Falugondnokok Duna- Tisza Közi Egyesülete... Üdvözöljük Honlapunkon! !
 

EFOP-5.2.2-17-2017-00004
 
„Falugondnokság határok nélkül”
A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által

 

 

 

A pályázat

Kedvezményezett:
Konzorciumvezető: Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete
Pályázati partner: Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete

A projekt címe:
 „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által”

A szerződött támogatás összege: 50.000.000,- Ft
A támogatás mértéke: 100 %

A projekt tartalmának bemutatása:
A projekt közvetlen, elsődleges célcsoportja mindazon szakemberek köre, akik a falugondnoki szolgáltatás, közösségfejlesztés, vidékfejlesztés és társadalmi felzárkózás terén állami és nem állami intézményekben tevékenykednek, és hozzá tudnak járulni ahhoz az ismeret-átadáshoz, amely a projektünk céljainak elérése érdekében szükséges.
A projekt során olyan jó gyakorlatokat, mintaadó megoldásokat tárunk fel, illetve dolgozunk ki a falugondnoksághoz kapcsolódóan, amelyek a feladatellátás során a szociális gondoskodás mellett a közösségfejlesztésben és a vidékfejlesztésben is élen járnak. Megkeressük itthon és a határainkon túl azokat a jó gyakorlatokat, amelyek a falugondnokság eredeti eszméjéhez igazodva a közösségről és annak egyéneiről egyaránt gondoskodnak a helyi igényekhez és adottságokhoz alkalmazkodva, elősegítik a társadalmi felzárkózást, továbbá esélyteremtő, esélykiegyenlítő eredménnyel dolgoznak. Tanulmányozzuk az ilyen megoldások finanszírozási hátterét és feladatszervezési megoldásait.
A megoldáskeresést segíti elő a kutatás, a tanulmányutak, valamint a műhelymunkák rendszere, melyek külön-külön is választ keresnek a falugondnokság és a tanyagondnokság működési különbségeire és hasonlóságaira, az egyes működési formák előnyeire és hátrányaira.

módosítva 2020. március 31.
A projekt tervezett befejezési dátuma: 2019. december 31. módosításra került, 2020. március 31.

A projekt azonosítószáma: EFOP-5.2.2-17-2017-00004
--------------------------------------------------------------------------------------------------------

A Falugondnokság határok nélkül című pályázat 2018. január 1-je és (2019. december 31-e módosításra került) 2020. március 31-e között 50 milliós költségvetésből valósul meg. A projekt a közösségfejlesztő szervezetek, egyházak hálózati együttműködése, tapasztalatcserék erősítése beavatkozási irányhoz illeszkedik. A projekt célja a közel 30 esztendős falugondnoki szolgáltatás megújítása, fejlesztése a hálózati együttműködések segítségével.
A projektet konzorciumi együttműködés keretében két szervezet valósítja meg. Ennek oka, hogy a két pályázó egyesület együtt az ország hét megyéjében 422 falu- és tanyagondnoki szolgálatot fog össze, elérve ezzel az összes feladatellátó több mint 40 százalékát.

Nálunk, Magyarországon egy normatív alapon támogatott, de a szociális szféra által finanszírozott és szabályozott komplex szolgáltatásról van szó, addig a külhoni területeken a szolgáltatás nem része a központi állami ellátási struktúrának, így központi szabályozása sem létezik. A fenntartási nehézségek okán alakult ki az a helyzet, hogy sokféle, előremutató megoldásokat is felmutató gyakorlat született szerte a Vajdaságban és Erdélyben.

Jelen projekt a Közösségfejlesztő szervezetek, egyházak hálózati együttműködése, tapasztalatcserék erősítése beavatkozási irány mentén éppen azt célozza meg, hogy hozzásegítse a finanszírozási nehézségekkel küzdő és tartalmilag egyre inkább egysíkúvá váló magyarországi szolgáltatást annak tartalmi, strukturális megújulásához a különféle fenntartói és feladatellátási szempontból jó gyakorlatoknak minősülő hazai és külhoni megoldások tanulmányozása által.

A konzorciumban résztvevők és a partnerszervezetek a falugondnoki szolgálatok érdekében, áttételesen pedig a szociális gondoskodás, közösségfejlesztés és vidékfejlesztés érdekében végzik tevékenységüket, így ez határozza meg a projekttevékenységek célcsoportját is. Nem elsősorban a falugondnoki ellátás érintettjeit tekintjük célcsoportnak, mivel a projekt tevékenysége őket nem közvetlenül érinti, hanem jelen projektünk elsődleges célcsoportja a falugondnoki ellátás területén tevékenykedő szakemberek köre, ezen belül:

- a falugondnoki szolgálatot ellátó, fenntartó és működtető szakemberek,
- a falugondnoki egyesületeket, szövetséget működtető szakemberek.

Szintén fontos célcsoportként tekintünk a közösségfejlesztés, vidékfejlesztés és általánosságban a társadalmi felzárkózás területén tevékenykedő szakemberekre, közülük is elsősorban

- a komplex, esélyteremtő, társadalmi felzárkózás célját felvállaló programokat megvalósító vagy támogató társadalmi szervezetek vezetőire, tisztségviselőire, alkalmazottaira;
- az ilyen jellegű tevékenységeket és szervezeteket jól ismerő személyekre (pl. önkormányzati tisztségviselők, egyházi személyek, egészségügyi dolgozók).

Összességében tehát a közvetlen, elsődleges célcsoport mindazon szakemberek köre, akik a falugondnoki szolgáltatás, közösségfejlesztés, vidékfejlesztés és társadalmi felzárkózás terén állami és nem állami intézményekben tevékenykednek, és hozzá tudnak járulni ahhoz az ismeret-átadáshoz, amely a projektünk céljainak elérése érdekében szükséges.
A projekt során olyan jó gyakorlatokat, mintaadó megoldásokat tárunk fel, illetve dolgozunk ki a falugondnoksághoz kapcsolódóan, amelyek a feladatellátás során a szociális gondoskodás mellett a közösségfejlesztésben és a vidékfejlesztésben is élen járnak. Megkeressük itthon és a határainkon túl azokat a jó gyakorlatokat, amelyek a falugondnokság eredeti eszméjéhez igazodva a közösségről és annak egyéneiről egyaránt gondoskodnak a helyi igényekhez és adottságokhoz alkalmazkodva, elősegítik a társadalmi felzárkózást, továbbá esélyteremtő, esélykiegyenlítő eredménnyel dolgoznak. Tanulmányozzuk az ilyen megoldások finanszírozási hátterét és feladatszervezési megoldásait.

A megoldáskeresést segíti elő a kutatás, a tanulmányutak, valamint a műhelymunkák rendszere, melyek külön-külön is választ keresnek a falugondnokság és a tanyagondnokság működési különbségeire és hasonlóságaira, az egyes működési formák előnyeire és hátrányaira.
----------------------------------------------------------------------------------------------

Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének programok:

2018. február 09: Együttműködési megállapodás aláírása a külföldi partnerekkel - Ásotthalom KÉPEK
2018. március 08: Műhelymunka, saját élményű tanulás, tapasztalatátadás, tréning - Mezőhegyes KÉPEK
2018. március 23-25: Hazai tanulmányút - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye KÉPEK
2018. május 22: Kutatáshoz kapcsolódó kérdőív megbeszélés - Budapest KÉPEK
2018. május 25: Együttműködési megállapodás aláírása a külföldi partnerekkel-Kelebia
2018. május 29: Együttműködési megállapodás aláírása a külföldi partnerekkel-Mezőhegyes
2018. június 4: Műhelymunka, saját élményű tanulás, tapasztalatátadás, tréning - Szentkirály KÉPEK
2018. június 04-05: Filmforgatás- A projekt megvalósítók működési területén KÉPEK
2018. június 28: Falugondnoki találkozó, tapasztalatátadás, disszemináció- Zsana KÉPEK
2018. július 19: Műhelymunka, saját élményű tanulás, tapasztalatátadás, tréning- Szabadka KÉPEK
2018. augusztus 30-szeptember 01: Műhelymunka, saját élményű tanulás, tapasztalatátadás, tréning- Homoródkarácsonyfalva KÉPEK
2018. október 04. Műhelymunka, saját élményű tanulás, tapasztalatátadás, tréning- Magyardombegyház KÉPEK
2018. október 19-21: Hazai tanulmányút - Baranya megye KÉPEK
2018. november 22. Falugondnoki találkozó, tapasztalatátadás, disszemináció - Zákányszék KÉPEK
2019. március 7: Műhelymunka, saját élményű tanulás, tapasztalatátadás, tréning- Kelebia KÉPEK
2019. március 29-31: Hazai tanulmányút - Nógrád megye KÉPEK
2019.június 13: Műhelymunka, saját élményű tanulás, tapasztalatátadás, tréning-Tiszainoka KÉPEK
2019. július 17-20: Műhelymunka, saját élményű tanulás, tapasztalatátadás, tréning- Erdély KÉPEK
2019. július 25: Műhelymunka, saját élményű tanulás, tapasztalatátadás, tréning- Vértesacsa KÉPEK
2019. október 3-4: Tudásátadás, kutatás bemutatása és disszeminációs tréning (NSKI) KÉPEK
2019. október 25-27: Hazai tanulmányút- Hajdú-Bihar megye KÉPEK
2019. november 07: A projekt tapasztalatok megosztása- Mórahalom KÉPEK
2019. december 02-04: Műhelymunka, saját élményű tanulás, tapasztalatátadás, tréning- Szentkirály KÉPEK
2020. március 27-29: Hazai tanulmányút – Zala megye - EMARAD

Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesületének programok:

2018. február 28: Együttműködési megállapodás aláírása a külföldi partnerekkel – Dombóvár
2018. február 28-március 02: Hazai tanulmányút - Baranya megye
2018. március 23: Műhelymunka, saját élményű tanulás, tapasztalatátadás, tréning - Répceszemere
2018. május 25: Együttműködési megállapodás aláírása a külföldi partnerekkel- Partnerek saját székhelyükön
2018. május 28: Együttműködési megállapodás aláírása a külföldi partnerekkel- Partnerek saját székhelyükön
2018. július 26: Műhelymunka, saját élményű tanulás, tapasztalatátadás, tréning - Olaszfa
2018. október 5-6: Hazai tanulmányút - Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
2018. november 21: Műhelymunka, saját élményű tanulás, tapasztalatátadás, tréning - Mihályi
2019. február 20: Műhelymunka, saját élményű tanulás, tapasztalatátadás, tréning – Szalafő
2019. május 08:  Műhelymunka, saját élményű tanulás, tapasztalatátadás, tréning- Rönök
2019. május 27-29: Hazai tanulmányút- Borsod- Abaúj- Zemplén megye
2019. július 17: Műhelymunka, saját élményű tanulás, tapasztalatátadás, tréning- Nádasd
2019. október 3-4: Tudásátadás, kutatás bemutatása és disszeminációs tréning (NSKI)
2019. november 29:  Műhelymunka, saját élményű tanulás, tapasztalatátadás, tréning- Vasegerszeg
2019. december 16-18: Hazai tanulmányút- Győr-Moson-Sopron megye
2020. január 29: Műhelymunka, saját élményű tanulás, tapasztalatátadás, tréning- Pusztacsalád
2020. március 10: Műhelymunka, saját élményű tanulás, tapasztalatátadás, tréning-Szombathely
2020. március 11-13: Hazai tanulmányút- Komárom-Esztergom megye
 
----------------------------------------------------------------------------------------------

Pályázatot nyert a Falugondnokság címmel cikk jelent meg a hiros.hu weboldalon (kiadó a Kecskeméti Televízió Nonprofit Kft.) 2017. október 25.-én.

Csörszné Zelenák Katalin, a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének ügyvezetője a Kecskeméti Televízió Nonprofit Kft. riportja keretében elmondta, hogy ötvenmillió forintot nyert a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete és a Vas Megyei Falugondnoki Egyesület közös pályázata az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programon belül, mely összegből a falugondnoki szolgáltatást szeretnék megújítani hálózati együttműködések által.
A külföldi falugondnoki szolgáltatások közül az egyesület ügyvezetője Erdélyt emelte ki, ahol speciális módon, önkéntesen működnek a falugondnokságok egyházi fenntartásban. A külföldiek tudástárából merítve a hazai rendszer is sokat gazdagodhat.

A teljes cikk az alábbi linken érhető el:
https://hiros.hu/hirek/palyazatot-nyert-a-falugondnoksag
A cikkben látható videó az alábbi linken található:
https://www.youtube.com/watch?v=YdujC5clEOk
----------------------------------------------------------------------------------------------

Pályázatot nyert a Falugondnokság
www.hiros.hu  2017.10.25. 20:24

Ötvenmillió forintot nyert a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programon belül, mely összegből a falugondnoki szolgáltatást szeretnék megújítani hálózati együttműködések által.
Hatékonyabbá válhat a falugondnoki szolgáltatás hazánkban. A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete és a Vas Megyei Falugondnoki Egyesület közös pályázatán ötvenmillió forintot nyert a szolgáltatás megújítására, amelyben nagy szerepe van – az országhatáron belüli és túli – hálózati együttműködésnek.
- Ebben a pályázatban lehetőség van arra, hogy elhívjunk Kárpátaljáról, Vajdaságból, Erdélyből szakembereket, ide hozzánk, és akkor itt megvitassuk, hogy hogy működik a szolgálat, és így egymástól is nagyon sokat tanulhatunk, és ez szerintem nagyon jó - mondta Csörszné Zelenák Katalin, a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének ügyvezetője.
A célok egy része csak más forrásból valósulhatott meg. Az elnyert 50 millió forintból külföldre utazni nem lehet, de vendégeket fogadhatnak a határon túli falugondnokságoktól.
A külföldi falugondnoki szolgáltatások közül az egyesület ügyvezetője Erdélyt emelte ki, ahol speciális módon, önkéntesen működnek a falugondnokságok egyházi fenntartásban. A külföldiek tudástárából merítve a hazai rendszer is sokat gazdagodhat.
----------------------------------------------------------------------------------------------

2018. január havi előrehaladási beszámoló

A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú, „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázatának megvalósítása, a Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesületével konzorciumban, 2018. január 1-vel elindult.
Megtörtént a menedzsment és a szakmai megvalósító stáb tagjaival a munkaszerződések megkötése, az egységes dokumentáció kidolgozása. Elkezdődött a partnerek közötti kapcsolattartást és a szakmai megvalósítást elősegítő új, kisértékű eszközök (laptop, telefon, diktafon) beszerzése, a kutatás és a disszeminációs élményfilm szolgáltatójának kiválasztásához az árajánlatainak bekérése. Felvettük a kapcsolatot a külföldi együttműködő partnerekkel.

A projekt megvalósítását szolgáló egyes szolgáltatások sajátos jellege miatt 2018. január 23-án kérelmet adtunk be az Irányító Hatósághoz a piaci ár igazolásának eltekintése tárgyában.

Szintén az Irányító Hatósághoz fordultunk a 2018. január 25-én kapott levelük után, amiben arról tájékoztattak bennünket, hogy „a szakmai asszisztens, koordinátor a projektben nem elszámolható költség”. Ezeket a költségelemeket a 2017. november 3-án hatályba lépett Támogatói okirat mellékeltét képező elfogadott költségvetésünk tartalmazza.
----------------------------------------------------------------------------------------------

2018. február havi előrehaladási beszámoló

A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú, „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázatának megvalósítása, a Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesületével konzorciumban, 2018. január 1-vel elindult.
Megtörtént a partnerek közötti kapcsolattartást és a szakmai megvalósítást elősegítő új, kisértékű eszközök (laptop, telefon, diktafon) beszerzése. Mivel a tényleges beszerzési ár eltért a hatályos költségvetés releváns sora elszámolható költség összegétől, 2018. január 23-án módosítási igényt nyújtottunk be, amire még a hónap végéig nem kaptunk visszajelzést.

A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete 2018. február 9-én, Ásotthalmon megkötötte az együttműködési megállapodást a Nők Kishegyesi Fórumával és a Romániai Falugondnokok Szövetségével.  A másik két külföldi együttműködő partnerrel – Brassais Véndiák Alapítvány és Gyulafehérvári Caritas – a Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete készíti elő az együttműködési megállapodás aláírását. Az együttműködési megállapodások aláírásának határideje 2018. március 15-e, az első mérföldkő dátuma.

A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete megkezdte az első műhelymunka (Mezőhegyes, 2018. március 8.), a Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete pedig az első tanulmányút (Baranya megye, 2018. február 28 – március 2.) szervezését (megvalósítását).

Beérkeztek a kutatás és a disszeminációs élményfilm árajánlatai, megtörtént a kiértékelés, és a szolgáltató kiválasztása. A szerződéskötés előkészítése folyamatban van.
A külső szolgáltatóktól igénybe venni kívánt beszerzések tekintetében folyamatosak az árajánlatkérések, a beérkezett árajánlatok kiértékelése, a szolgáltató kiválasztása, a referencia árajánlatok gyűjtése.

