Mit kell tudni a túlmunkáról és a rendkívüli munkavégzésről?

A rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályoknál az Mt. 127. § (1) bekezdése szerint a munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben rendelhet el. Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag

a) a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy

b) baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el.

A bérben viszont ennek a munkavégzésnek meg is kell látszania, ugyanis a munkaszüneti napon a rendkívüli munkavégzésre kötelezett munkavállalót - a munkabéren felül - a munkabéren felüli 100 %-os ellenérték is megilleti. A szombati napon történő munkavégzés ellenértéke a béren felüli 50%.
A lényeg az, hogy a túlmunkát el lehet rendelni, de a bérkiegészítés és a vasárnapok folyamatos kiadásával összhangban csupán.

A rendkívüli munkavégzést el lehet rendelni, de ennek korlátja az Mt. 124. §-a mely a közalkalmazottakra is vonatkozik, mégpedig a 124. § (1) bekezdése kimondja, hogy a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Tehát úgy kell megszervezni a hétvégi foglalkoztatást, hogy a vasárnapot nem lehet elvenni joghatályosan a munkavállalótól. Amennyiben megteszik, munkaügyi per kezdeményezhető a munkáltató ellen.  Ettől eltérni csak a munkaidő-keret alkalmazása esetén lehetne, de a polgármesteri hivatalok nem minősülnek olyan munkáltatónak, melyek ezt megtehetik, így marad a max. szombati foglalkoztatás, de az is úgy, hogy utána vasárnap-hétfőt teljesen szabadnapnak kell kiadni.

Amint azt a EBH2006.1443. is kimondja, melynek alapján a közalkalmazottat a havi illetménye a rendes munkaidőben végzett munkájáért illeti meg. Ha a munkakörébe tartozó feladatok ellátása érdekében, a munkáltató tudtával túlmunkát végez, ez a munkavégzés a munkáltató érdekét szolgálja, ezért a rendkívüli munkaidőben való munkavégzés ellenértékére jogosult [1992. évi XXII. törvény 126. § (1) bek., 147. § (1)-(2) bek.]

A törvény szerint a túlmunkáért elsősorban pénz jár, azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy legtöbb esetben szabadidő kiadásában állapodnak meg a felek.

Tehát az előzőekben hivatkozott pótlékok megilletik. Ha nincs a munkaszerződésben sem a hétvégi munkavégzés, sem a pótlék külön, akkor is. Közalkalmazotti jogviszony ugyanis más jogállás, mint a Munka Törvénykönyve szerinti.

Egész évre számítva a rendkívüli munkavégzés az évi 200 órát nem haladhatja meg: Figyelembe kell venni, hogy a Kjt. 55/A. § szerint az elrendelhető rendkívüli munkavégzés (a szombat, vasárnapon, vagy ha úgy tetszik, pihenőnapon, munkaszüneti napon végzett munkák) felső határa naptári évenként legfeljebb kétszáz óra lehet. Itt csak a munkavégzés idejét kell számítani, a köztes időt nem, tehát az ún. tiszta munkaidőt.