sokrétűek, a munka összetett, mentálisan és fizikálisan is erős személyiséget igényel. Az a tapasztalat, hogy egyre nehezebb olyan személyt találni a településen, aki a feladatokhoz rendelt, rendelkezésre álló bérért elvégzi a munkát, mert a most jellemző munkaerőhiány miatt a vállalati szektorban magasabb honoráriumért tudnak az emberek elhelyezkedni. A pénztelenség miatt több helyen előfordult olyan, hogy kényszerűségből, minimálisra korlátozták a szolgálat által megteendő kilométereket, így már az eredeti feladatait sem tudja ellátni a tanya- illetve falugondnok, s így a szolgálat csak vegetál, nem nevezhető falu-illetve tanyagondnokságnak.

A megbeszélés második felében Tóth Márta, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Bács-Kiskun megyei területi felelőse vezette a szakmai műhelyt, ahol kérte a jelenlévőket, hogy a jogszabályban szereplő, a szolgálat ellátásához rendelt feladatokat és a jelenleg ténylegesen ellátott feladatokat hasonlítsák össze, mutassanak rá az esetleges változásokra, bővítés szükségességére.

A falugondnoki szolgálathoz rendelt feladatok, a szolgálat indulása óta több tekintetben változtak. Az elmúlt években egyre több új ellátandó feladat jelent meg a településeken, melyeket sok esetben csak a falugondnoki szolgálat tevékenységi körének bővítésével tudnak biztosítani a helyi önkormányzatok. Ilyenek például a településrendezési feladatokhoz kapcsolódó tevékenységek, legyen az azok elvégzése, vagy akár irányítása, a különböző állami szervezetettek való kapcsolattartás biztosítása, mint például a Járási Hivatalokkal, Kormányhivatal különböző egységeivel (például munkaügyi központ, kirendeltség) való kapcsolattartás. Határ menti települések esetében a falugondnoki szolgálatot mindenképpen be kell vonni a településen megvalósuló közlekedés és közbiztonság figyelésébe, szervezésébe, illetve a külhoni falugondnoki szolgálatokat működtető szervezetek segítésében is részt vesznek (például információszolgáltatással, közvetett humán infrastruktúra biztosítása). A közfoglalkoztatás rendszerének megjelenésével sok településen az ehhez kapcsolódó irányítási, szervezési munkákat szintén a falugondnoki szolgálatot végző munkavállaló látja el. 

A jelenleg érvényben lévő jogszabály aktualizálását, az évek során újként megjelent ellátandó feladatok beemelésével, a jogszabály és a valós élet nagyobb összhangjának megteremtése végett érdemes lenne megvizsgálni magasabb szinten is.