A projekt megvalósítását szolgáló egyes szolgáltatások sajátos jellege miatt 2018. január 23-án kérelmet adtunk be az Irányító Hatósághoz a piaci ár igazolásának eltekintése tárgyában, amire 2018. február 8-án kaptuk meg az elutasító választ. A piaci ár igazolásához benyújtandó három, egymástól független ajánlattevőtől származó, azonos tárgyú, összehasonlítható, írásos árajánlat, valamint a referencia árajánlat(ok) beszerzése nagy adminisztrációs terhet ró a megvalósítókra az egyes szolgáltatások sajátos jellege, vagy a rendelkezésre állás hiánya miatt.

Az IH-val történt többszöri írásos és telefonos egyeztetés után sem kaptunk még konkrét választ a szakmai asszisztens foglalkoztatásával kapcsolatos költségek elszámolhatóságáról. A szakmai asszisztens valódi szakmai feladatokat lát el, mint falugondnoki szakértő (előadások, módszertan, ajánlások kidolgozása, stb.), nem pedig adminisztratív jellegű feladatokat. Ezeket a költségelemeket a 2017. november 3-án hatályba lépett Támogatói okirat mellékeltét képező elfogadott költségvetésünk tartalmazza. Ez a bizonytalan helyzet veszélyezteti a projekt sikeres szakmai megvalósítását.
----------------------------------------------------------------------------------------------

Együttműködési megállapodás aláírása Ásotthalmon

A főpályázó (Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete) a konzorciumi partnerrel együttműködve (Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete) a pályázatában négy darab együttműködési megállapodás megkötését vállalta az első mérföldkő -2018. március 15- végéig.

Az együttműködési megállapodás megkötését Egyesületünk a Nők Kishegyesi Fórumával valamint a Romániai Falugondnokok Szövetségével vállalta.

A 2018. február 9-i találkozón Fackelman István ásotthalmi alpolgármester mutatta be a települést az öt tanyagondnoki szolgálattal. Csörszné Zelenák Katalin – projektmenedzser – kérésére az együttműködő külföldi partnerek beszámoltak a Romániában és Szerbiában lévő falugondnoki szolgálatok jelenlegi működéséről és a közeljövőt érintő terveikről.
Majd ezután ismertette a pályázatban, valamint az együttműködési megállapodásban foglalt feladatokat, programokat az együttműködő külföldi partnereinkkel.

Végül aláírásra kerültek az együttműködési megállapodások.
----------------------------------------------------------------------------------------------

Partnerszervezet bemutatása
Romániai Falugondnokságok Szövetsége

Elnök: Balázs Sándor
Székhely: Homoródkarácsonyfalva 9 sz. Oklánd község, Hargita megye, Románia

A Romániai Falugondnokságok Szövetségét részben Kemény Bertalan kérésére, valamint az egyre erősödő szükség felismeréseként alapították és jegyeztették be alapító tagjai 2007-ben a Székelyudvarhelyi Bíróságon. A szövetség célja a Romániában működő falugondnoki szolgálatok összefogása, szakmai segítése. A falugondnokok itt, csakúgy, mint Magyarországon, az elszigetelt településeken, településrészeken élők számára nyújtanak komplex segítséget, elősegítik a helyi esélyegyenlőség növelését, az életminőség javítását, az erős közösségi élet kialakítását a helyben maradás motiválása érdekében. A tevékenységek célcsoportjába az idősek, sérültek és a szociálisan hátrányos helyzetben lévő személyek és családok tartoznak. Ellátnak közösségi tevékenységekre vonatkozó, illetve egészségüggyel kapcsolatos feladatokat is. A közösségi tevékenységeken belül végzik a szállítást, hozzásegítve ezzel a lakosokat a különböző szakmai szolgáltatókhoz való eljutáshoz és segítik őket eligazodni a bürokratikus rendszerekben is. Ezen kívül beszerzéssel és háztartási segítségnyújtással is foglalkoznak. A szövetség szeretné elérni, hogy a falugondnokok a kistelepüléseken olyan kezdeményező, aktív szereplők legyenek, akik a kulturális élet, a közművelődés, a közösségi élet terén összetartó, erősítő kapocsként szolgálnak, ezen kívül pedig a mezőgazdasági, vidékfejlesztési folyamatokat is segítik a támogatási rendszerekkel kapcsolatos információk közvetítésével.

A falugondnokoknak ezt a sokrétű feladatellátását segíti a szövetség célirányos, szakszerű képzések, találkozók, tanulmányutak szervezésével különféle témakörökben, mint például: működéssel kapcsolatos szabályozások változásai, elsősegélynyújtás, erőszakmentes konfliktusmegoldás, személyes szakmai találkozók, kaláka mint önrendelkezési forma stb.. Mindezekkel a szövetség célja az, hogy a tudásbővítés által a falugondnokok még hatékonyabban tudják ellátni szolgálatukat.

A szövetség egyik legfőbb célkitűzése, hogy egyre több településen elterjessze a falugondnoki szolgáltatást. Erdély-szerte ugyanis számos helyen szükség lenne a szolgáltatás bevezetésére, elindítására, ehhez azonban az kell, hogy az önkormányzatok felismerjék ennek szükségességét. A szövetség másik célja egy törvénytervezet kidolgozása, amely lehetővé tenné, hogy a falugondnoki szolgáltatás bekerüljön a romániai mesterségek könyvébe, vagyis hivatalos szociális szakmai tevékenységgé váljon.

A szövetség sokat és eredményesen pályázik, munkájuk elismeréseként a Bethlen Gábor Alap meghívásos pályázatban részesíti őket. A főpályázó egyesülettel jó kapcsolatot ápolnak, több kölcsönös továbbképzést, tanulmányutat tartottak, rendeztek már.
----------------------------------------------------------------------------------------------

A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete partnerszervezetének bemutatása
Nők Kishegyesi Fóruma

Elnök: Zsidai Erzsébet
Székhely: Kishegyes, Dr. Babcsányi Sándor 2., Szerbia  (
www.noiforum.org.rs)

A Nők Kishegyesi Fóruma nonprofit, politikamentes szervezetként 2002-ben alakult, fő tevékenységei közé tartozik a gyerekekkel és az ifjúsággal való foglalkozás az elfogadás, a tolerancia erősítése érdekében. A Geronto Szolgálatuk keretében törődnek az idős emberekkel. Foglalkoznak sérült, sajátos képességgel élő gyerekekkel, elősegítve elfogadásukat, és célul tűzték a nők társadalmi helyzetnek javítását is. Szakmai tevékenységük során számos civil szervezettel működnek együtt. A Kishegyes községet alkotó három településen (Kishegyes – Mali Iđoš, Bácsfeketehegy – Feketić és Szeghegy – Lovćenac) 2008-tól kezdődően falugondnoki szolgáltatást működtetnek. Az ellátás kezdetben házi betegápolást és segítségnyújtást jelentett csupán, ám időközben kiderült, a betegápoló és a házi kisegítő nem elegendő támasza a falusi környezetben élő idős embereknek, így 2010-ben, egy pályázatnak köszönhetően, kísérleti projektként először csak Kishegyes településen megkezdte munkáját Szerbia első falugondnoka. 2011. január elsejétől már mind a három településen működik a falugondnoki szolgálat. Kezdetekben főként pályázatokból és az idősek pénzbeli hozzájárulásából (participáció) tartották fenn a szolgáltatást. Jelenleg a négy falugondnok kb. 130-150 idős polgárról gondoskodik. Az önkormányzat három falugondnok bérét és két falugondnoki jármű üzemanyag költségeit, továbbá a szolgálati telefonok költségeit támogatja. Egy falugondnok bérét és egy jármű üzemanyag költségét magyarországi támogatás biztosít, egy jármű fenntartását pedig a Nők Kishegyesi Fóruma szervezet vállalta. A falugondnokok akkreditált képzés-tanúsítványokkal rendelkeznek a házi betegápolásról.

A szervezet részt vesz a falugondnoki szolgálat vajdasági, szerbiai elterjesztésében. „Határon átnyúló falugondnokság” elnevezésű IPA pályázat keretében, melyet a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének partnereként valósítottak meg 2013-2014 folyamán, műhelymunkák keretében népszerűsítették a falugondnoki szolgálatot. Jövőbeli feladataik közé tartozik, hogy biztos finanszírozási hátteret alakítsanak ki a falugondnoki szolgáltatásnak, mivel jelenleg Szerbiában nem részesül állami támogatásban az ellátási forma. A falugondnokok szakmai továbbképzésére is rendszerszerű megoldást kell találni, és szükség van szabványok és normák kidolgozására is a feladatellátásban.
----------------------------------------------------------------------------------------------

Falugondnokok határon innen és túlról Ásotthalmon

Mórahalom település helyi televíziójában, a Móra-Net TV 2018. 8. heti műsorának Hírek, Hírháttér adása keretében „Falugondnokok határon innen és túlról Ásotthalmon” címmel adták hírül a térség lakói számára, hogy Ásotthalmon transznacionális együttműködési megállapodás megkötésére került sor az EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosító számú pályázat keretében.
A pályázat Főkedvezményezettje, a Falugondnokok-Duna-Tisza Közi Egyesülete és két külföldi partner szervezete, a Nők Kishegyesi Fóruma (Kishegyes, Vajdaság) és a Romániai Falugondnokságok Szövetsége (Homoródkarácsonyfalva, Erdély) 2018. február 9.-én írták alá az együttműködési megállapodást.
A projekt célja a falugondnoki szolgáltatás fejlesztése a hálózati együttműködések segítségével.

A Móra-Net TV teljes műsora az alábbi linken érhető el:
http://moranettv.hu/videogallery/hirek-hirhatter-165/
----------------------------------------------------------------------------------------------

Falugondnokság határok nélkül
50 milliós projektet írtak alá Ásotthalmon

Transznacionális együttműködést írtak alá a tanya- és falugondnokság képviselői Ásotthalmon. A projekt célja a közel 30 esztendős falugondnoki szolgáltatás megújítása, fejlesztése a hálózati együttműködések segítségével.
A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete és a Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete 50 milliós költségvetésből valósítja meg tevékenységét, melyben a közösségfejlesztő szervezeteket, egyházakat is bevonnak majd a tapasztalatcserébe. A két szervezet 422 falu- és tanyagondnoki szolgálatot fog össze. A pályázatba két külhoni szervezet is bevonásra kerül, a Nők Kishegyesi Fóruma és a Romániai Falugondnokságok Szövetsége. Magyarországon normatív alapon támogatott, a szociális szféra által finanszírozott és szabályozott komplex szolgáltatásról  van szó, a külföldi szervezetek esetében viszont a szolgáltatás nem része a központi állami ellátási struktúrának.
A projektben kutatják majd a szolgálat 30 év alatt történt változásait, átalakulását, jó gyakorlatokat osztanak meg, látó utakat szerveznek.
- Szükség van a megújulásra- mondta el Csörszné Zelenák Katalin, az egyesület elnöke - és látni akarjuk, hová jutottak el ezek a tanyagondnokságok, kiváltképpen itt a Homokhátságon, ahol nagy múltja van a szolgálatnak.

Megjelent Rózsa Sándor Népe Ásotthalom és Vidéke lapja V. évfolyam II. szám/// 2018. február-március
----------------------------------------------------------------------------------------------

Transznacionális együttműködési megállapodás aláírása- Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete

Konzorciumi partnerünk, a Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete 2018. február 28.-án, Dombóváron a Dombóvár Hotelben szervezett találkozót a pályázat keretében együttműködésre felkért szervezetek képviselői számára.
A találkozó keretében megvalósult a két határon túli pályázati partnerrel (Brassai Véndiák Alapítvány - Kolozsvár, Erdély- és Gyulafehérvári Caritas közhasznú nonprofit szervezet - Gyulafehérvár, Erdély) az együttműködési megállapodás megkötése, aláírása.  A találkozó alkalmával részletesen újra megbeszélésre került a projekt keretében megvalósuló találkozók, műhelymunkák időpontjai, helyszínei, a témák. A résztvevők közösen értelmezték a projekt szakmai feladatait.
----------------------------------------------------------------------------------------------

Partnerszervezet bemutatása
Brassai Véndiák Alapítvány

Elnök: Szabó Zsolt
Székhely: Kolozsvár/Cluj-Napoca, B-dul 21. Decembrie 9, Románia

A kolozsvári Brassai Véndiák Alapítványt a Brassai Sámuel nevét viselő egyik legnagyobb magyar nyelvű gimnázium, a volt Unitárius Kollégium 1964-ben végzett osztályai alapították húszéves érettségi találkozójukon. A kolozsvári bíróságon 1991.03. 29./50. szám alatt hagyták jóvá és jegyezték be a nemkormányzati szervezetek regiszterébe az alapítványt.

Céljaik: szervezett módon támogatják egykori iskolájukban és iskolán kívül a tanügyi, művelődési, szociális, sport és szabadidős tevékenységeket. Több mint 400 tagjuk van, köztük a legidősebb 1932-ben, a legfiatalabb 1990-ben végzett.
Tevékenységeik: Különböző programokat szerveznek, véndiáktársak és mások adományaiból műszaki felszerelésekkel, ösztöndíjakkal támogatják az iskolát és a rászoruló diákokat. Torockón, névadójuk szülőföldjén Ifjúsági Szabadidőközpontot hoztak létre, ahol az iskolai oktatás támogatására matematika-, nyelv-, néptánc- és egyéb táborokat szerveztek, de a tovább tanuló véndiákok számára is szerveznek szakmai programokat (közgazdasági, jogi, újságírói stb.). Nagy figyelmet fordítanak a település természeti és művelődési értékeinek megőrzésére, valamint innovatív kezdeményezésekre (műemlékvédelem, és falusi turizmus), szociális munkára (falufejlesztés, falugondnoki szolgálat stb.)

Az Alapítvány 1995-ben Torockóban kezdeményezője volt  és azóta is folyamatos támogatója  a Falufejlesztési Társaság felkérésére a magyarországi falugondnoki hálózat elterjesztésének Erdélyben. 2003-ban kezdeményezték a Torockó-Torockószentgyörgyi Kulturális és Közösségépítő Egyesület megalakítását.

Az egyesület megalakulása után működtetője lett a torockói falugondnoki szolgálatnak. 2005-ben helyi szervezője volt a Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesületével közösen a „Kapuk és hidak – szociálpolitikai útkeresés” c. konferenciának. 2015-ben úgyszintén együttműködött és helyi szervezője volt a „Falugondnoki szolgáltatás elterjesztése a Kárpát-medencében” c. nemzetközi konferenciának.
----------------------------------------------------------------------------------------------

A Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron megyei Egyesülete partnerszervezet bemutatása
Gyulafehérvári Caritas közhasznú nonprofit szervezet

Igazgató: Dr. Márton András
Székhely: Gyulafehérvár, Béke utca 3., Románia (
http://www.caritas-ab.ro/)

A katolikus egyház nemzetközi segélyszervezete a Caritas/Karitász, amelynek célja világszerte a szükséghelyzetben lévő embereken segíteni, függetlenül azok nemzetiségi, politikai vagy felekezeti hovatartozásától. A Gyulafehérvári Caritas küldetése a szeretetszolgálat, a karitatív lelkület terjesztése és a szociális igazságosság előmozdítása.

1990. február 10-én keltezett, 467/1990-es számú körlevelében dr. Jakab Antal akkori gyulafehérvári megyéspüspök Caritas Alba Iulia: a gyulafehérvári egyházmegye szeretetszolgálat szervezete címmel elrendelte a szervezet megalapítását. Működéséhez központi és területi koordinációs szervezetek felállítását írta elő. Néhány hónappal később, májusban megtörtént a szervezet törvényszéki bejegyzése 170/PJ/1990-es iktatószámmal, ami szükséges volt ahhoz, hogy a Gyulafehérvári Caritas államilag előírt törvényes keretek között működhessen. A struktúraépítés szakaszában jelentős segítséget nyújtottak a Gyulafehérvári Caritas partnerei is: a linzi Caritas (Ausztria), a Német Caritas-Szövetség (Freiburg, Németország), illetve a trieri Caritas (Németország). Anyagi, erkölcsi és szakmai jellegű támogatásuknak köszönhetően a Gyulafehérvári Caritas mára már Erdély egyik legjelentősebb szociális szervezetévé nőtte ki magát.

Célkitűzései:
- szociálpolitikai elképzelések kigondolása és előmozdítása, irányzatok támogatása;
- a szegénységben élő, a társadalom peremére szorult embertársaink reintegrációja, tekintet nélkül azok nemzetiségi, vallási, faji, nemi vagy politikai hovatartozására;
- a közösség fejlesztése;
- együttműködés a helyi, megyei és központi hatóságokkal valamint hazai és külföldi civil szervezetekkel a szociális problémák enyhítése/megoldása érdekében;
- szakképzett és motivált emberi erőforrások biztosítása;
- az emberi méltóság visszaadása minden embernek.

