Csemő - Falugondnoki találkozó Csemőn

Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest vármegye falu- és tanyagondnokai, valamint a szolgálatokat működtető települések polgármesterei, jegyzői és intézményvezetői találkoztak 2023. június 8-án a Csemőn megrendezésre került falugondnoki találkozón.
Földi László országgyűlési képviselő köszöntőjében kiemelte, hogy a csemői tanyagondnokok csakúgy, mint más településen működő szolgálatok falu-és tanyagondokai emberfeletti munkát végeznek idős, egyedül élő emberek között a tanyavilágban. Fontos, hogy a jövőben is ilyen odaadással figyeljenek a tanyán élő családokra, valamint a tanyán élő idős emberekre.
dr. Lakos Roland Csemő polgármestere mutatta be a településen az elmúlt évek fejlesztéseit.
A települési zöldterületek jelentősége címmel Pap László, az Agrárminisztérium Erdőgazdálkodási Főosztály képviseletében tartotta meg előadását. Napjainkban nagyon sokat hallunk arról, hogy a zöldterület mennyire fontos a településeken. Nagyon sok olyan fogalom jött be az életünkbe, amik újak vagy leporoltak, de nagyon sokszor ezek városi körzetekre vonatkoznak. Kérdés tehát, hogy hol van nagyobb jelentősége a zöld felületeknek. Azokban az osztott beton dzsungelekben, ahol a lakosság túlnyomó része, az emberiségnek a meghatározó része él, ahol tényleg az élhetőség múlik azon, hogy a zöld növényzet porszűrőképessége, a levegő párásítóképessége, a hősziget hatásnak a csökkentése dolgozzon és közvetlenül élhetővé tegye a területet. Vagy pedig a kistelepüléseken, ahol kevesebb beton van és sokkal több zöld felület, sokkal élhetőbb a környezet beleértve a gazdálkodási tevékenységet is, sokkal inkább van az embereknek kapcsolata a természeti folyamatokkal, amik sokkal egészségesebbek.
Van-e értelme foglalkozni a falvakban, a kistelepüléseken zöld felülettel, faültetéssel? 
A tapasztalat azt mutatja, hogy szükség van rá, szükség van arra, hogy felhívjuk a figyelmet a kistelepüléseken is a faültetés fontosságára. Mindig találunk a településen egy olyan területet, olyan telket olyan intézményt, ahova lehet és kell is fát ültetni.
Az Agrárminisztérium a 2019 őszén indított Országfásítási Program keretében hirdette meg a Településfásítási Programot, melynek célja:
• a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítési támogatási jogcímeinek népszerűsítése
• a közterületek, az óvoda- és iskolaudvarok, oktatási és önkormányzati intézmények területének fásítása
• a helyi közösségek erősítése
Az ültetésekre a helyi közösségekben 2020/2021 őszén-tavaszán, 2021/2022 őszén-tavaszán, illetve 2023 tavaszán és őszén kerül(t) sor. A Településfásítási Program három ütemében összesen 46 ezer darab, belterületen elültethető fát igényelhettek a 10 ezer fő alatti települések, közel 1500 településen, több mint 1800 ültetési esemény valósulhatott meg. Fontos volt az is, hogy a szállítás és az ültetés között eltelt idő alatt ne száradjon ki a fa gyökere, ezért mindenkinek földlabdás csemetét adtak és egy csomagot állítottak össze, minden olyan eszközzel, ami a faültetéshez a fa ápolásához kell. Szükség esetén az ültetésnél a települések, intézmények szakember segítségét is igénybe vehették.
Amennyiben a későbbiekben tájékozódni szeretnének az országfásítás.hu-n van egy felület, ami az eddigi programok, illetve a majdani programokról ad tájékoztatást. Ez egy folyamatosan frissülő élő oldal, interaktív online térképen meg lehet nézni azt is hol hány darab fa lett elültetve. Nagyon jó az országban közlekedve, településeken áthajtva felismerni ezeket a fákat és látni, hogy jó helyre kerültek.
Báthoryné dr. Nagy Ildikó Réka a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny zsűritagja elmondta, hogy ebben az évben 30. születésnapját ünnepli az ország legrégebbi hagyományokkal rendelkező országos lefedettségű és elsősorban a településeket megszólító környezetszépítési versenye.
A 30 év alatt 8411 település jelentkezett a versenyre, 1520 díjat osztottak ki.  Amire pedig nagyon büszkék, hogy az európai virágosítási és tájépítészeti versenyre 13 arany minősítésű települést tudtak delegálni, ami egy nagyon szép siker.
Amennyiben a továbbiakban tájékozódni szeretnének a www.viragosmagyarorszag.hu oldalon megtehetik.
Dr. Lévai Péter a klímatűrő város- és klímatűrő dísznővényekről tartotta meg előadását, melyben megemlítette, hogy Csemő településnek van egy államilag elismert fajtája, egynyári virág fajta egy kisvirágú bársonynövény fajta (Tagetes patula), amit Dr. Kováts Zoltán egynyári virágnemesítő, hazánk legnagyobb egynyári virágnemesítője nevezet el kedvenc településéről, amit rendszeresen látogatott és tartotta a kapcsolatot az itt élőkkel.  Nemesítői munkájának célja az volt, hogy olyan fajokat és fajtákat találjon és nemesítsen, amelyek igazodnak a magyarországi éghajlati sajátosságokhoz, megfelelő a szárazság- és hőtűrésük, hosszan virágoznak, magas díszítőértékkel és jó bokrosodó képességgel rendelkeznek, emellett költséghatékony legyen a fenntartásuk.
