Hraskó István: Húsz éve a falugondnokság a szívügye
2016. április 16. 10:04 www.baon.hu 

A HÉT EMBERE | Csörszné Zelenák Katalin dolgozott népművelőként, tanárként, majd 1995-ben Kemény Bertalan hívására csatlakozott a kiépülőben lévő falugondnoki szervezethez. E téren végzett munkásságáért nemrég a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést vehette át.

A kitüntetett Kecskeméten született, és egész életében a hírös városban is élt, de napjainak igen nagy részét már közel két évtizede falvakban, tanyás körzetekben tölti. Az interjúra éppen emiatt nem is volt túl egyszerű időpontot találni, hiszen a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének ügyvezetője egyik nap Bácsszőlősön volt, másnap Csikérián, megint máskor meg a Vajdaságban.
Csörszné Zelenák Katalin a kecskeméti Katona József Gimnáziumban érettségizett, majd a magyar és népművelő szakot végezte el. Pályafutása kezdetén népművelőként dolgozott a kecskeméti művelődési központban, majd Városföldön, a Klubkönyvtárban és tizenhat évig a Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskolában tanított. Elvégezte a Közgazdasági Egyetem vezetés-szervezés szakát is. 1995-ben a megyei pedagógiai intézet munkatársa volt, amikor Kemény Bertalan, a falugondnoki hálózat elindítója megkereste.
– Azt mondta, olyan kollégára van szüksége, aki szereti a kistelepüléseket, a kis közösségeket, szeret emberekkel foglalkozni, „felvállalja a falut”. Megkérdezte, lenne-e kedvem csatlakozni, én pedig úgy döntöttem, kipróbálom – idézte fel pályafutása egyik meghatározó pillanatát Csörszné Katalin. Eleinte a falugondnokok képzésében vett részt, majd az 1997-ben Kelebián megalakított egyesület ügyvezetője lett. Akkor még csak tizenhat településen tartozott hozzájuk, ma már viszont Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Pest megye déli részének 272 falu-és tanyagondnokát fogják össze 163 településen. Bács-Kiskun munkájuk jelentős részét képezi, hiszen itt jelenleg a településeken 77 tanyagondnoki és 6 falugondnoki szolgálat működik. Legrégebben Szakmáron, Kunbaracson és Kunpeszéren indultak el.
– Az alapelképzelés az volt, hogy a falvakban, tanyavilágban legyen egy-két olyan ember, akire mindig számíthatnak az ott élők. Hiszen már 1990-ben is nagyarányú volt a városokba való elvándorlás, sok helyen megszűnt az iskola, az óvoda, bezárt a gyógyszertár, a posta, a vendéglő, gyakran még a kisbolt is. Kell valaki, aki mindenkire odafigyel, bekopog, és amiben tud, segít – mondta Csörszné Katalin. A falu-és tanyagondnokok teendőit hosszan sorolja: bevásárolnak az időseknek, kiváltják a gyógyszerüket, orvoshoz szállítják a betegeket, reggel óvodába, iskolába a gyerekeket, délután pedig haza. Általánossá vált az is, hogy akinél szükséges, akár naponta megmérik a vérnyomást. Sőt, olyan egészségügyi végzettséggel rendelkező falugondnok is akad, aki leveszi a vért, és beviszi a kórházba, megkímélve az időseket a városba való utazástól.
– És emellett, de nem utolsósorban: az adott településen közösséget szerveznek illetve azt összetartják. Akármilyen rendezvény van a faluban, ők szinte biztosan a szervezői, ötletadói, ösztönzői. Röviden úgy mondhatnám: jó emberek – emeli ki Csörszné Katalin.
Az általa vezetett egyesület kezdettől részt vesz a falugondnokok képzésében, továbbképzésében, 2006-tól akkreditált felnőttképző intézmény. Továbbképzési programjaik között szerepel például felkészítés szenvedélybetegekkel és azok hozzátartozóival való foglalkozásra, baleset-megelőzési tanácsadás, elsősegélynyújtás vagy éppen hatékony kommunikáció. Minden évben 3-4 alkalommal találkozót szerveznek a falugondnokoknak, ezek tapasztalatcserére is kiválóan alkalmasak.
Csörszné Zelenák Katalin nem titkolja amiatti elkeseredését, hogy  „fent” természetesnek veszik a falu-és tanyagondnokok elhivatottságát, de munkájukat nem honorálják megfelelően. Nemcsak nyolctól négyig hajlandóak ellátni feladataikat, hanem hétvégén és este is, és soha nem kapcsolják ki telefonjukat, hogy bármikor elérhetőek legyenek  – „cserébe” minimálbért kapnak. Ezért különösen fontos az egyesület érdekvédelmi tevékenysége. Mint az ügyvezető elmondta, igyekeznek elérni, hogy az egy szolgálatra jutó 2,5 millió forintos normatívát megemeljék. A keretből ugyanis nemcsak a gondnokok bérét, járulékát kell fedezni, hanem ebből fizetik az üzemanyagot, az autó esetleges javítási, szerelési költségeit is. A benzinen való spórolás miatt viszont nagyon beszűkülhet – fizikai értelemben – a falugondnokok mozgástere.
– A minisztériumot megkerestem, és rámutattam: két rendeleten kellene mindössze változtatni, hogy sok falugondnok bére azonnal emelkedjen. De csak kifogásokat hallottam. Reménytelennek tűnt a dolog. Sok országgyűlési képviselőnél igyekszünk lobbizni, hátha így előrébb tudunk lépni – összegzett Csörszné Katalin. Felvetjük neki, talán érdemes lenne néhány honatyát felkérni, szegődjenek egy napra egy falugondnok mellé kísérőül, hátha a politikusok így jobban átlátnák, milyen fontos munkát is végeznek a „falumindenesek” . Úgy tűnik, a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének ügyvezetője vevő az ötletre, azaz ha lesz egy ilyen akció, a Petőfi Népe biztosan beszámol róla.

Határon túli munkájáért is járt a kitüntetés
– Meglepődtem és megörültem, amikor értesültem a kitüntetésről. Sokan gratuláltak, és ez rendkívül jól esett. Úgy vélem, az elismerés talán az egész falugondnoki szervezetnek is szól, és ez biztató lehet a jövőre nézve – mondja Csörszné Katalin. Az arany érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést március 15-e alkalmából nemcsak itthoni munkásságért, hanem a falu- és tanyagondnoki szolgálat “országhatárokon átívelő eredményes működtetése terén végzett értékes szervezőmunkája elismeréseként” is kapta. Terveit röviden úgy összegezte: folytatni, lehetőleg minél tovább.