Jelen pillanatban Erdély hat megyéjében van jelen a Gyulafehérvári Caritas komplex szociális programjai révén: Fehér, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna és Maros megyékben. Hargita megyében 7 falugondnoki szolgálatot is működtetnek. 2004-ben a Gyulafehérvári Caritas a román törvényes előírások alapján elnyerte a közhasznú szervezeti státust. 2005-ben pedig a Caritas által nyújtott szolgáltatásokat akkreditálta a Munkaügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium.
----------------------------------------------------------------------------------------------

A Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete tanulmányúton járt Baranya megyében

Konzorciumi partnerünk szervezésében a saját működési területükön tevékenykedő szakemberek számára az első tanulmányút 2018. február 28 és március 2 között valósult meg. A tanulmányút résztvevői falugondnokok, polgármesterek és a falugondnoki hálózatot segítő szakemberek, akik a szervezet szakmai munkacsoportját is képviselik.
A projekt keretében az Egyesület vállalta, hogy tanulmányút keretében ellátogat Baranya megyébe, ott is elsősorban Alsómocsoládra, ahol tanulmányozza az alsómocsoládi fejlesztések hátterét. Alsómocsoládon több mint 20 éve működik a falugondnoki szolgálat, a falugondnok személye kezdettől fogva ugyanaz a személy. A működtetésnek ez a példaértékű formája minta lehet több, falugondnoki szolgálatot működtető település számára.
A tanulmányút része volt az Alsómocsoládon történt fejlesztések megismerése. Dicső László polgármester egy látványos és minden fejlesztési területet érintő prezentációt mutatott be a résztvevők számára, majd másnap a csoport részt vehetett a Kemény Bertalan Díj átadó ünnepségen is.
A tanulmányút során a részvevők megismerkedhettek Dombóvárral, a helyi nevezetességekkel.
----------------------------------------------------------------------------------------------

Meghívó szakmai műhelyre (Mezőhegyes)

Szeretettel hívjuk és várjuk az EFOP-5.2.2- 17-2017- 00004 „Falugondnokság határok nélkül – A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázat keretében 2018. március 8-án csütörtökön 10 órától Mezőhegyesre a Városháza Kozma Ferenc dísztermébe (5820 Mezőhegyes, Kozma Ferenc utca 11.)

„A Kemény Bertalan által kitalált falugondnokság, tanyagondnokság feladatai – eltérések a kezdetektől napjainkig” – szakmai műhelyre.

A program:
  - Mezőhegyes és a falugondnoki szolgálatok bemutatása – Mitykó Zsolt polgármester
  - A „Falugondnokság határok nélkül” pályázatról – Csörszné Zelenák Katalin projektmenedzser
  - A falugondnok megváltozott szerepe- beszélgetés – vezeti Tóth Márta, vidékfejlesztési referens
  - Ebéd és baráti beszélgetés
 

Kérjük, legyenek a vendégeink! Pontos érkezésüket várjuk!
----------------------------------------------------------------------------------------------

Műhelymunka Mezőhegyesen

Az EFOP-5.2.2-17-2017-00004 „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázati program keretén belül 2018. március 8-án a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete műhelymunkát rendezett Mezőhegyesen. Az évente hat alkalommal szervezett műhelymunka a tapasztalatcserét, az egymástól tanulást, a jó és rossz gyakorlatok megismerését teszik lehetővé. Az első műhelymunka témája „Kemény Bertalan által kitalált falugondnokság feladatai- eltérések a kezdetektől a napjainkig” volt.
Mitykó Zsolt Mezőhegyes polgármestere a település és a mezőhegyesi tanyagondnokság bemutatása után átadta a szót Schwarcz Gyöngyinek a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársának, aki a pályázat keretében megvalósuló kutatást ismertette.  A kutatás keretében a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai megvizsgálják a Magyarországon működő szolgálatokat feladatellátás, finanszírozás és feladatszervezés szempontjából, illetve igyekeznek összegyűjteni a falugondnokok szolgáltatásuk megreformálásával kapcsolatos elképzeléseit. A külföldi bevont partnerek segítségével Erdélyben is felmérik a szolgálatok tartalmi elemeit és pénzügyi hátterét, tanulmányozzák az adaptálható jó gyakorlatokat.
Ezután Tóth Márta a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Bács-Kiskun megyei területi felelőse vezette a szakmai műhelyt, ahol több falu- és tanyagondnok, polgármester, jegyző mutatta be a tanyagondnoki munkát. Például Bálint László ásotthalmi tanyagondnok, az egyesület elnöke; Pósa István, a mezőhegyesi majorok egyik gondnoka; Ambrózfalváról Borka Nóra a település volt falugondnok; Farkas Márta ceglédi tanyagondnok, Bozóki Imre mórahalmi nyugdíjas tanyagondnok, Szentmihályi Ferenc Mezőhegyes jegyzője, Csáki Béla Fülöpjakab nyugdíjas polgármestere, Dús Ildikó, Magyardombegyház polgármestere. Közösen megállapították, hogy egyre sokoldalúbb felkészültségre van szükség. Kitágult virtuális, települési térben kell gondolkodni. A falugondnokság erősödő korlátok közé van szorítva – különösen értve ezalatt az adminisztrációs terhek bővülését, s az állandó rendeletváltoztatást. Nagyon fontos feladat a tudás-átadás, a tudás bővítés.
Ma nagyobb önállóságot vár el ez a szerep,  a sokféle feladat, mint korábban.
----------------------------------------------------------------------------------------------

Felelősségteljesen dolgozó falugondnok
Békés Megyei Hírlap 2018. március 20. Cs.I.

Szakmai fórumuk helyszínéül választotta a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete Mezőhegyest a napokban. Összefogják Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest megye falu- és tanyagondnokait. Az egyesületnek majd 300 tagja van. Csörszné Zelenák Katalin projektmenedzser a Falugondnokság határok nélkül- a falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által című pályázat kapcsán arról adott tájékoztatást, mit szeretnének elérni azzal a kutatási eredménnyel, amit ennek a projektnek a keretében hazánkban, Romániában és Szerbiában végeznek. A jó gyakorlatokat átveszik, tagjaik munkájával megismertetik a döntéshozókat.
A mezőhegyesi tanácskozáson arról is szó volt, hogy a Kemény Bertalan által 30 éve kitalált falugondnokság feladatai mennyiben változtak meg napjainkra. Mitykó Zsolt mezőhegyesi polgármester pedig a három helyi tanyagondnok felelősségteljes munkáját, a város sajátos településszerkezetét vázolta a résztvevőknek. A majorokban ugyanis ezer ember él.
----------------------------------------------------------------------------------------------

Petőfi Népe - 2018. március 19.
A falugondnokság jobbítását kutatják - Bács-Kiskun

Az elmúlt évtizedek tapasztalatai bebizonyították, hogy a falugondnoki szolgálatokra nagy szükség van. Most olyan országos kutatás indul, amely azt a célt szolgálja, hogy kiderüljön, hogyan lehetne még jobbá tenni a falugondnokságokat.

Csörszné Zelenák Katalin, a Falugondnokok Duna-Tisza közi Egyesületének vezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy 50 millió forint pályázati támogatást nyertek a kutatás megvalósítására. A projektben erdélyi és vajdasági partnerek is részt vesznek. A kutatást a Nemzetstratégiai Kutatóintézet végzi. Hazánkban és a határon túl működő valamennyi falugondnokságot megkeresik. Megvizsgálják, hogy mennyit változtak az elmúlt évtizedek alatt, összehasonlítják működésüket. Azt is, hogy tudják a települések fenntartani, mire elégendő az állami támogatás.

A kutatás célja az is, hogy fényt derítsen arra, milyen jó tapasztalatokat vehetnek át egymástól a szolgálatok. Első körben valamennyi falugondnok elektronikus levélben kap kérdéseket. Válaszaik alapján választanak ki száz magyarországi és száz erdélyi falugondnokságot, amelyeket tovább vizsgálnak a szakértők, abban bízva, hogy ezeket összegezve körvonalazódik, milyen úton folytassák a munkát a falu- és tanyagondnokok.

V.P.
----------------------------------------------------------------------------------------------

Szakmai műhely Répceszemerén - 2018. március 23.

A Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete szervezésében az EFOP-5.2.2-17-2017-00004 „Falugondnokság határok nélkül” - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által című pályázat keretében került megrendezésre az I. műhelymunka „ A Kemény Bertalan által kitalált falugondnokság feladatai – eltérések a kezdetektől napjainkig” címmel 2018. március 23.-án Répceszemerén a Közösségi Házban.
A műhelymunkára meghívást kaptak az együttműködő külföldi partnerek, Caritas, Marosvásárhely és Brassais Véndiák Alapítvány, Kolozsvár. A meghívott vendégek között szerepelt Dr. Gaál László jegyző és Beke Károlyné közigazgatási szakértő, illetve az NSKI munkatársai és természetesen falu-, és tanyagondnokok.
Péter György Caritas, Marosvásárhely bemutatta a Caritas munkáját, kiemelve az erdélyi magyarlakta településeken működő falugondnoki szolgáltatást. Érzékeltette, hogy mind a földrajzi adottságok, anyagi feltételek, törvényi szabályozottság mennyire másabb, mint az anyaországon belül és ez minden szinten nehezebbé teszi a munkavégzést.
Győr-Moson-Sopron megyében, már az első szolgálatok kialakulásánál jelen volt Dr. Gaál László beledi jegyző. Elmondta, hogy évekkel ezelőtt hogy indult, milyen feltételekkel és milyen ütemben a szolgáltatás, hogy nézett ki a finanszírozás és miről szólt a szakma, a szakmai megbecsülés és röviden ismertette a jelenlegi állapotokat. Kezdetben a lazább jogszabályi keretek lehetővé tették a rugalmasabb munkavégzést, ez megkönnyítette a rászorulók ellátását. Napjainkban ez már nem így van, nagyon szigorúan ellenőrzik a falugondnokok esetében a kompetenciahatárok betartását. Ez nehézkessé és elhúzódóvá teszi a munkát, a segítség nem akkor érkezik, amikor szükség van rá.
A jelenlévő falu-, tanyagondnokok rövid bemutatkozás után csoportokat alakítottak ki és közösen megfogalmazták mit tapasztalnak a kezdeti és a jelenlegi munkájukkal kapcsolatban, megerősítve a fentiekben leírtakat. Páran szóltak Kemény Bertalannal kapcsolatos személyes élményeikről is.
----------------------------------------------------------------------------------------------

http://www.nski.hu/falugondnoksag-hatarok-nelkul-muhelymunkak-a-falugondnoki-szolgalat-megujitasa-erdekeben.html
Falugondnokság határok nélkül- műhelymunkák a falugondnoki szolgálat megújítása érdekében
„ A változás nem úgy következik be, hogy változásra készteted magad, hanem úgy, hogy tudatosítod: mi az, ami nem működik.”- állt a gondolat azon a cédulán, melyet Radics László, Répceszemere polgármestere osztogatott útravalóul a Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesület által szervezett műhelymunka során.
Az üzenet lehetett volna annak a két műhelymunkának is a fő vezérgondolata, melyeket március 8-án Mezőhegyesen, illetve március 23-án, Répceszemerén tartottak arra a kérdésre keresve a választ, hogyan változtak a Kemény Bertalan-i gondolatok a falu- és tanyagondnoki szolgálatok létrehozása óta, s melyek azok a dolgok, amik nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy az amúgy is jól működő hálózat még eredményesebben tevékenykedhessen a jövőben.
E célt szolgálja a transznacionális együttműködésben megvalósuló EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú „Falugondnokság határok nélkül- A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című projekt, melynek kutatási tevékenységét a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai végzik el az elkövetkezendő két évben, az anyaország mellett Erdélyben és Délvidéken, az ottani partnerszervezetek bevonásával. A projekt további célja, hogy a külhonban tapasztalható jó gyakorlatok feltárásával és hazai adaptálásával újítsák, javítsák a hazai tanya- és falugondnoki szolgálatok hatékonyságát. A konzorciumi együttműködés keretében magvalósuló projekt gazdái a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete, illetve a Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete működésüket tekintve két évtizedes múltra tekintenek vissza.
A március 8-i mezőhegyesi, illetve a március 23-i répceszemerei műhelymunkán a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet Schwarcz Gyöngyi osztályvezető és Lovász Gergely tervező-elemző referens képviselte. A falugondnoki szolgálat aktuális szakmai kihívásairól, problémáiról való anyaggyűjtés mellett Schwarcz Gyöngyi ismertette a tervezett kutatás témáját, illetve módszertanát.
A falugondnoki szakma körében, nagyrészt kvalitatív módszerekkel (kérdőíves és félig strukturált interjú) végzett kutatás eredményeit egy összefoglaló kutatási jelentés tartalmazza majd, mely alapján a hazai tanya- és falugondnoki szolgálat megújítását szolgáló javaslattételi anyag is születik a szakmapolitika számára.
----------------------------------------------------------------------------------------------

Tavaszi Látóút, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú, „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázat keretében 2018. Március 23-24-25-én került sor egyesületünk tanulmányútjára. A tanulmányút résztvevői falugondnokok, és a falugondnoki hálózatot segítő szakemberek, akik a szervezet szakmai munkacsoportját is képviselik.
A tanulmányutak elsődleges célja, hogy az ország más részeibe ellátogatva a helyszínen tapasztaljuk, lássuk meg, hogy ott hogyan zajlik a falu- és tanyagondnoki munka. Most is jelentős rész jutott a programban a távoli településeken élő és dolgozó kollégákkal való találkozásnak, falujukkal, városukkal való megismerkedésnek.
Mint mindannyiszor, most is megállapítottuk, hogy egymástól, egymás tapasztalataiból tanulunk a legtöbbet. S hol lenne erre jobb alkalom, mint együtt utazva, együtt részesülve új élményekben.
----------------------------------------------------------------------------------------------

2018. március havi előrehaladási beszámoló

A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú, „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázatának megvalósítása 2018. március 15-én elérte az 1. mérföldkövet.
Az 1. mérföldkő időpontjának eléréséig a pályázatban vállaltuk, hogy megtörténik a külföldi partnerekkel a kapcsolatfelvétel, az együttműködés kereteinek kialakítása, a megállapodások megkötése; beszerzésre kerülnek a partnerek közötti kapcsolattartást és a szakmai megvalósítást elősegítő eszközök; folyamatosan kapcsolatot tartunk a konzorciumi partnerrel, az együttműködő szervezetekkel és a szakmai megvalósítókkal, az előrehaladásról naprakész tájékoztatást adunk a konzorciumvezető honlapján. A vállalt feladatokat maradéktalanul megvalósítottuk.
A pályázatban vállalt feladatokon túl, az 1. mérföldkő végéig, megvalósult egy műhelymunka (Mezőhegyes, 2018. március 8.) a főkedvezményezett, és egy tanulmányút (Baranya-megye, Alsómocsolád, 2018. február 28 – március 2.) a pályázati partner szervezésében. 
A mérföldkő elérését követő 15 napon belül, 2018. március 29-én benyújtásra került az első kifizetési igénylés és szakmai beszámoló.
Megtörtént a szerződéskötés a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel a kutatás megvalósításának tárgyában, valamint a szolgáltató kiválasztása (High-Invest Kft) és a szerződés előkészítése az élményfilm vonatkozásában. Folyamatosak az árajánlatkérések, a beérkezett árajánlatok kiértékelése, a szolgáltató kiválasztása, a referencia árajánlatok gyűjtése a programokhoz igénybe kívánt venni szolgáltatások tekintetében.

A 2018. január 23-án, a tényleges beszerzési ár tekintetében beadott szerződésmódosítási igény, valamint a 2018. január 25-e óta, a szakmai asszisztens foglalkoztatásával (falugondnoki szakértő) kapcsolatban az IH-val folytatott egyeztetés összekapcsolódott, és a két tárgyban 2018. március 14-én, az első módosítási igény hiánypótlása és annak elutasítása után, újabb módosítási igényt adtunk be.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet honlapján 2018. március 26.-án „Falugondnokság határok nélkül- műhelymunkák a falugondnoki szolgálat megújítása érdekében” címmel jelent meg cikk az EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosító számú pályázat keretében megvalósított első két műhelymunka kapcsán.

A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete szervezésében Mezőhegyesen, illetve a Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete által Répceszemerén megtartott műhelymunka alkalmával a Nemzetgazdasági Kutatóintézet munkatársai is előadást tartottak. Bemutatták, hogy a projekt keretében tervezett a kutatási tevékenységet az elkövetkezendő két évben miként tervezik megvalósítani a hazai és a határon túli helyszíneken (Erdély és Délvidék).

