Bócsa

Bács-Kiskun megye szívében, Bócsán tartotta soron következő találkozóját a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete március elején. A rendezvénynek otthont adó Hungarikum és Közösségi Ház tágas adottságaival és igényes berendezésével méltó módon fogadta a Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Békés, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyei települések falu- és tanyagondnokait, polgármestereit, jegyzőit, intézményvezetőit és a meghívott előadókat.
A vendégek szórakoztatásáról a Bócsai Boróka Citerazenekar gondoskodott hagyományőrző műsorával Kárász István vezetésével.
Házigazdánk, Szőke-Tóth Mihály, a település polgármestere a közösség által nagyra becsült, tisztelt falugondnokokat, mint mindennapi hősöket méltatva köszönte meg azt a feladatellátást, mellyel a rászoruló emberek életét nap mint nap segítik.
Bócsa közel 2000 szorgos, összetartó lakosának 40 %-a tanyákon él. A két tanyagondnokra nagy feladat hárul. Az alacsony termőképességű talajaival a települést leginkább a vízi szárnyas tartás, a szőlő- és bodzatermesztés jellemzi. A polgármester kuriózumként 1,5 ha málnaültetvényt művel. Bócsa legnagyobb vállalkozásai a családi cégből 30 év alatt 250 főt foglalkoztató vállalattá fejlődő Poli-Farbe Vegyipari Kft. és az évi 11 millió palack bort értékesítő Weinhaus Kft.
A település szinte minden vidékfejlesztési pályázati lehetőséget kihasználta. A település büszkesége a rendezvénynek is helyet adó nagy befogadóképességű közösségi ház. Helyi piac kialakítását tervezik. A külterületi utak fejlesztésében jeleskedtek, mint például a Szankot és Bócsát összekötő út szilárd burkolattal történő ellátásában. A homokos területükön Nagy felelősséget látnak az egyedi szennyvízkezelő berendezések telepítésében. Színvonalas gasztrokulturális rendezvényeik közül kiemelte a hagyományos böllérfesztiváljukat, a Bócsatort.
Frittmann János, Bócsa tanyagondnoka rövid bemutatkozásában a lelkiismeretes munkavégzés fontosságát hangsúlyozta, hogy nyugodtan tudjon minden nap családja körébe hazatérni. Szűcs Ferenc, a település másik tanyagondnoka tavaly októberben kezdte meg munkáját. Elődje, Gácsi-Varga Katalin is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt.
Bálint László, az Egyesület elnöke, Csörszné Zelenák Katalin és Bozóki Imre köszöntötték a nyugdíjba vonuló tanyagondnokokat, Sólya László kisszállási, Fábri György szarvasi és Csernák János nyárlőrinci kollégákat hosszú és tartalmas nyugdíjas éveket kívánva nekik.
A bócsai helyi termelők színvonalas bemutatót és kóstolót tartottak termékeikből. Frittmann János falugondnok és felesége méhészkedéssel foglalkozik. Akác, olajfűz és napraforgó mézeiket kóstoltatták. Ez utóbbiból minden résztvevőt megajándékoztak egy-egy üveggel. Négyesi Andrea helyi termelőktől vásárolt alapanyagokból dolgozva, a házias ízeket megtartva kézműves pékséget üzemeltet. Rázsonyiné Majer Szilvia tehéntejből állítja elő több féle ízesítésű friss, érlelt és füstölt parenyica sajtjait és a házi vajat manufaktúrájában. Pálfi Patrik a reformétkezés alapjaként az aminosavakban, vitaminokban, értékes zsírsavakban gazdag, kiváló tápértékű hántolt kendermagot, a kendermag lisztet és olajat ajánlotta a megjelentek figyelmébe.
Lezsák Sándor, a térség országgyűlési képviselője legendás életműként méltatta Csörszné Zelenák Katalin tanyák, falvak jövője érdekében kifejtett több évtizedes erőfeszítéseit.
Hozzászólását a kiskunsági, Kecskemét és Kiskunfélegyháza környéki tanyavilág feltárását, mélyebb megismerését szolgáló Tanyakollégiumok bemutatásával folytatta. A Lakiteleki Népfőiskolához kötődő első Tanyakollégiumot 20 évvel ezelőtt, 2002-ben szervezték. Ezek alkalmával szakmai irányítás mellett 120-150 diák járta a Duna-Tisza köze 24 települését, tanyavilágát. Mintegy 400 tanyát mértek fel két látogatás, személyes megkeresés alkalmával, kérdőívezéssel, célzott kérdésekkel. Eredményeként ajánlásokat, téziseket fogalmaztak meg a döntéshozók számára, a regionális és kistérségi tervezést segítették. A Tanyakollégiumok tapasztalatai, ajánlásai figyelembe vételével indult 2011-ben a Tanyafejlesztési Program pályázati rendszere. Az idei Tanyakollégiumtól is azt várják, hogy a szeptemberben tervezett tanyakonferenciára téziseket fogalmazzanak meg, ajánlásokat tegyenek a kormányzat irányába. A tanyán, kistelepüléseken élők, nem másodrangú polgárok. Nekik is joguk van a különféle egészségügyi, szociális, oktatási szolgáltatások eléréséhez.