A település két tanyagondnokának beszámolója:
Nagy László az I-es körzet tanyagondnok már 13 éve végzi ezt a munkát. A Zöldhalmi rész, egy nagyon sűrűn lakott terület, ahol egyre több a lakos, egyre több a gond, a problémás ember. Napi feladata közé tartozik ebédkiszállítás, gyógyszerkiváltás kórházba és orvoshoz szállítás, valamint a bevásárlás.
Turcsán István lassan már 20 éve tevékenykedik a településen, mint tanyagondnok, emellett számos civil szervezet tagja és ebből adódóan mindenhol is talál feladatot magának a tanyagondnoki munkája mellett. Több, mint 30 éve polgárőr és már tízen éve a polgárőr egyesület vezetője is, tehát a rendezvények lebonyolításában ezen a szervezeten keresztül is részt vesz. Csemőn a rengeteg dűlőút, a település és a külterület miatti távolság számos plusz feladattal és szervezéssel jár. Fontos, hogy minden időben érjen a gondozottakhoz legyen szó akár az információáramlásról, az ebédszállításról, mindenki megadott időpontban érjen oda az ellátottak az orvoshoz, a kórházba, a tüdőgondozóba különböző vizsgálatokra. „Szó mi szó rengeteg mindent csinálunk, rengeteg információt adunk át, papírmunkát intézünk, a gondozottaknak információkat szolgáltatunk szűrővizsgálatokról tájékoztatjuk a külterületi lakosságot rendezvények lebonyolításában is részt veszünk”.
Mindemellett, hogy ne unatkozzon rendezvényszervezés mellett a főzésből is kiveszi a részét, nemcsak Csemőn, hanem több szomszédos település rendezvényein is rendszeresen főz, nem beszélve az egyesületünk családi napjain készített lecsóról, valamint a novemberi továbbképzések alkalmával készített káposztás finomságokról. 
Ezek után Sümeginé Ország Edit egyesületünk munkatársa ismertette a továbbképzéseket érintő változásokat. A régi szép időkben úgy volt, hogy ha a falugondnok teljesítette a továbbképzési kötelezettségét, akkor járt neki egy havi fizetés. Abban az időben mindenki nagyon nyomon követte, hogy hogy áll a továbbképzési kötelezettsége, a falugondnok és a fenntartó is vezette a nyilvántartást, nem is volt ebből semmi gond. A jogszabály változás után már nem jár az egyhavi juttatás a képzési pontok megszerzése után, így ezek a nyilvántartások is elsikkadtak és mindenki az Egyesülethez fordul segítségért, hogy kinek hány pontja van. Mivel 2018 július 1-jével a továbbképzési kötelezettségi rendszer megváltozott, így már Egyesületünk sem tudja nyomon követni, hogy a falu-és tanyagondnok hogy is állnak a pontokkal. Még mindig nagyon sok olyan kolléga van, akinek nincs működési nyilvántartási száma, nincs OJKF felületes regisztrációja. Tehát nagyon fontos, hogy ezekkel kapcsolatban valamit lépni kell, mert előbb utóbb az ellenőrzéskor nemcsak figyelmeztetést kapnak a fenntartók, hanem súlyos anyagi következménye is lehet. Ezek elkerülése végett mindenki figyelmébe ajánlom a 8/2000-es SZCSM rendeletet. Minden benne van, hogy kinek mi a kötelezettsége.
• alapképzés
• működési nyilvántartási szám
• továbbképzésekkel kapcsolatos információk (OJKF rendszer, továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolása)
A fenti információk mind megtalálhatóak az https://nszi.hu/ szakmai tevékenységek pontján belül a személyes gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról szóló link alatt.
A rendezvény teljes ideje alatt bárki kóstolhatott a helyi termelők jóvoltából többféle méz és kecsketermék (különböző ízesítésű sajtok, túró, joghurt, körözött), valamint füstölt áruk (Hús) közül. Természetesen a virág bemutató sem maradhatott ki a repertoárból. A rögtönzött helyi termelői piacon pedig természetesen nemcsak kóstolásra, de vásárlásra is volt lehetősége a rendezvényen résztvevőknek.
Az ebéd után települési séta keretében ellátogattunk a Helytörténeti gyűjteménybe is, ahol Huszár Sándor Csemő nyugalmazott jegyzőjének körbevezetésével megismerkedhettünk az alföldi emberek múlt századi életével és használati eszközeivel. A település összefogása itt is megmutatkozik, hiszen a gyűjteményben a csemői emberek által összegyűjtött és felajánlott tárgyak kerültek bemutatásra. Ezen kívül megcsodálhattuk Orisek Ferenc fafaragó, a népművészet mesterének állandó kiállítását is. Feri bácsi 85 éves kora ellenére még a mai napig alkot.