A teljes cikk és a hozzá kapcsolódó képgaléria az alábbi linken érhető el:

Link
----------------------------------------------------------------------------------------------

2018. április havi előrehaladási beszámoló

A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú, „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázatának megvalósítása tervszerűen zajlik.
Naprakészen kapcsolatot tartunk a konzorciumi partnerrel, az együttműködő szervezetekkel és a szakmai megvalósítókkal, a kutatást megvalósító Nemzetstratégiai Kutatóintézettel, a disszeminációs élményfilmet készítő High-Invest Kft-vel. Az előrehaladásról tájékoztatást adunk a konzorciumvezető honlapján.
Megkezdődött a júniusi műhelymunkák (Szentkirály, Olaszfa) szervezése. Folyamatosak az árajánlatkérések, a beérkezett árajánlatok kiértékelése, a szolgáltató kiválasztása, a referencia árajánlatok gyűjtése a programokhoz igénybe kívánt venni szolgáltatások tekintetében.
Az 1. mérföldkő – 2018. március 15. - elérését követő 15 napon belül, 2018. március 29-én benyújtásra került az első kifizetési igénylés és szakmai beszámoló.  A „Százalékos átalány alapú elszámolás segédtábla”-t csak 2018. április 4-én kaptuk meg, ezért ezt a dokumentumot csak utólag tudtuk kiállítani.
A 2018. január 23-án, a tényleges beszerzési ár tekintetében beadott szerződésmódosítási igény, valamint a 2018. január 25-e óta, a szakmai asszisztens foglalkoztatásával (falugondnoki szakértő) kapcsolatban az IH-val folytatott egyeztetés összekapcsolódott, és a két tárgyban 2018. március 14-én - az első módosítási igény hiánypótlása és annak elutasítása után - újabb módosítási igényt adtunk be. Ezzel a módosítási igénnyel kapcsolatban az IH 2018. április 16-án hiánypótlást kért, melynek 2018. április 19-én eleget is tettünk.  A szerződésmódosítás végül 2018. április 24-én elfogadásra került.
----------------------------------------------------------------------------------------------

Meghívó szakmai műhelyre (Szentkirály)

Szeretettel hívjuk és várjuk az EFOP-5.2.2-17-2017-00004 „Falugondnokság határok nélkül – A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázat keretében 2018. június 4-én hétfőn 10 órától  Szentkirályra a Művelődési Házba  (6031 Szentkirály, Kossuth Lajos u. 16.)

„A falu- és tanyagondnokságban a különféle szolgáltatások megléte és hiánya.
A falu- és tanyagondnokság finanszírozási kérdései” – szakmai műhelyre.

A programból:
- Szentkirály és a tanyagondnoki szolgálatok bemutatása – Szabó Gellért polgármester
- A „Falugondnokság határok nélkül” pályázatbeli kutatásról – Schwarcz Gyöngyi osztályvezető, Nemzetstratégiai Kutatóintézet
-A falu- és tanyagondnokságban a különféle szolgáltatások megléte és hiánya - fórum
- A falu és tanyagondnokság finanszírozási kérdései - fórum
- Ebéd és baráti beszélgetés
- A szentkirályi tájház megtekintése
 

Kérjük, legyenek a vendégeink!  Pontos érkezésüket várjuk!
----------------------------------------------------------------------------------------------

2018. május havi előrehaladási beszámoló

A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú, „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázatának megvalósítása a szakmai terv szerint történik.

2018. május 22-én megbeszélésre, egyeztetésre került a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársaival a kutatási kérdőívek (falu- és tanyagondnokok, valamint külön fenntartók számára szóló kérdőívek) első verziója.

Folyamatos a júniusi műhelymunkák szervezése (program, felkérések, meghívások, árajánlatkérések, a beérkezett árajánlatok kiértékelése, a szolgáltató kiválasztása, a referencia árajánlatok gyűjtése). Témák: A különféle szolgáltatások megléte és hiánya, a szolgáltatási csomag finanszírozási kérdései; valamint a falugondnoki szolgáltatások és egyéb szakmai ágazatok együttműködésének elősegítése, a társadalmi elismertség növelése.

Elkészült a falu- és tanyagondnokságot népszerűsítő élményfilm forgatókönyve. A forgatásra 2018. június 4-5-én kerül sor, a következő települések falu- és tanyagondnokainak közreműködésével: Olaszfa, Nagymizdó, Dénesfa, Répceszemere, Vásárosfalu, Kerekegyháza, Szentkirály, Kiskunfélegyháza és Bócsa. Mindkét konzorciumi partnernél (Szombathelyen és Kecskeméten) lesz forgatás a falu- és tanyagondnoki képzésen.

Az 1. mérföldkő – 2018. március 15. - elérését követő 15 napon belül, 2018. március 29-én benyújtásra került az első kifizetési igénylés és szakmai beszámoló, amire a mai napig nem kaptunk még visszajelzést.

Határidőn belül visszaküldtük az adatbekérőt („EMMI-mini”), melynek a projekt pénzügyi és szakmai előrehaladásának tény- és tervadatra épülő vizsgálata a célja.
----------------------------------------------------------------------------------------------

2018. május 22-én egyeztetésre került sor a pályázat keretében megvalósuló kutatás kapcsán.

A megbeszélést megelőzően a falu-és tanyagondnoki kérdőív főbb kérdéscsoportjait a konzorciumi partnerek részére véleményezésre megküldte az NSKI munkatársa. Ezek megbeszélése mindkét konzorciumi partnernél megvalósult, a Falugondnokok Vas és Győr-Moson Sopron Megyei Egyesülete e-mailben küldte észrevételeit és javaslatait, mert személyesen nem tudtak részt venni a megbeszélésen. Az előzetes egyeztetések során nyilvánvaló vált, hogy két külön kérdőív elkészítése szükséges, egy a falu és tanyagondnokok részére, egy pedig a fenntartók számára.

A kérdőívek kidolgozásánál fontos figyelembe venni, hogy minél könnyebben és gyorsabban kitölthető legyen, illetve egyértelmű kérdésekkel dolgozzunk, annak érdekében, hogy minél többen kitöltsék. A kérdőívek témakörökre bontva tartalmazzák majd a konkrét kérdéseket, melyek között lesznek felelt-választós, kifejtős (rövidebb-hosszabb), rangsorolásos kérdések is.

A falugondnokok számára készülő kérdőív főbb témakörei:
- a szolgálat bemutatása
- képzések, képességek
- feladatkörök, szerepkörök változása
- eszközellátottság, eszközigény
- fenntartó, feladatellátó kapcsolata, munkakörülményei
- szociodemográfiai adatok
A fenntartók számára készülő kérdőív főbb témakörei:
- a szolgálat bemutatása
- finanszírozás
- képzések, képzettség
- feladatkörök
- törvényi szabályozás
- kapcsolat
- munkakörülmények
- fejlesztési irányok

Mindkét kérdőív alapkérdéseinek megfogalmazása megtörtént, a válaszok megadásához esetlegesen szükséges listák (feladattípusok, tevékenységek, eszközök, egyéb) elkészítését és az NSKI számára való megküldését Egyesületünk vállalta.  A listákkal és a megbeszélt kérdésekkel kiegészített kérdőívet újabb átnézésre az NSKI munkatársai meg fogják küldeni a partnereknek.
----------------------------------------------------------------------------------------------

2018. június havi előrehaladási beszámoló

A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú, „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázatának megvalósítása a szakmai terv szerint történik. Naprakész a kapcsolat a konzorciumi partnerek, a menedzsment, a szakmai megvalósítók és a szerződéses partnerek között. Folyamatos a soron következő műhelymunkák, tanulmányutak szervezése (program összeállítás, felkérések, meghívások, árajánlatkérések, a beérkezett árajánlatok kiértékelése, a szolgáltató kiválasztása, a referencia árajánlatok gyűjtése).

A konzorciumvezető szervezésében 2018. június 4-én, Szentkirályon megvalósult műhelymunka keretében a különféle szolgáltatások megléte és hiánya, a szolgáltatási csomag finanszírozási kérdései kerültek napirendre.
A konzorciumi partner 2018. június15-re, Olaszfára tervezett műhelymunkája az erdélyi szakemberek más jellegű elfoglaltsága miatt 2018. július 26-án kerül megvalósításra. A téma, a falugondnoki szolgáltatások és egyéb szakmai ágazatok együttműködésének elősegítése, a társadalmi elismertség növelése, és a helyszín változatlan marad.

A High-Invest Kft munkatársai, a többszöri egyeztetés után elkészült forgatókönyv alapján, 2018. június 4-én (Olaszfa, Nagymizdó, Dénesfa, Répceszemere, Vásárosfalu) és június 5-én (Kerekegyháza, Szentkirály, Kiskunfélegyháza és Bócsa) leforgatták a falu- és tanyagondnokságot népszerűsítő, annak sokszínűségét bemutató élményfilm képanyagát. A forgatási napokon mindkét konzorciumi partnernél (Szombathelyen és Kecskeméten) volt falu- és tanyagondnoki képzés, így néhány képkocka azokon is rögzítésre került.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársaival folytatott megbeszélés, többszöri egyeztetés eredményeként elkészültek a kutatási kérdőívek (falu- és tanyagondnokok, valamint külön fenntartók számára), amelyek tartalma 2018. június 28-án, Zsanán, egy falu- és tanyagondnoki találkozó alkalmával került ismertetésre. 

Az 1. mérföldkő – 2018. március 15. - elérését követő 15 napon belül, 2018. március 29-én benyújtásra került az első kifizetési igénylés és szakmai beszámoló, amelyre 2018. június 12-én érkezett meg a hiánypótlás. A hiánypótlás szerződésmódosítási igény benyújtását is maga után vonta, amit 2018. június 26-án el is fogadtak. A hiánypótlást az EPTK felület meghibásodása miatt a hónap végéig nem tudtuk véglegesíteni.
----------------------------------------------------------------------------------------------

Tersztyánszky Krisztina: Ráférne a reform és a támogatás a falugondnoki hálózatra
https://www.vaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/raferne-a-reform-es-a-tamogatas-a-falugondnoki-halozatra-2374485/
2018. 06. 14. 19:42

Kemény Bertalan már 28 éve álmodta meg és hozta létre a tanya- és falugondnoki hálózatot.
Az újszerű szolgáltatás példa nélküli sikert futott be a kistelepülésen élők szociális ellátásában. Mára azonban több helyen ráférne a hálózatra a korszerűsítés. Országosan 1600 településen van már falugondnok, de legalább négyszáz helyre kellene még. Vas megyében, amely az elsők között volt a hálózat létrehozásában, 104 faluban – azaz a települések csaknem felében – működik már a szolgálat, de húsz helyen még létre lehetne hozni. Finanszírozása az eltelt idő alatt több tárcához tartozott, hol jobbak, hol rosszabbak voltak a feltételek. Volt év, amikor lehetett buszra pályázni, és volt, amikor nem. A folytonosságot a Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete jelenti, amely egyebek között a dunántúli falugondnokok képzését végzi.
– A falugondnoki munka ma már nem egészen arról szól, mint Berci bácsi idejében – világít rá Kozma Judit, az egyesület elnöke.
– Sok helyen a falugondnok új feladatokat kapott, például számos településen ő irányítja a közmunkásokat. Indokolt lenne a szükséges iskolai végzettségnél magasabbra tenni a mércét. Januártól már el is indult egy uniós támogatású program, amelyben a vasi a Duna–Tisza közi egyesülettel együtt vesz részt annak feltárására, hogy mely pontokon kellene a szolgáltatást megreformálni. A projekt a Falugondnokság határok nélkül címet viseli, hiszen a szolgáltatás a magyarlakta területeken több országban jelen van. Egy szakemberekből álló stáb ellátogat azokba a falvakba, ahol valamiért különösen példa értékűen működik a szolgálat. A két éven át tartó szakmai munka végén a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai egy jól megalapozott tanulmányt tehetnek le a döntéshozók elé. Az már most biztos, hogy a kis falvak megmaradásának érdekében több forrást kell majd bevonni.
---------------------------------------------------------------------------------------------

Összefoglaló az EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú pályázat Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének működési területén megvalósított filmforgatásról

A pályázat keretében készülő élményfilm elkészítésére a High-Invest Kft.-vel kötöttünk szerződést, amiben két forgatási napban állapodtunk meg. A konzorciumi partner működési területén (Vas és Győr-Moson-Sopron megye) 2018. június 4-én, Egyesületünk működési területéből Bács-Kiskun megyében 2018. június 5-én, kedden zajlott a filmforgatás Kerekegyháza, Szentkirály, Kiskunfélegyháza és Bócsa települések tanyagondnokainak közreműködésével.
A Bács-Kiskun megyei forgatásra a menedzsment és a szakmai vezető is elkísérte a stábot, hogy a tanyagondnokok számára megerősítést, személyes jelenlétet biztosítson, illetve bármely felmerülő problémára azonnal reagálni tudjon a minél sikeresebb filmforgatás megvalósítása érdekében.

A film forgatása során a falu- és tanyagondnoki munka sokszínűségének bemutatása volt a célunk. Az idő rövidsége, az egyes feladatok időponthoz való kapcsolódása, ad-hoc jellege miatt az alábbiak szerint valósult meg a filmanyag rögzítése:
- Kerekegyházán Horváth László tanyagondnokkal találkoztunk 6:15-kor, aki gyermekeket szállított (két körben a tanyáról) az iskolába, majd az oktatási intézménybe iskola gyümölcsöt (gyümölcslét) vitt a termelőtől.
- Kerekegyháza másik tanyagondnoka, Mozsárik Lajos, a bevásárlás után kivitte az élelmiszert az ellátottnak, majd megmérte a vérnyomását az otthonában.
- 9:45-re értünk Szentkirályra, ahol Kovácsné Lázár Ilona tanyagondnok éppen a mezőőrrel egyeztetett, majd hivatali ügyintézés következett.
- Mivel egyesületünk szervezésében azon a napon, Kecskeméten falu- és tanyagondnoki képzés is volt, így lehetőség volt itt is forgatni.
- 13:30-kor találkoztunk Boda Jánosnéval, Kiskunfélegyháza tanyagondnokával, aki ellátottat temetőlátogatásra és haza szállított, egy másikat pedig a templomba kísért.
- A forgatás utolsó helyszíne Bócsa volt, ahová 15:30-ra érkeztünk. Itt Gácsi-Varga Katalin és Frittmann János tanyagondnokok munkájába nyertünk betekintést: meszet szállítottak egy tanyára, egy négygyermekes családhoz kivitték a védőnőt, egy család telkén bemutatták az Ő segítségükkel korábban telepített csemegeszőlőt, a nap végére pedig a hivatali egyeztetés maradt.
----------------------------------------------------------------------------------------------

Szentkirályon megvalósult szakmai műhely összefoglalója

Az EFOP-5.2.2-17-2017-00004 „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázati program keretén belül 2018. június 4.-én a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete műhelymunkát rendezett Szentkirályon. Az évente hat alkalommal szervezett műhelymunka megbeszélések a tapasztalatcserét, az egymástól tanulást, a jó és rossz gyakorlatok megismerését teszik lehetővé.

A Szentkirályon megrendezett műhelymunka témái a falu- és tanyagondnokságban a különféle szolgáltatások megléte és hiánya és a falu- és tanyagondnokság finanszírozási kérdései voltak.

A téma sajátosságából adódóan ezen a rendezvényen a szolgálatokat működtetéséért felelős vezetők vettek részt. Polgármesterek, jegyző, szociális tagintézmény vezető is képviseltette magát. A megbeszélésre a felkérésnek megfelelőn mindenki előre készült, így az elmúlt évek pénzügyi, finanszírozási adatainak ismeretében érkezett az eseményre.

Szabó Gellért Szentkirály polgármestere a település és a szentkirályi tanyagondnokság bemutatása után átadta a szót Schwarcz Gyöngyinek a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársának, aki a pályázat keretében megvalósuló kutatást ismertette.  A kutatás keretében a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai megvizsgálják a Magyarországon működő szolgálatokat feladatellátás, finanszírozás és feladatszervezés szempontjából, illetve igyekeznek összegyűjteni a falugondnokok szolgáltatásuk megreformálásával kapcsolatos elképzeléseit.

A külföldi bevont partnerek segítségével Erdélyben is felmérik a szolgálatok tartalmi elemeit és pénzügyi hátterét, tanulmányozzák az adaptálható jó gyakorlatokat.
A korábbi egyeztetéseknek köszönhetően, nyilvánvaló vált, hogy a kutatás során két külön kérdőívet szükséges elkészíteni, egyet a falu és tanyagondnokok számára, egyet pedig a szolgáltatásokat fenntartók részére. A fenntartók számára tervezett kérdőívben külön meg akarják vizsgálni, hogy tudják a települések fenntartani a falu és tanyagondnoki szolgálatot, mire elegendő az állami támogatás, illetve milyen javaslataik lennének a fenntartóknak a sikeres finanszírozás megoldására.

Ezután, rövid bemutatkozást követően, a résztvevők kerekasztal beszélgetés keretében bemutatták a saját településükön működő tanyagondnoki szolgálatot, szolgálatokat és az azok tisztességes működtetéséhez szükséges forrás felhasználást, a rendelkezésre álló elmúlt évek pénzügyi adatai alapján. Megismerhettük kisebb településen (Kömpöc, Borota, Dunafalva) működő egy szolgálat finanszírozásának adatait, illetve egy szolgálatot működtető nagyobb település (Csólyospálos) és több szolgálatot működtető települések (Kelebia, Mezőhegyes, Szentkirály, Mórahalom) finanszírozási adatait is.

Összességében elmondható, hogy a jelenleg rendelkezésre álló normatíva összege nem fedezi a szolgálat működéséhez szükséges ténylegesen felmerülő kiadásokat a tanyás térségekkel rendelkező településeken. Minden esetben szükséges kiegészíteniük a fenntartóknak saját forrás felhasználásával, ezzel vonva el forrásokat más tevékenységeik finanszírozásától (pl. pályázati önerő).  Mindezek ellenére mindenki egybehangzóan elkötelezte magát a szolgálat működtetése mellett, a lakosság számára nagy segítséget jelent, sokszor egyedüli kapocs a tanyagondok a tanyán élők számára a külvilággal.