Az önkormányzatok számára is elérhető, illetve számukra kifejezetten javasolt lehetőség a Vidékfejlesztési Program keretében erdősítés, erdőtelepítés, fásítás támogatására kiírt pályázati felhívás (Mezőgazdasági és nem mezőgazdasági földterületen végrehajtott telepítések megvalósítására - VP5-8.1.1-16), melyet Pap László, az Agrárminisztérium Erdészeti Fejlesztéspolitikai és Innovációs Főosztály főosztályvezetője ismertetett. A támogatás célja a klímaváltozás hatásainak csökkentése, a szél és vízerózió elleni védekezés, valamint a faanyag, mint környezetbarát nyersanyag és megújuló energiaforrás iránti növekvő igény kielégítése érdekében az erdőterület növelése. A felhívás belterületi erdők telepítésére, parkerdő, illetve közjóléti célú erdők létrehozására is lehetőséget ad mezőgazdasági és nem mezőgazdasági földterületen történő fásításra minden jogszerű földhasználó számára. Közjóléti berendezések, sétautak és padok is tervezhetők a telepített erdőben. Ezek költsége nem számolható el plusz támogatásként. Az előadó példaként említette az Ács Város területén most létrehozott közjóléti, rekreációs célú erdőt. Az erdő terület létrehozásának költségeit a tervezéstől a telepítésig, az ápolási költségeket, valamint a kieső jövedelem támogatását finanszírozza a pályázat. A támogatási 100 %-os intenzitású, egységköltség alapú, azaz nem kell tételes pénzügyi elszámolást benyújtani a megvalósítást követően. Az eddig sikeresen pályázó települések között Balástya, Mezőberény, Gyula, Csömör és Kisújszállás is megtalálható.
Gódor Emőke, az Agrárminisztérium Irányító Hatósági Főosztályának főosztályvezetője és Batiz Ildikó, az Agrárminisztérium Nemzeti Vidékfejlesztési Programok Osztályának tanyafejlesztési referense a vidéki, illetve tanyás térségek támogatási lehetőségeiről tartottak előadást. Többek között elmondták, hogy még mindig nyitva áll az Egyedi szennyvízkezelés (VP6-7.2.1.2-16) felhívása, mely a 2000 lakosegyenérték alatti települések egyedi szennyvízkezelési technológiáinak megvalósítását támogatja a duplájára emelt, maximum 310 millió forintig. E lehetőség azon kistelepüléseknek, elkülönült településrészeknek, külterületeknek ajánlott, ahol nem tudnak rácsatlakozni a nagyobb szennyvízkezelési hálózatokra. Ők egy-egy projekt keretében 50 lakosegyenértékig tudnak egyedi megoldásokat alkalmazni a probléma megoldására. A forrásból több mint 10 ezer ingatlanon valósulhat meg a korszerű szennyvízkezelés.
A nagy érdeklődésre való tekintettel újranyitották a Helyi termékértékesítést szolgáló piacok infrastrukturális fejlesztésére (VP6-7.2.1.1-20) kiírt felhívást, melynek a helyi termelői piacok és vásárterek létrehozása és fejlesztése a célja. Az önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati vagyonkezelésben lévő külterületi, már meglévő földutak stabilizálására, szilárd burkolatának kialakítására, a szilárd burkolattal rendelkező helyi közutak felújítására, szélesítésére, korszerűsítésére a Külterületi helyi közutak fejlesztése kiírt (VP6-7.2.1.1-21) pályázati felhívás ad még lehetőséget.
95%-os támogatási intenzitás mellett a tanyai lakosoknak még elérhető a Tanyák villamos energia és vízellátás, valamint szennyvízkezelési fejlesztéseit célzó (VP6-7.2.1.4-17) felhívás, melynek segítségével eddig mintegy 2800 tanya korszerűsítése valósult meg. A villamos energia ellátását a legtöbb esetben megújuló energiaforrás (napenergia) hasznosításával biztosítják, ezzel is hozzájárulva a hazai megújuló energiahasznosítás arányának növekedéséhez.
Érdemes tudni, hogy 2023-tól KAP Stratégiai Terv néven, annak keretein belül kell keresni a vidékfejlesztési célú uniós pályázati lehetőségeket.
A rendezvény a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat támogatásával valósult meg.