Minden résztvevő jelezte, hogy a finanszírozás felhasználásánál a normatíva összege jellemzően a szolgáltatást nyújtó munkavállaló bérköltségére elegendő, mely bér általában a garantált bérminimumot jelenti. Most érkezett el az az időszak is a szolgáltatás életében, hogy akik a legelsők között álltak munkába, most vonulnak nyugdíjba, helyettük új, fiatal munkavállalók bevonásáról kell gondoskodnia az önkormányzatoknak. Az ellátandó feladatok sokrétűek, a munka összetett, mentálisan és fizikálisan is erős személyiséget igényel. Az a tapasztalat, hogy egyre nehezebb olyan személyt találni a településen, aki a feladatokhoz rendelt, rendelkezésre álló bérért elvégzi a munkát, mert a most jellemző munkaerőhiány miatt a vállalati szektorban magasabb honoráriumért tudnak elhelyezkedni.

A megbeszélés második felében Tóth Márta, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Bács-Kiskun megyei területi felelőse vezette a szakmai műhelyt, ahol kérte a jelenlévőket, hogy a jogszabályban szereplő, a szolgálat ellátásához rendelt feladatokat és a jelenleg ténylegesen ellátott feladatokat hasonlítsák össze, mutassanak rá az esetleges változásokra, bővítés szükségességére.

A hozzászólók egybehangzó véleménye szerint a falugondnoki szolgálathoz rendelt feladatok a szolgálat indulása óta több tekintetben változtak, az elmúlt években egyre több új ellátandó feladat jelent meg a településeken, melyeket sok esetben csak a falugondnoki szolgálat tevékenységi körének bővítésével tudnak biztosítani a helyi önkormányzatok.

Ilyenek például a településrendezési feladatokhoz kapcsolódó tevékenységek, legyen az azok elvégzése, vagy akár irányítása, a különböző állami szervezetettek való kapcsolattartás biztosítása, mint például a Járási Hivatalokkal, Kormányhivatal különböző egységeivel (például munkaügyi központ, kirendeltség) való kapcsolattartás.

Határ menti települések esetében a falugondnoki szolgálatot mindenképpen be kell vonni a településen megvalósuló közlekedés és közbiztonság figyelésébe, szervezésébe, illetve a külhoni falugondnoki szolgálatokat működtető szervezetek segítésében is részt vesznek (például információszolgáltatással, közvetett humán infrastruktúra biztosítása).
A közfoglalkoztatás rendszerének megjelenésével sok településen az ehhez kapcsolódó irányítási, szervezési munkákat szintén a falugondnoki szolgálatot végző munkavállaló látja el.

A jelenleg érvényben lévő jogszabály aktualizálását, az évek során újként megjelent ellátandó feladatok beemelésével, a jogszabály és a valós élet nagyobb összhangjának megteremtése végett érdemes lenne megvizsgálni magasabb szinten is.
----------------------------------------------------------------------------------------------

Tersztyánszky Krisztina:  Ráférne a reform és a támogatás a falugondnoki hálózatra
2018. 06. 14
www.vaol.hu

Kemény Bertalan már 28 éve álmodta meg és hozta létre a tanya- és falugondnoki hálózatot. Az újszerű szolgáltatás példa nélküli sikert futott be a kistelepülésen élők szociális ellátásában. Mára azonban több helyen ráférne a hálózatra a korszerűsítés. Országosan 1600 településen van már falugondnok, de legalább négyszáz helyre kellene még. Vas megyében, amely az elsők között volt a hálózat létrehozásában, 104 faluban – azaz a települések csaknem felében – működik már a szolgálat, de húsz helyen még létre lehetne hozni. Finanszírozása az eltelt idő alatt több tárcához tartozott, hol jobbak, hol rosszabbak voltak a feltételek. Volt év, amikor lehetett buszra pályázni, és volt, amikor nem. A folytonosságot a Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete jelenti, amely egyebek között a dunántúli falugondnokok képzését végzi.
– A falugondnoki munka ma már nem egészen arról szól, mint Berci bácsi idejében – világít rá Kozma Judit, az egyesület elnöke.
Sok helyen a falugondnok új feladatokat kapott, például számos településen ő irányítja a közmunkásokat. Indokolt lenne a szükséges iskolai végzettségnél magasabbra tenni a mércét. Januártól már el is indult egy uniós támogatású program, amelyben a vasi a Duna–Tisza közi egyesülettel együtt vesz részt annak feltárására, hogy mely pontokon kellene a szolgáltatást megreformálni. A projekt a Falugondnokság határok nélkül címet viseli, hiszen a szolgáltatás a magyarlakta területeken több országban jelen van. Egy szakemberekből álló stáb ellátogat azokba a falvakba, ahol valamiért különösen példa értékűen működik a szolgálat. A két éven át tartó szakmai munka végén a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai egy jól megalapozott tanulmányt tehetnek le a döntéshozók elé. Az már most biztos, hogy a kis falvak megmaradásának érdekében több forrást kell majd bevonni.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Projekt disszeminációs esemény
Zsana, 2018. június 28.

Június 28-án Zsanán, a művelődési házban zajlott le egyesületünk falugondnoki találkozója, ahová meghívást kaptak a falugondnokságot működtető Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyei települések falu- és tanyagondnokai, polgármesterei, jegyzői, intézményvezetői.
Zsana Bács-Kiskun megye déli részén található, Csongrád megyével határos, amiről sokaknak az 1979-es gázkitörés jut eszébe, amikor a település lakosai 21 napig egy „katasztrófafilm” résztvevői voltak. Visnyei Miklós 2002 óta a község polgármestere. Ő köszöntötte a megjelent vendégeket és bemutatta az 1952-ben alakult települést, annak történelmét és jelenét. Zsana a maga 784 fő lakosával kistelepülésnek minősül, de annál lelkesebb, összefogóbb közösséget alkot. A legfiatalabb lakosok részére nem régen adták át a bölcsődét, és van óvoda is. Sajnos 2014 szeptembere óta csak az alsó tagozatos diákok végezhetik helyben az általános iskolát. Az egészségügyi centrumban felnőtt- és gyermek háziorvos, fogorvos, védőnő és egy 30 m²-es sószoba áll a lakosság szolgálatában. Zsana önkormányzata 2001-ben alapította, és azóta folyamatosan működteti a 40 férőhelyes, ápolást-, gondozást nyújtó bentlakásos intézményt. A település vezetése fontosnak tartja a vállalkozásfejlesztést. Ennek érdekében egy új, közművesített, aszfaltozott utcát alakítanak ki, és tervezik még a geotermikus energia kihasználást is (például kertészet). A lakosság nagy része még mindig mezőgazdasági termeléssel foglalkozik, szerencsére az abrak és szálastakarmány többsége nem a piacra kerül, hanem helyben etetik fel. A település külterületén négyezer hektár erdő található, ami kiváló helyszín a túrázásra, családi piknikekre, és csapatépítő programokra. A faluban rendszeresek a sportesemények, a különféle rendezvények (például falunap, szüreti mulatság). Az önkormányzat a szerbiai Kelebija községgel áll testvértelepülési kapcsolatban 2006 szeptembere óta. A polgármester a tanyagondnoki szolgálatról elöljáróban annyit mondott: éjjel-nappal működik. A település tanyagondnoka, Zsólyomi Attila 2016 óta látja el a szolgálatot. Elődjei, Fogl Ferenc nyugdíjba ment, Kovács-Bokor Katalin pedig fiatalon, súlyos betegségben két éve elhunyt.
A 8734 hektár területen szétszóródva él a közel négyszáz fős külterületi lakosság, akik közül sok az egyedülálló. Naponta átlagosan 80-120 km-t tesz meg a falugondnoki gépjárművel, ami a nyári diákétkeztetés miatt 50 km-rel megnövekszik. Olyan esetekben, amikor távolabbi város szakrendelésére, kórházába kell valakitszállítani, a napi futásteljesítmény a
200 km-t is meghaladja. Az állandó, napi feladata az ebédszállítás (22-23 adag), a nagy-bevásárlásokat keddre és péntekre szervezi, szerdán pedig a kiskunhalasi piacra viszi a lakosokat. Jó a kapcsolata a kórházak szakrendelőivel, szinte mindenütt el tudja intézni, hogy legkésőbb 10 órára kapjon időpontot, így vissza tud érni az ebédszállításra. Segíthetett ebben az is, hogy ő maga felnőtt szakápoló és gyógy masszőr végzettséggel rendelkezik. Igény szerint méri az ellátottak vérnyomását és vércukorszintjét. Kéthetente van vérvétel, amit elvisz Kiskunhalasra és hozza is vissza a leleteket. Nagyban megkönnyíti a munkáját, hogy ez évben nyílt egy patika a településen, így már nem kell mindig elmenni más településre a gyógyszerekért. Zsólyomi Attila elmesélte, hogy három tanyasi nem hagyja el az otthonát, hozzájuk minden hónapban elmegy egy kis beszélgetésre, a végén pedig alig akarják elengedni. Az egyik ilyen ellátottja eltörte a combját, és így most „rászakadt” az állatok (kutya, birkák, borjú) ellátása is. A ház körüli munkákba (például kaszálás, favágás) az önkormányzat hozzájárulásával bevonja a közmunkásokat is. Részt vesz a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban (0-24 óra), a települési rendezvények szervezésében és lebonyolításában, a veszélyes hulladék elszállításában. Munkáját két gépjármű segíti, de a nagy homok miatt jó lenne egy terepes, személy és termékszállításra is alkalmas gépkocsi.
A tanyagondnoki beszámoló után Csörszné Zelenák Katalin ügyvezető beszélt az egyesületi programokról, kiemelten a 2018. augusztus 4-én, Lakiteleken megrendezésre kerülő családi napról, valamint az EFOP-5.2.2-17-2017-00004, Falugondnokság határok nélkül – A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által című pályázatról, melynek egyik fő eleme a falugondnoki szolgálatokat fölmérő kutatás, amit a Nemzetstratégiai Kutatóintézet valósít meg. Schwarcz Gyöngyi, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) osztályvezetője elmondta, hogy közel harminc éve működik a falugondnoki szolgálat Magyarországon, és azóta még nem készült átfogó képet adó, országos fölmérés róla. A falugondnokok és a fenntartók számára összeállítottak egy-egy kérdőívet, ami nem rövid és nem is egyszerű, de csak így lehet valós, pontos képet kapni arról, hogy a kezdetektől eltelt évtizedek alatt hogyan, milyen irányban, mértékben változott a szolgálat működése. A fenntartók e-mailben, a falu- és tanyagondnokok tervezetten levélben fogják megkapni a kérdőívet. Az NSKI munkatársa hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy minél többen töltsék ki és küldjék vissza az íveket, mert csak így tudnak hiteles, meggyőző, érvényes eredményt adni, amiből előremutató módszertani összegzést és ajánlásokat lehet kidolgozni. Sajnos, garantálni nem lehet a kutatás eredményének figyelembevételét.
A kutatás határok nélkül zajlik, nemcsak Magyarországon, hanem Erdélyben és Vajdaságban is megvalósul. Fontos cél az együttműködések erősítése, a jó gyakorlatok, alternatív megoldások átvétele.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------
https://moranettv.hu/falu-es-tanyagondnoki-szolgalatok-orszagos-atfogo-kutatasa-keszul/
 
Falu- és tanyagondnoki szolgálatok országos átfogó kutatása készül

Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye falugondnokságot működtető településeinek polgármesterei, jegyzői, intézményvezetői, falu- és tanyagondnokai találkoztak Zsanán, a művelődési házban. A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete itt szervezte soron következő falugondnoki találkozóját. A résztvevőket Visnyei Miklós polgármester köszöntötte és bemutatta a települést.


Az elnöki asztalnál Zsana polgármestere, Visnyei Miklós, Csörszné Zelenák Katalin (áll), a Falugondnokok Duna-Tizsa Közi Egyesületének vezetője és Bálint László ásotthalmi tanyagondnok, az Egyesület elnökségi tagja.

A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete “Falugondnokok határok nélkül” című projektjében egy kutatást valósítanak meg a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel együtt a tanya- és falugondnokok szerepével kapcsolatban. A hiánypótló kutatás jelentőségét, és a fenntartóknak és tanyagondnokoknak készített kérdőívet Schwarcz Gyöngyi, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet osztályvezetője mutatta be. Csörszné Zelenák Katalin, a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete ügyvezetője a szervezet programjait ismertette.


 
Falu- és tanyagondnoki szolgálatok országos átfogó kutatása
A szolgáltatás elmúlt 28 évét felölelő hiánypótló kutatás készül a hazai és a határon túli szolgálatok bevonásával. A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete “Falugondnokok határok nélkül” című projektjében egy kutatást valósítanak meg a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel együtt a tanya- és falugondnokok szerepével kapcsolatban. Ebben a témában tartottak szakmai műhelyfoglalkozást Szentkirályon is. A szakmai műhely címe „A falu- és tanyagondnokságban a különféle szolgáltatások megléte és hiánya. A falu- és tanyagondnokság finanszírozási kérdései”. A műhelyfoglalkozás során a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete tanya- és falugondnokokkal, polgármesterekkel, jegyzőkkel, intézményvezetőkkel, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársaival, valamint Tóth Mártával, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Bács-Kiskun megyei területi felelősével közösen megvitatták a tanya- és falugondnokság feladataiban bekövetkezett lehetséges változások, és a szolgálatok finanszírozásának kérdéskörét.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szakmai műhely Olaszfán - 2018. július 26.

A Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete szervezésében megvalósuló II. műhelymunkára 2018. július 26-án, csütörtökön került sor a Vas megyei Olaszfán, a Közösségi Házban. A műhelymunka címe „A falugondnoki szolgáltatások és egyéb szakmai ágazatok együttműködésének elősegítése, a társadalmi elismertség növelése” volt.
A II. műhelymunkára szintén meghívást kaptak a projekt keretében együttműködő külföldi partnerek, a falu-, tanyagondnoki szolgáltatással kapcsolatban álló szakemberek: jegyző, polgármester, vezető védőnő, közigazgatási szakember, területi védőnő és a falu-, tanyagondnokok. A műhelymunkán jelen volt a szakminisztérium képviselője is. Szarvák Mónika az előadásában hangsúlyozta mennyire fontos, hogy a falu-, tanyagondnokok együttműködjenek a szociális alap ellátás már területén dolgozó szakemberekkel és a szakellátás területével is. A meghívott vendégek között szerepelt Hertelendy Beáta Tünde is, aki az egészségügyi alapellátás területén dolgozik, járási vezető védőnőként. Ő kiemelte, hogy milyen nagy szerepe van az egészségügyi és szociális alapellátás együttműködésének, a jelzőrendszer összekapcsolódásának, a kölcsönös és folyamatos információszolgáltatásnak.
Összességében elmondható, hogy a megrendezésre kerülő műhelymunka eredményes volt, szakmai tapasztalatok szerzésére és a további szakmai fejlesztés vonatkozásában.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

2018. július havi előrehaladási beszámoló

A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú, „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázatának megvalósítása a szakmai terv szerint történik, de meg kell jegyezni, hogy a szakmai munkát nagyban nehezíti, hátráltatja az Irányító Hatóság utólagosan, visszamenőleges alkalmazással kiadott tájékoztatásai. 2018. július hónapban kaptuk meg pl. a programterületen kívül megvalósuló tevékenységek kapcsán felmerült költségek elszámolhatóságára, a módosítási igény honnan – hová táblára, az elszámolás-beszámoló elkészítésére vonatkozó tájékoztatókat. Szintén nehezíti a munkánkat az EPTK felület működési zavara, instabilitása.
A High-Invest Kft munkatársai, az elfogadott forgatókönyv alapján megvalósult, 2018. június 4-i (Olaszfa, Nagymizdó, Dénesfa, Répceszemere, Vásárosfalu) és június 5-i (Kerekegyháza, Szentkirály, Kiskunfélegyháza és Bócsa) forgatási napokon felvett képanyagokból elkészítették a két és fél perces, a falu- és tanyagondnokságot népszerűsítő, annak sokszínűségét bemutató élményfilm v1 változatát.
A konzorciumvezető 2018. július 19-én, Szabadkára hívott össze megbeszélést a Vajdaságban működő falugondnoki szolgálatok közreműködésével megvalósuló kutatás munkatervének kidolgozására. A megbeszélésen részt vettek a konzorciumvezető, és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai, a Szabadkai Caritas vezetője, a Nők Kishegyesi Fórumának elnöke és Kishegyes falugondnoka.
A konzorciumi partner 2018. június15-re, Olaszfára tervezett műhelymunkája az erdélyi szakemberek más jellegű elfoglaltsága miatt 2018. július 26-án került megvalósításra. A téma, a falugondnoki szolgáltatások és egyéb szakmai ágazatok együttműködésének elősegítése, a társadalmi elismertség növelése. A helyszín változatlan maradt.
Az EPTK felületre feltöltésre kerültek a célcsoport, vagyis a projekt keretében szervezett tanulmányúton résztvevő hazai szakemberek vonatkozásában a nyilatkozatok (személyes adatok felvételéhez projektbe való belépéskor / kilépéskor).

Sajnos, a TÉRKÉPTÉR még nem működik, így nem tudtunk eddig eleget tenni a Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei útmutató és arculati kézikönyv TÉRKÉPTÉR feltöltése a projekthez kapcsolódó tartalommal pont előírásainak.

Még mindig nem került elfogadásra az 1. mérföldkő – 2018. március 15. - elérését követő 15 napon belül, 2018. március 29-én benyújtott első kifizetési igénylés és szakmai beszámoló. Az ezzel összefüggésben beadott szerződésmódosítás elfogadásra került, de az EPTK felület meghibásodása miatt ismételten be kellett nyújtanunk egy másik hiánypótlást is.
2018. július 16-án benyújtottuk a 2. kifizetési igénylést, amire már 2018. július 23-án meg is kaptuk a hiánypótlást. Ennek teljesítése folyamatban van.
Az Irányító Hatóság által küldött, visszamenőleges hatályú útmutatókban, tájékoztatókban szereplő, a projektünkhöz kapcsolódó, előírásoknak való megfelelés témájában küldött kérelmeink egyéni elbírálása folyamatban van.
Naprakész a kapcsolat a konzorciumi partnerek, a menedzsment, a szakmai megvalósítók és a szerződéses partnerek között. Folyamatos a soron következő műhelymunkák, tanulmányutak szervezése (program összeállítás, felkérések, meghívások, árajánlatkérések, a beérkezett árajánlatok kiértékelése, a szolgáltató kiválasztása, a referencia árajánlatok gyűjtése).
----------------------------------------------------------------------------------------------

Szakmai műhely Szabadkán, Kárpát-medencei kitekintés

Egyesületünk az EFOP-5.2.2-17-2017-00004 „Falugondnokság határok nélkül” a falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által- című pályázat keretében megvalósuló kutatás minél eredményesebb és pontosabb képet adó kutatási módszertan létrejöttének érdekében 2018. július 19-én, Szabadkára hívott össze megbeszélést a Vajdaságban működő falugondnoki szolgálatok közreműködésével megvalósuló kutatási kérdőív munkatervének kidolgozására.
A megbeszélésen résztvevő munkatársaknak, szakembereknek, egyesületi vezetőknek Csörszné Zelenák Katalin a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének ügyvezetője mutatta be a pályázatban foglalt célkitűzéseket, mely a közel 30 esztendős falugondnoki szolgáltatás megújításáról, fejlesztéséről és a hálózati együttműködések segítéséről szól.
Ismertetésre került a jelen lévő vajdasági szakembereknek, hogy nálunk, Magyarországon, egy normatív alapon támogatott, de a szociális szféra által finanszírozott és szabályozott komplex szolgáltatásról beszélhetünk.
Ezt követően pedig a vajdasági egyesületi vezetők megismertették a magyarországi partnerekkel és kutatókkal, hogy a külhoni területeken a szolgáltatás nem része a központi állami ellátási struktúrának, így központi szabályozása sem létezik. A fenntartási nehézségek okán alakult ki az a helyzet, hogy sokféle, előremutató megoldásokat is felmutató gyakorlatok születtek szerte a Vajdaságban és Erdélyben.  A kutatás részleteibe Schwarcz Gyöngyi a Nemzetstratégiai Kutatóintézet osztályvezetője nyújtott betekintést. A pályázatban foglalt kutatás keretében a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai megvizsgálják a Magyarországon működő szolgálatokat feladatellátás, finanszírozás és feladatszervezés szempontjából, illetve igyekeznek összegyűjteni a falugondnoki szolgálatok megreformálásával kapcsolatos elképzeléseiket. Valamint a külföldi bevont partnerek segítségével Erdélyben és Vajdaságban is felmérik a szolgálatok tartalmi elemeit, pénzügyi hátterét, és tanulmányozzák az adaptálható jó gyakorlatokat.
Igaz, hogy nem lehet összehasonlítani a magyarországi és vajdasági falugondnokok munkáját, azonban összefüggéseket lehet találni. Éppen ezért tartottuk fontosnak, hogy a pályázat keretében egy határokon átívelő kutatás szülessen.
Ugyanúgy, mint a magyarországi kérdőívek kidolgozásánál fontosnak tartottuk, hogy minél könnyebben és gyorsabban kitölthető legyen. A kérdőívek témakörökre bontva tartalmazzák majd a konkrét kérdéseket, melyek között lesznek felelet-választós, kifejtős (rövidebb-hosszabb), rangsorolásos kérdések is. Ennek kidolgozását az NSKI munkatársai augusztus végére ígérték. A falugondnoki szolgálatok működtetése és fenntartása miatti eltérések miatt a Helyi Közösségi vezetőkkel interjúk készítését tervezik a Kutatóintézet munkatársai.
----------------------------------------------------------------------------------------------

2018. augusztus havi előrehaladási beszámoló

A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú, „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázatának megvalósítása a szakmai terv szerint történik, de egyre több, tőlünk független külső körülmény (pl. utólagosan kiadott tájékoztatók, akadozva, vagy nem is működő EPTK felület) nehezítik a támogatáslehívást és szakmai nyomon követést (pl. nem működik a TÉRKÉPTÉR).
A High-Invest Kft munkatársai elkészítették a két és fél perces és a rövidített, 30 másodperces falu- és tanyagondnokságot népszerűsítő, annak sokszínűségét bemutató élményfilmek v2 változatát. A hosszabb filmből, amihez a konzorciumvezető megírta a narráció szövegét és a feliratozáshoz le is fordítatta, az alábbi változatok kerülnek elkészítésre:
- magyar narráció zenei aláfestéssel,
- magyar narráció zenei aláfestéssel, magyar felirattal,
- magyar narráció zenei aláfestéssel, román felirattal,
- magyar narráció zenei aláfestéssel, szerb felirattal.

Még mindig nem került elfogadásra az 1. mérföldkő – 2018. március 15. - elérését követő 15 napon belül, 2018. március 29-én benyújtott első kifizetési igénylés és szakmai beszámoló. Az ezzel összefüggésben beadott szerződésmódosítás elfogadásra került, de az EPTK felület meghibásodása miatt ismételten be kellett nyújtanunk egy másik hiánypótlást is. Az újabb, 2018. június 12-én érkezett hiánypótlásnak 2018. július 4-én tettünk eleget, de az ismételten vagy még mindig nem működő EPTK felület miatt csak e-mail mellékletként tudtuk elküldeni a csatolandó dokumentumokat. 2018. július 18-án kaptunk tisztázó kérdéseket, melyeket határidőre, 2018. július 20., meg is válaszoltunk. Az 5 hónapja benyújtott kifizetési igénylés és szakmai beszámolónk elfogadása még mindig folyamatban van.

2018. július 16-án benyújtottuk a 2. kifizetési igénylést, amire már 2018. július 23-án meg is kaptuk a hiánypótlást. A hiánypótlás felhívásának határidőre eleget tettünk, még várjuk ennek eredményét is.
Az Irányító Hatóság által küldött, visszamenőleges hatályú útmutatókban, tájékoztatókban szereplő, a projektünkhöz kapcsolódó, előírásoknak való megfelelés témájában küldött kérelmeinkre még mindig nem kaptunk konkrét választ.
Augusztus végén, a projekt menedzsment és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársai részt vettek a projekt partnerünk, a Romániai Falugondnokságok Szövetsége által szervezett Kárpát-medencei falugondnokok találkozóján (Homoródkarácsonyfalva, Erdély), mely eseményen ismertetésre került a projekt keretében megvalósuló kutatás is. A projekthez kapcsolódóan hasznos megbeszélést tartottunk a jelen lévő érintett személyekkel (projekt partner képviselői, megvalósító szakmai munkatársak, erdélyi falugondnokok, polgármesterek, ellátottak, falugondnokságokat működtető szervezetek képviselői).
Naprakész a kapcsolat a konzorciumi partnerek, a menedzsment, a szakmai megvalósítók és a szerződéses partnerek között. Folyamatos a soron következő műhelymunkák, tanulmányutak szervezése (program összeállítás, felkérések, meghívások, árajánlatkérések, a beérkezett árajánlatok kiértékelése, a szolgáltató kiválasztása, a referencia árajánlatok gyűjtése).
----------------------------------------------------------------------------------------------

Szakmai műhely Homoródkarácsonyfalván, Kárpát-medencei kitekintés

Egyesületünk munkatársai, a projekt menedzsment képviselője és a szakmai vezető részt vettek a Romániai Falugondnokságok Szövetsége által szervezett Kárpát-medencei falugondnokok találkozója elnevezésű három napos rendezvényen Homoródkarácsonyfalván, Erdélyben. 
A projekt keretében megvalósuló kutatást végző Nemzetstratégiai Kutatóintézet tagjai is jelen voltak a rendezvényen, ahol tervezetten falugondnokok, lelkészek, polgármesterek, közösségfejlesztésben érdekelt személyek jelenlétére számíthattunk, ezzel lehetőséget kapva mind a szolgáltatást nyújtókkal, mind pedig a fenntartókkal való személyes kapcsolatfelvételre.
A konferencia első napján alkalmunk volt ismerkedni a megjelentekkel. A projektünk együttműködő partnerének szervezetéhez kötődő falugondnokokkal, lelkészekkel, segítőkkel személyesen is egyeztetni tudtunk.
A konferencia második napján volt lehetősége az NSKI munkatársainak a projekt keretében megvalósuló kutatáshoz a kérdőívek kitöltésére, az egyesületünk munkatársai pedig személyesen is megismerkedhettek több erdélyi falugondokkal, az őket összefogó egyéb szervezetek képviselőivel.
A rendezvényt nagy sajtó figyelem kísérte.
A konferencia hivatalos előadásait követően a projekt menedzsment, az együttműködő partner képviselői, a kutatást végző szervezet képviselői munka megbeszélést tartottak az elmúlt két nap tapasztalatainak megosztására és a projekt eddigi megvalósulásának átbeszélésére. A megbeszélést a jövőbeni lehetőségek és teendők megvitatása zárta.
 Romániai Falugondnokságok Szövetségének elnökétől, Balász Sándortól megtudtuk, hogy az erdélyi falugondnokságok elindítása óta - (2005-2006-2007), amikor volt lehetőség falugondnoki buszok beszerzésére -  a működő szolgálatok száma lecsökkent.
Mivel nincs egységes szabályozás a szolgáltatást működtetésére, az erdélyi szolgálatok pontos számát illetően sem állnak rendelkezésre adatok.
Gál Zoltán, az egyesület titkára elmondta, hogy ő maga nemrégen járta végig a hivatalos útját a falugondnoki szolgált elindításának, bejegyeztetésének.  Bizonyos idő és energia ráfordítást igényel a folyamat, de megoldható. Mivel nincs állami támogatása a szolgálatnak, így sokan ezért sem tartják fontosnak a hivatalos engedélyeztetést. Ő maga minden általa ismert érdekelt számára felajánlotta segítségét a folyamat megvalósítására, de eddig még nem volt érdeklődő.
A Gyergyói-medencében jellemzően a Caritas keretében végzik a falugondnokok a munkájukat, tudtuk meg a Gyergyószentmiklóson lévő szervezet vezetőjétől. Összesen heten vannak, akik hivatalosan bejegyezve tevékenykednek. Állami támogatás nincs, de megyei segítséget tudnak kérni, Hargita megye is nyújt pénzbeli támogatást a szolgálat fenntartására.
Jellemzően az egyházhoz köthető személyek, lelkészek, segítőik végzik ezt a szolgáltatást a kisebb falvakban, saját autójuk használatával.
Mint megtudtuk, a Bethlen Gábor Alapnál több alkalommal sikeresen pályáztak már falugondnokság fenntartására, mely szintén nagy segítséget jelent.
Összességében elmondható, hogy nagyon fontos volt a személyes találkozás a projekt keretében a közvetlenül érintett célcsoport tagokkal, a fenntartókkal, a projekt segíthet rávilágítani nem csak a hazai hanem a  határon túli szükségletekre és azok lehetséges megoldásaira is.
----------------------------------------------------------------------------------------------

Milyen feladatai vannak egy falugondnoknak

Homoródkarácsonyfalván az EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosító számú pályázatunk együttműködő partnere, a Romániai Falugondnokságok Szövetsége „Falvaink gazdasági megerősödésének lehetőségei” címmel háromnapos munkaértekezletet és konferenciát tartott. Egyesületünk munkatársai és a projekt keretében megvalósuló kutatást végző szervezet képviselői is részt vettek a rendezvényen. Lehetőség volt a konferencia kezdő napján bemutatni a magyarországi falugondnokságok elindulásának történetét, a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének tevékenységét és a projekt keretében megvalósuló kutatás részleteit.
Az eseményről készült „Milyen feladatai vannak egy falugondnoknak” címmel Molnár Melinda cikke 2018. szeptember 03-án jelent meg a Székelyhon elnevezésű honlapon.
A teljes cikk és a hozzá tartozó fényképek az alábbi linken megtekinthető: https://szekelyhon.ro/aktualis/milyen-feladatai-vannak-egy-falugondnoknak
----------------------------------------------------------------------------------------------

Meghívó szakmai műhelyre

Szeretettel hívjuk és várjuk az EFOP-5.2.2-17-2017-00004 „Falugondnokság határok nélkül – A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázat keretében 2018. október 4-én csütörtökön 10 órától  Magyardombegyházra a Művelődési Házba  (5838 Magyardombegyház, Nagy utca 26.)
„Települési jó és rossz gyakorlatok megismerése” – szakmai műhelyre.
A programból: 
- Magyardombegyház bemutatása – Dús Ildikó polgármester
- A falugondnokság Magyardombegyházon – Mladonyiczki Zoltán falugondnok
- Települési jó és rossz gyakorlatok megismerése - fórum
- Ebéd és baráti beszélgetés
- A magyardombegyházi kecsketej feldolgozó megtekintése

Kérjük, legyenek a vendégeink!  Pontos érkezésüket várjuk!
Részvételüket telefonon, faxon, e-mailen az egyesület irodájába jelezzék (telefonon: 76/507-543, faxon: 76/507-544, e-mailen: info@falugondnoksag.hu).
----------------------------------------------------------------------------------------------

A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete EFOP-5.2.2-17-2017-00004 „Falugondnokság határok nélkül – A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázati program keretében 2018. október 04-én- került sor a „Települési jó és rossz gyakorlatok megismerése” elnevezésű műhelymunkára Magyardombegyházán.  A műhelymunka résztvevői falugondnokok, polgármesterek és a falugondnoki hálózatot segítő szakemberek, akik a szervezet szakmai munkacsoportját is képviselik.
Első körben Dinnyés Ildikó, Magyardombegyház polgármestere bemutatta a települést és a településen működő falugondnoki szolgálatot.
Ezután a résztvevő falugondnokok, polgármesterek és a falugondnoki hálózatot segítő szakemberek megismertették a jelenlévőkkel a munkájuk alatt tapasztalt jó és rossz gyakorlatokat.
----------------------------------------------------------------------------------------------

2018. szeptember havi előrehaladási beszámoló

A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú, „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázatának megvalósítása folyamatos. A pályázathoz benyújtott szakmai tervben vállalt műhelyfoglalkozásokon túl, „Kárpát-medencei kitekintés” témában további két program is megvalósult (Szabadka, 2018. július 19. és Homoródkarácsonyfalva, 2018. augusztus 31.).  A szakmai terv kiegészítése, aktualizálása folyamatban van.
Minden változatban (2,5 perces: magyar narráció zenei aláfestéssel; magyar narráció zenei aláfestéssel, magyar felirattal; magyar narráció zenei aláfestéssel, román felirattal;  magyar narráció zenei aláfestéssel, szerb felirattal és 30 másodperces) elkészültek falu- és tanyagondnokságot népszerűsítő, annak sokszínűségét bemutató élményfilmek (High-Invest Kft).

Naprakész a kapcsolat a konzorciumi partnerek, a menedzsment, a szakmai megvalósítók és a szerződéses partnerek között. Folyamatos a soron következő műhelymunkák (Magyardombegyház és Bodonhely), tanulmányutak (Baranya megye és Szabolcs-Szatmár Bereg megye szervezése) szervezése, a programok összeállítása (felkérések, meghívások, stb.).
Az igénybe vett szolgáltatások piaci árának alátámasztása során a 2018. szeptember 8-án módosult, a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 2 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet és a 2018. szeptember 24-én, az EPTK felületen megjelent tájékoztató szerint járunk el.
Az 1. mérföldkő – 2018. március 15. - elérését követő 15 napon belül, 2018. március 29-én benyújtott első kifizetési igénylés és szakmai beszámoló jóváhagyásáról szóló levél 2018. szeptember 11-én megérkezett. 

2018. július 16-án benyújtottuk a 2. kifizetési igénylést, amire már 2018. július 23-án meg is kaptuk a hiánypótlást. A hiánypótlás felhívásának határidőre eleget tettünk. Érdeklődésünkre (2018. szeptember 28.) tájékoztattak, a 2. számú a kifizetési igénylés feldolgozása folyamatban van.  
A 3. számú időközi kifizetést 2018. szeptember 25-én nyújtottuk be, a 4. számú kifizetési igénylés benyújtását pedig 2018. október közepére tervezzük.
----------------------------------------------------------------------------------------------

Őszi látóút Baranya-megyébe

A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú, „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázat keretében 2018. Október 19-20-21-én került sor egyesületünk tanulmányútjára. A tanulmányút résztvevői falugondnokok, és a falugondnoki hálózatot segítő szakemberek, akik a szervezet szakmai munkacsoportját is képviselik.
A tanulmányutak elsődleges célja, hogy az ország más részeibe ellátogatva a helyszínen tapasztaljuk, lássuk meg, hogy ott hogyan zajlik a falu- és tanyagondnoki munka. Most is jelentős rész jutott a programban a távoli településeken élő és dolgozó kollégákkal való találkozásnak, falujukkal, városukkal való megismerkedésnek.
Mint mindannyiszor, most is megállapítottuk, hogy egymástól, egymás tapasztalataiból tanulunk a legtöbbet. S hol lenne erre jobb alkalom, mint együtt utazva, együtt részesülve új élményekben.
----------------------------------------------------------------------------------------------

Őszi látóút Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe

A Falugondnokok Vas és Győr- Moson-Sopron Megyei Egyesülete az  EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú, „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázat keretében 2018. Október 5-6-án került sor az uszkai tanulmányútra.
A tanulmány út résztvevői falugondnokok, polgármesterek és a falugondnoki hálózatot segítő szakemberek, akik a szervezetünk szakmai munkacsoportját is képviselik.
A projekt megvalósítási ideje alatt vállaltuk, hogy tanulmányút keretében ellátogatunk Szabolcs-Szatmár-Bereg megyébe, ott is elsősorban Uszkára, ahol tanulmányozzuk az uszkai falugondnoki szolgálatot. Uszkán 454 fő a lakosság száma, ebből 80% a cigány nemzetiség.
A falugondnok is cigány származású. Ez meghatározó jelentőségű a kapcsolattartás és a munka végzése során. Az elmúlt években sikeres telepfelszámolási programot valósítottak meg, egy új utcát nyitottak, ahol jelképes telekár segíti az építkezni szándékozó lakosságot. Meghatározó közösségformáló ereje van a faluban működő Szabad Keresztyén Gyülekezetnek, melynek vezetője a falugondnok. A falu séta után Mátészalkán éjszakáztunk, majd másnap Nyírbátor nevezetességeivel ismerkedtünk.
----------------------------------------------------------------------------------------------

2018. október havi előrehaladási beszámoló

A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú, „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázatának megvalósítása folyamatos.
A szakmai tervben szereplő szakmai események számának növekedése miatt benyújtott módosítási igényünket 2018. október 13.-án elfogadták. 2018. október 15-én beküldtük a 4. számú időközi elszámolásunkat. 2. számú időközi elszámolásunkat 2018. október 16-án jóváhagyták. A 3. számú időközi kifizetési igénylésünk kapcsán a kért hiánypótlást határidő előtt, 2018. október 30-án benyújtottuk.
2018. október 4-én- került sor a „Települési jó és rossz gyakorlatok megismerése” elnevezésű műhelymunkára Magyardombegyházon a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete szervezésében. A műhelymunka résztvevői falugondnokok, polgármesterek és a falugondnoki hálózatot segítő szakemberek, akik a szervezet szakmai munkacsoportját is képviselik.
A Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete szervezésében 2018. október 5-6. között valósult meg a soron következő tanulmányút, melynek helyszíne a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Uszka település volt, ahol tanulmányozták az uszkai falugondnoki szolgálatot.
A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete szervezésében 2018. október 19-20-21-én került sor a projekt negyedik tanulmányútjára, Baranya megyében.  A tanulmányút résztvevői falugondnokok, és a falugondnoki hálózatot segítő szakemberek voltak. A tanulmányutak elsődleges célja, hogy az ország más részeibe ellátogatva a helyszínen tapasztaljuk, lássuk meg, hogy ott hogyan zajlik a falu- és tanyagondnoki munka. Most is jelentős rész jutott a programban a távoli településeken élő és dolgozó kollégákkal való találkozásnak, falujukkal való megismerkedésnek. Jelen út során a falusi modell tanulmányozása volt a cél.
Naprakész a kapcsolat a konzorciumi partnerek, a menedzsment, a szakmai megvalósítók és a szerződéses partnerek között. Folyamatos a soron következő szakmai rendezvények (Zákányszék és Bodonhely) szervezése, a programok összeállítása (felkérések, meghívások, stb.).
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Projekt disszeminációs esemény

Zákányszék, 2018. november 22.

A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete szakmai napot szervezett Zákányszéken 2018. november 22-én. Öt megye (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest) falugondnokságot működtető településeinek polgármesterei, jegyzői, intézményvezetői, valamint falu- és tanyagondnokai találkoztak a zákányszéki Homokháti Szociális Központ épületében.
A rendezvényt Matuszka Antal, Zákányszék polgármestere az alábbi idézettel nyitotta meg: „Azt mondják a bölcsek, hogy az élet teljességét nem években mérik, hanem örömökben. Mindenkinek annyit ér az élete, amennyi örömet szerez másnak.” Én biztos vagyok abban, hogy aki ebben a szférában dolgozik, sok örömet szerez másnak és gazdag életet élhet. Zákányszéken igyekeznek minden tőlük telhetőt megtenni, hogy máshonnan is szívesen jöjjenek a településre, hogy az itt élők is minél jobban érezzék magukat. A falu 6500 hektáron terül el. Ezer háztartással számolnak, ez szinte megfeleződik, tehát körülbelül 500 van a külterületen és nagyjából 500 a belterületen.
A külterületi utakkal az önkormányzatnak mindig van feladata, gondja.„Azt gondolom, hogy aki tanyás térségben él – a tanyagondnokok pedig különösen tudják –, az nagyon jól tudja, hogy télen, eső után a fekete földön nem lehet közlekedni, szárazság esetén meg a homok nehezíti meg a közlekedést” – mondta a polgármester.
Éppen ezért is nagyon fontos a tanyagondnoki szolgálat, hogy a település valamennyi külterületi tanyáját, külterületi lakosát el lehessen érni. Fontos, hogy a külterületi utakon mindenki mindenhova eljusson, télen is. Nálunk a település több apró részre van osztva: kül- és belterületre. Minden egységnek van egy felelőse – telefonon elérhető, erőgéppel rendelkező gazdaember –, aki ha kell, utat tör a tanyagondnoki autó előtt vagy eltakarítja a havat, szükség esetén behúzza a mentőt, kihozza a beteget vagy beviszi az orvost. Egyelőre úgy tűnik, hogy a rendszer életképes.”A településen az általános iskola és művészeti társintézmény mintegy 200 gyerekkel működik, az óvodába és a bölcsődébe is közel 100 gyermek jár, illetve a zákányszéki intézmények közé tartozik még a művelődési ház és könyvtár, illetve a szociális intézmény, amelyet társulásban működtetnek a Homokháti Kistérség Többcélú Társulásán keresztül.
Három tanyagondnoki szolgálata van a településnek. A tanyagondnoki tevékenység abszolút bizalomra épülő ellátási forma, a vidéki ember pedig egészségesen bizalmatlan, még azokkal szemben is, akiket egyébként ismer.
Több éves munka van abban, hogy elfogadják a segítést, hogy beengedjék a tanyagondnokokat abba a szférába, ahová a családon kívül nem kerül be senki. A település tanyagondnokaival szemben ma már mindenki bizalommal viseltetik.”Bozóki Ildikó a 2-es számú tanya-gondnoki körzet tanyagondnoka.
A település lakossága 2865 fő, melyből külterületen mintegy 1300 fő él. Ildikó 2012 óta dolgozik tanyagondnokként. Sebők Márta a zákányszéki külterület 1-es körzetének a tanyagondnoka. Segíti az intézmények közötti együttműködést, ebédet szállít az iskolába, tanulmányi rendezvényekre viszi a diákokat, sportolókat, valamint célba juttatja a Caritas-os csomagokat. Az autója alkalmas fogyatékos személyek szállítására is. Tanács Ildikó a 3-as számú körzet tanyagondnoka 2013 óta. „Tanyagondnoknak lenni nem csupán munka, hanem hivatás. Sokoldalúnak, rugalmasnak és talpraesettnek kell lenni. Minden ember más és más, mindenkivel meg kell találni a közös hangot, ami sokszor nem egyszerű” – vallják mindhárman. Fő feladataik közé tartozik a napi egyszeri meleg étel kiszállítása, a be-vásárlás, a hivatalos ügyek intézése, a gyógyszerek felíratása és kiváltása, valamint a falu rendezvényeire és kulturális programjaira való szállítás. Ugyanilyen fontos, hogy a rászorulók eljussanak a háziorvoshoz és a szűrővizsgálatokra, illetve a védőnő és családsegítő rendszeresen találkozhasson a tanyán élő családokkal, de a tanyagondnokok a házi segítségnyújtásban lévő gondozók napi teendőit is segítik. „A külterületen élőknek meg kell adni azt a lehetőséget, hogy ne érezzék magukat kirekesztetve, és ha segítséggel is, de meg tudják oldani az adott problémáikat. Nagy örömmel tölt el bennünket, hogy az ellátottak ránk bízzák személyes ügyeiket, pénzüket, titkaikat, egészségügyi problémáikat. Ahhoz, hogy a szolgálatunkat jól végezhessük, szükség van jó körülményre is, gépjárművekre, eszközökre és a munkahelyünk segítőkészségére. Ebben a tekintetben nincs panaszra okunk. Nehézséget a sok feladat rangsorolása jelentheti számunkra, olykor logisztikai képességekre is szükség van, és tudni kell néha nemet mondani, ami bizony nem könnyű. Legtöbb tevékenységünk a külterületi lakosok életminőségének és esélyegyenlőségének a megtartása és javítása. Ennek érdekében – a magam és a kolléganőim nevében elmondhatom – minden tőlünk telhetőt megteszünk és minden nap ennek szellemében végezzük feladatainkat.”
A tanyagondnok bemutatkozását követőn Sutka Zsófia, a Homokháti Szociális Központ zákányszéki tag-intézményének vezetője vette át a szót. Bemutatta a társulási formában működő szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásokat, a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, az étkeztetést, az idősek nappali ellátását és a tanyagondnoki szolgálatot. Matolcsi-Papp Zoltán, a Szociális és Gyermekjóléti Főigazgatóság mód-szertani referense a falu- és tanya-gondnoki szakmai programok elkészítésének módjáról tartott előadást.
A szünet után pedig meghallgathattuk Lantos Gergely, az Agrárminisztérium főosztályvezető-helyettese tájékoztatóját a tanyapályázatról.
Végül az egyesület pályázatai programjai kerültek szóba, s megtekintettük az EFOP-5.2.2-17-2017-00004 Falugondnokság határok nélkül – A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által című pályázati program jóvoltából készült falugondnoki élményfilmet. A nagy számú résztvevő a bemutatott film kapcsán a projekttel
 is megismerkedett, többen jelezték, hogy szeretnék, ha a filmet elérhetővé tennénk, hogy legyen lehetőségük saját településükön, illetve ismeretségi körükben is bemutatni.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

2018. november havi előrehaladási beszámoló

A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú, „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázatának megvalósítása folyamatos.
2018. október 15-én beküldött 4. számú időközi elszámolásunkhoz november 14-én hiánypótlást kaptunk, mely hiánypótlásban szereplőknek eleget téve november 16-án, határidő előtt beküldtük a szükséges dokumentumokat és végrehajtottuk a kért módosításokat. A tisztázó kérdésre is válaszoltunk, melyet követően november 25-én jóváhagyták a kifizetési igénylésünket. A 3. számú időközi kifizetési igénylésünk et, az októberi hiánypótlást követően 2018. november 12-én jóváhagyták.
Projektünk esetében a 2. mérföldkő dátuma 2018. október 31. volt. Ehhez kapcsolódóan a szakmai beszámolót és kifizetési kérelmet november 13-án beküldtük.
A Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete szervezésében 2018. november 21-én valósult meg a soron következő műhelymunka, melynek helyszíne Mihályi volt (Győr-Moson-Sopron megye), témája: „ A szolgálatok kulcsfigurái: a falugondok és a polgármester együttműködésének pozitív és negatív vonatkozásai”.
2018. november 22-én- került sor Zákányszéken a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete szervezésében a falugondnoki találkozóra, melynek keretében bemutatásra került a projekt keretében készült élményfilm. A találkozó résztvevői falugondnokok, polgármesterek és a falugondnoki hálózatot segítő szakemberek voltak, illetve a minisztérium képviselői. A rendezvényen az NSKI, valamint szerbiai partnereink is képviseltették magukat.
A kapcsolat a konzorciumi partnerek, a menedzsment, a szakmai megvalósítók és a szerződéses partnerek között naprakész. Folyamatos a szakmai és az adminisztrációs munka, az EMMI által kért adatszolgáltatásoknak határidőre eleget tettünk.
----------------------------------------------------------------------------------------------

Falugondnoki szolgálat: Bodonhely kezdetektől élen járt

A Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete szervezésében sor került a III. műhelymunkára Mihályiban, aminek keretében a falugondnok és a polgármester együttműködésének pozitív és negatív vonatkozásairól volt szó. Győr-Moson-Sopron megyében húsz éve Bodonhelyen alakult meg hivatalosan az első falugondnoki szolgálat. Bodonhely különleges, hiszen a település polgármestere, Kenesei Ferenc a fenti témában mindkét oldalt hitelesen tudta képviseli, mert falugondokként kezdett el dolgozni, majd ezt követően választották meg polgármesternek.

 Az eseményről készült „Falugondnoki szolgálat: Bodonhely kezdetektől élen járt” címmel Kustor Réka cikke 2018. november 27-én jelent meg a Kisalföld honlapján.

A teljes cikk és a hozzá tartozó fényképek az alábbi linken megtekinthető:
LINK
----------------------------------------------------------------------------------------------

Szakmai műhely- Mihályi (2018. november 21.)

A Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete szervezésében sor került a III. műhelymunkára, aminek keretében a falugondnok és a polgármester együttműködésének pozitív és negatív vonatkozásairól volt szó.
A műhelymunkára meghívást kaptak falu-, tanyagondnokok, polgármesterek, jegyzők és nyugdíjas falu-, tanyagondnokok is.
Kenesei Ferenc Bodonhely település polgármestere volt az első, aki beszélt a falugondnok-polgármester együttműködéséről. Elmondta, hogy ő személyesen élte meg a szerepeket, mert először falugondnokként kezdete a munkáját, majd később választották meg polgármesternek. Nagyon fontos, hogy a polgármester jó kapcsolatot alakítson ki a falugondnokkal, szinte a jobb keze legyen, mert a falugondnok talán, az egyetlen biztos személye a falu életében, akinek napi kapcsolata van a falu lakóival. A polgármester a falugondnokon keresztül közvetlenül meg tudja szólítani a falu népét. Kenesei Ferenc elmondta, hogy neki jó kapcsolata volt anno a polgármesterével és ő is ilyen kapcsolat kialakítására törekedett a „falugondnokával”, ami jelenleg is így van. Szabó Mihály, Bodonhely falugondnoka sajnos nem tudott részt venni a műhelymunkán egészségi problémái miatt.
Dr. Gál László, Beled város jegyzője ismét részt vett a műhelymunka keretében megrendezésre kerülő szakmai eszmecserén. Elmondta, hogy a közigazgatásban eltöltött eddigi pályafutása alatt, sokszor látta, mennyire megnehezíti a munkát, ha a polgármester nem tekinti egyenrangú partnernek a falugondnokot, nem egyeztet vele, a kommunikáció hiányos, ami ezáltal negatívan hat a falu életére, a rászorulók megsegítésére is.
A műhelymunkán megszólaltak nyugdíjas falugondnokok is, Boruzs István Árpás település falugondnoka, aki beszélt arról, hogy mennyire szabadabb volt a munka, mennyire „egyszerűbb” volt segíteni, mint ma a túlszabályozott keretek között. Boruzs István nyugdíjas falugondnokot köszöntötte Szabóné Kovács Alice polgármester, megköszönte a munkáját, illetve köszöntötte Kocsis István jelenlegi falugondnokot is, és bíztatta, hogy még sokáig erősítse a falut.
A műhelymunkára meghívást kapott Schwarcz Gyöngyi osztályvezető, szakmai vezető és Lovász Gergely tervező-elemző referens a Nemzetstratégiai Kutatóintézettől. Schwarcz Gyöngyi tájékoztatta a résztvevőket, „A falugondnoki szolgáltatás helyzete a Kárpát-medencében 2018-2019 EFOP-5.2.2-17-2017-00004 sz. projekt kutatás részleteiről. A kutatás keretében kérdőíves módszert alkalmaznak, aminek kitöltésére online és papír formában is lehetőség van. a kutatás kiterjed a falu-, tanyagondnoki szolgálatokat fenntartókra és magukra a falu-, tanyagondnokokra is. Elmondta, hogy eddig mennyi kérdőív érkezett be, azoknak részeredményeit is ismertette és kérte a jelenlévőket, hogy akihez még nem jutott el a kérdőív segítse a kitöltéssel a kutatást.
A rendezvény keretében bemutatásra került „ A falugondnok élményfilm” is ami szintén az EFOP-5.2.2-17-2017-00004 sz. projekt keretében valósult meg. A film bemutatása után a résztvevők nagy tetszés nyilvánítással köszönték meg a szakmai műhelyen való részvételi lehetőségüket.

 A szakmai műhely résztvevője volt még Gyopáros Alpár is, a térség országgyűlési képviselője, egyben a Magyar Falvak program kormánybiztosa. Tájékoztatta a résztvevőket a program elemeiről, amiben a falugondnoki szolgálatok fejlesztése kiemelt szerepet és figyelmet kap.
----------------------------------------------------------------------------------------------

2018. december havi előrehaladási beszámoló

A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú, „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázatának megvalósítása során elértünk a 2 éves időszak feléhez.
Eddigi tapasztalataink alapján elmondható, hogy a tervezett tevékenységeinket meg tudtuk valósítani, a folyamatos szakmai munka eredményeként színvonalas és hasznos rendezvényeken vehettek részt az érintettek. A pénzügyi és adminisztrációs teendők ezzel párhuzamosan, folyamatosan megvalósultak, így az Irányító Hatóság számára is elfogadható módon tudtunk elszámolni tevékenységeinkkel.
Projektünk esetében a 2. mérföldkő dátuma 2018. október 31. volt. Ehhez kapcsolódóan a szakmai beszámolót és kifizetési kérelmet november 13-án beküldtük. A beküldött anyagok kapcsán december hónapban még nem kaptunk visszajelzést az Irányító Hatóság részéről. December 12-én benyújtottunk 6. számú kifizetési kérelmünket az utóbbi két hónapban felmerült költségeinkről. A kifizetésben, úgy, mint már az előző kérelmünkben is elszámolunk az előleg terhére is.
A honlapunkat folyamatosan frissítjük, a megvalósuló eseményeinkről a nyomtatott és az on-line sajtóban is megjelentek cikkek.
A soron következő szakmai események szervezése folyamatos, ebben a hónapban jövő év tavaszára tervezett tanulmányúthoz (Nógrád megye) kapcsolódó kiadásokra vonatkozó árajánlatokat kértük meg. Folyamatos a három nap helyszíneinek és szakmai programjának az egyeztetése.
A kapcsolat a konzorciumi partnerek, a menedzsment, a szakmai megvalósítók és a szerződéses partnerek között naprakész. Az EMMI által kért adatszolgáltatásoknak határidőre eleget tettünk.
----------------------------------------------------------------------------------------------

 „Falugondnokság határok nélkül”- A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által megnevezésű pályázatunk megvalósítása a fél időhöz érkezett.

Egyesületünk az EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosító számú pályázatát 2018. január 1. és 2019. december 31. között valósítja meg.  A tavalyi évben, a pályázati rendszer adta kezdeti nehézségek leküzdését követően folyamatos volt a szakmai és az ehhez szorosan és elengedhetetlenül kapcsolódó adminisztrációs munka.
Összességében elmondható, hogy projektünk, a tervezetteknek megfelelően halad, köszönhetően a partnerek közötti szoros együttműködésnek, a naprakész és folyamatos információ megosztásnak. A vállalt események megvalósítása, mint például a 6 szakmai műhelymunka és a 4 tanulmányút, nagyon sikeres volt, mind külföldi partnereink számára, mind pedig a meghívott és megjelent hazai szakmaberek számára. Az eredetileg tervezett rendezvényeinken túl további rendezvényeket is sikerült megvalósítanunk, így a transznacionális jelleg erősítéseként mind Erdélyben, mind pedig a Vajdaságban is volt lehetőségünk szakmai műhelyt tartani az ottani érintett szervezetek képviselőivel.
2018-ban nem csak a rendezvényeinket szerettük volna megvalósítani, hanem terveztük, hogy a falu és tanyagondnokságot bemutató élményfilmet is elkészítjük, illetve a projektben betervezett kutatás esetében a kérdőívezésig is eljutunk.
A két és fél perces, illetve a fél perces élményfilm forgatási anyagait a nyár elején vette fel a stáb, melyet hosszas egyeztetés előzött meg mely a forgatókönyv elkészítését, a feladatok és elképzelések megvitatását is magában foglalta. Ezt követően novemberben tudtuk a rendezvényeiken bemutatni a kész filmet.
Az elmúlt 15 évben nem volt átfogó kutatás Magyarországon a falu és tanyagondnoki szolgálatok illetően, a határon túl pedig még sosem próbálták felmérni a külhoni szolgálatok helyzetét. Ezen a helyzeten szeretnénk a projektünkben betervezett kutatással változtatni. A kutatáshoz kapcsolódóan a tavalyi évben több alkalommal is hatékony és eredményes egyeztetésre került sor a projekt megvalósítói, együttműködő partnerei, a kutatást végző cég képviselői és az egyéb érintett személyek között. Ennek köszönhetően egy nagyon alapos és sokrétű kérdőívet sikerült összeállítani a hazai szolgálatokat működtetők és a falu és tanyagondnokok számára. A külhoni felméréshez világossá vált, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelőn módosított kérdőívre van szükség. Itt nagy szerepük lesz az erre az évre tervezett interjúknak a szolgálatok kevés száma és sajátosságai miatt.
A szakmai munkát kiegészítve nagy arányú adminisztrációs feladatokat kíván a pályázat megvalósítása. Az elmúlt időszakban hat kifizetési kérelmet és két teljes körű szakmai beszámolót nyújtottunk be támogató számára, melyből négy kifizetési kérelem és egy szakmai beszámolót elfogadásra is került.  Mindezeken túl, az Irányító Hatóság különböző osztályai, különböző módokon és formákban, legalább havi rendszerességgel kérnek adatszolgáltatást a projekthez kapcsolódóan.
Ebben az évben a megrendezésre kerülő projekt események minél sikeresebb megvalósítását tervezzük, a kutatás sikeres lebonyolítását és az eredmények széles körű ismertetése a célunk.
 Bízunk benne, hogy az átfogó kutatás eredményeként létrejövő módszertani összegzés és ajánlások magasabb szinten való megismerése segíteni tudja a fenntartók helyzetének javulását és ezen keresztül segíti a falu és tanyagondnokok munkáját.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

2019. január havi előrehaladási beszámoló
A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú, „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázatának megvalósítása folyamatos.
Projektünk esetében a 2. mérföldkő dátuma 2018. október 31. volt. Ehhez kapcsolódóan a szakmai beszámolót és kifizetési kérelmet november 13-án beküldtük. A beküldött anyagok kapcsán még nem kaptunk visszajelzést az Irányító Hatóság részéről. December 12-én benyújtottunk 6. számú kifizetési kérelmünket is, melyre vonatkozóan még nem kaptunk semmilyen visszajelzést az Irányító Hatóság részéről. A kifizetésben, úgy, mint már az előző kérelmünkben is elszámolunk az előleg terhére is.
A honlapunkat folyamatosan frissítjük, a megvalósuló eseményeinkről a nyomtatott és az on-line sajtóban is megjelentek cikkek; Hírlevelünkben mindig beszámolunk az aktuális eseményekről. 
A soron következő szakmai események szervezése folyamatos, ebben a hónapban a tavaszra szervezett szakmai műhely előkészítése valósult meg, mely Kelebián lesz, 2019. március 7-én. A pontos helyszín egyeztetése, a rendezvényen résztvevők körének meghatározása és az előadók előzetes felkérése történik. Az elszámolhatóság feltétteleinek való megfelelés érdekében bizonyos költségek esetében egyeztetünk az Irányító Hatóság munkatársaival, végleges állásfoglalásukra még várunk.
Konzorciumi partnerünk Mihályiban tervezi megvalósítani a következő műhelymunkát, 2019. február 21-én. Ennek szervezési munkálatai zajlottak ebben a hónapban.
A kapcsolat a konzorciumi partnerek, a menedzsment, a szakmai megvalósítók és a szerződéses partnerek között naprakész. Az EMMI által kért adatszolgáltatásoknak határidőre eleget tettünk (az új PEAK Portál bevezetése további adminisztrációs teendőket fog majd jelenteni a kedvezményezettek számára)
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Kitekintés a Kárpát-medencébe - műhelymunka Szalafőn (2019. február 20.)

Szalafőn a Faluházban került sor az EFOP-5.2.2-17-2017-00004 számú projekt keretében a Falugondnokok Vas és Győr- Moson- Sopron Megyei Egyesülete által szervezett IV. műhelymunkára. A műhelymunka fő témája a határon túli és az anyaországi falugondnoki szolgálatok fejlődése volt. 
A település polgármestere nyitotta meg a rendezvényt. Lugosi Arnold pár szót beszélt Szalafőről. Elmondta, hogy különleges és érdekes a falu, mert féltve őrzött természeti, kulturális és néprajzi értékei egy kicsit a múltat idézik. Röviden elmondta, milyen rendezvények vannak a faluban és milyen élményekkel gazdagodhat, aki ellátogat a településre.
A polgármester köszöntője után Kozma Judit felkérte András Ildikót a gyulafehérvári Caritas szervezetétől. András Ildikó szociális munkás bemutatta a szervezetüket, ismertette a jelenlévők előtt, hogy Erdélyben mit takar a falugondnoki szolgálat. Elmondta, hogy nincs állami finanszírozás, csak „civilként” tudják működtetni a szolgáltatást, pedig az ottani domborzati viszonyok és a helyenként kialakult szélsőséges időjárás miatt nagyon nehéz a településekről a kijutás, a települések megközelítése. A szolgáltatás mivel nincs állami finanszírozás teljesen önerőből működik. A szervezet használt gépjárművekkel látja el, helyenként sokkal nehezebb körülmények közötti munkát, mint az anyaországbeli szolgálatok. A gépjárművek nagyon elhasználódtak, szinte 100 %-ban cserére szorulnak. A gépjárművek cseréjét illetően nagyon bíznak az anyaországbeli segítségre.
Kozma Judit elmondta, hogy a Magyar Falvak Program keretében lehetőség lesz az anyaországban a falu-, tanyagondnoki gépjárművek cseréjére. Az a szolgálat, aki megállapodik egy határon túli falugondnoki szolgálatot működtető településsel, hogy átadja a lecserélt falubuszt, előnyben részesül a pályázat elbírálásánál.
András Ildikó és a többi Erdélyből érkezett falugondnok üdvözölték ezt a nagyon szép gesztust. András Ildikó elmondta, hogy reméli sok anyaországi lecserélt gépjármű jut el hozzájuk, így megkönnyítve a mindennapi munkavégzésüket.
Kozma Judit felkérte Páti Kata vasegerszegi falugondnokot, hogy mondja el, miként látja a szolgáltatás helyzetét. Szűkség van-e a jelenlegi szolgáltatásokra, szűkíteni vagy bővíteni kellene. Milyen fejlesztési irányok lehetnek, a fenntartók, falugondnokok és a szakminisztérium részéről. Páti Kata elmondta, hogy a szolgáltatások mennyiségét és milyenségét a helyi adottságok határozzák meg. Mennyiségileg elég a szakmai jogszabályban leírtak köre, sőt talán sok is. Mivel annak a falugondnoknak, aki napi szinten gyerekeket szállít, másra szinte nem marad ideje. Esetleg ebédet szállít.
„ A feladatokat a munkáltató határozza meg, hogy az adott faluban igazán mire van szükség. Nekünk pedig azt kell csinálni. Ha ennél többet kell, mást kell elvégezni az pedig az ˝Egyéb feladat alatt szerepel.” A fejlesztés irányai: a fenntartó részéről: megfelelő munkaeszközök biztosítása (autó, telefon, ruházat), falugondnok és a falugondnoki munka elismerése, megbecsülése, díjazása (amit megtenne, de a normatíva nem elég, így is ki kell egészíteni).
A falugondnok részéről: ide sorolhatóak a folyamatos továbbképzéseket stb., de ezekre a munkáltató küldi a falugondnokot. A falu lakosainak mindig napra készen tudjon a falugondnok felvilágosítást adni (rendelési idő, nyitva tartás, mit hol intézhet stb.).
A Szakminisztérium részéről: falugondnoki buszok cseréjének lehetősége, a normatíva emelése mindenképpen a fejlesztés irányába mutatna.
A következő hozzászóló Fukszberger Imre polgármester volt, aki elmondta, hogy a falugondnoki szolgáltatást, a fejlődését több éve figyeli teljesen "testközelből". Örömmel tapasztalta, hogy nagyon sokat fejlődött, mind műszaki értelemben (gépkocsik, számítógépes technikák, stb), mind személyi vonatkozásban. Mindamellett nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ez a bonyolult feladatsor, ami a falugondnokokra hárul(na), egyáltalán nem egy gépsor kiszolgálását, vagy csomagok továbbítását jelenti! Nem nagyon lehet olyan munkakört említeni (talán az orvosoké lehet az), ahol fontosabb lenne a személyi tényezők szerepe, mint a falugondnoki szolgálat esetében. Idős, néha magatehetetlen, vagy beteg emberek sorsa dőlhet el a falugondnok munkáján, rátermettségén, hozzáállásán. Ha ez a feladat olyan egyszerű lenne, már rég meg lehetett volna oldani automatákkal, robotokkal.
Az "igazi" falugondnok jártas kell legyen pszichológiában, bizonyos értelemben egészségügyi jártasságban, szervezési feladatok végrehajtásában, biztonságos gépkocsivezetői gyakorlatban, óvodás- és iskoláskorú gyermekek felelősségteljes ellátásában, időbeosztásban, és még sorolhatnánk, mi mindenben. Néha még elképzelni is nehéz, mi minden kell(ene) ehhez az összetett feladatsorhoz. Ez pedig csupán az egyik oldal. Ott van még a falvak, települések anyagi fedezete, ami vagy rendben van, vagy esetleg sajnos csak döcög. Nem lehet elhanyagolni azt a hatósági, politikai hozzáállást, amely ennek a szolgálatnak a létrejöttét elindította, és jobb esetben folyamatosságát is biztosítja.
A műhelymunkán ismét jelent volt Schwarcz Gyöngyi osztályvezető, szakmai vezető a Nemzetstratégiai Kutatóintézettől. Schwarcz Gyöngyi tájékoztatta a résztvevőket a NSKI kutatásáról, és kérte a jelenlévőket a kérdőívek kitöltésére.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Falugondnokok 30 éve – Műhelybeszélgetés kitekintéssel

A Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete szervezésében sor került a IV. műhelymunkára Szalafőn, melynek témája a Kárpát-medencében működő falu és tanyagondnokságok helyzete, konkrét eredmények és a fejlesztés lehetőségeinek megvitatása volt.
A rendezvény helyszínét biztosító település polgármestere a falu boldogulását a turizmus fejlesztésében látja a mai napig. Itt 25 éve működik a falugondnoki szolgálat, mely beosztást a kezdetektől ugyanaz a személy látja el, mindenki megelégedésére.
A rendezvényről készült „Falugondnokok 30 éve – Műhelybeszélgetés kitekintéssel” címmel Tersztyánszky Krisztina cikke 2019. február 21.-én jelent meg a VAOL online portálon.
A teljes cikk és a hozzá tartozó fényképek az alábbi linken megtekinthető:
https://www.vaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/falugondnokok-30-eve-muhelybeszelgetes-kitekintessel-2840833/
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

2019. február havi előrehaladási beszámoló
A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú, „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázatának megvalósítása folyamatos.
Ebben a hónapban a Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete szervezésében 2019. február 21-én valósult meg a soron következő műhelymunka, melynek helyszíne Szalafő volt (Vas megye), témája: „Kitekintés a Kárpát-medencébe- konkrét eredmények és fejlesztés lehetőségei: Románia, Szerbia, Ukrajna, Szlovákia”. A rendezvények, többek között, a külföldi együttműködő partner képviselői mutatták be az ott működő szolgálatokat, ismertették tapasztalataikat.
A honlapunkat folyamatosan frissítjük, a megvalósuló eseményeinkről a nyomtatott és az on-line sajtóban is megjelentek cikkek (pl. vaol.hu); Hírlevelünkben mindig beszámolunk az aktuális eseményekről. 
A soron következő szakmai események szervezése folyamatos, a hónapban a tavaszra szervezett tanulmányutak előkészítése valósult meg (Nógrád megye, 2019. március 29-31), a pontos helyszínek egyeztetése, a menetrend előkészítése, a fogadó települések képviselőinek megkeresése, a lehetséges helyi értékeket bemutató programok feltérképezése.
Február 25.-én, Kecskeméten, a konzorciumi partnerünkkel személyes megbeszélés keretében értékeltük a projekt elmúlt egy évének megvalósítása során tapasztaltakat és további teendőket, esetleges módosításokat is megvitattuk.
A kapcsolat a konzorciumi partnerek, a menedzsment, a szakmai megvalósítók és a szerződéses partnerek között naprakész. Az EMMI által kért adatszolgáltatásoknak határidőre eleget teszünk. A PEAK Portálon mi is és a konzorciumi partnerünk is regisztrált, előző havi adattáblánkat, többszöri egyeztetést követően, sikeresen feltöltöttük. Várjuk a felületen a további adatszolgáltatás kéréseket.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Kedves Falu- és Tanyagondnokok!
 
A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete, mint főpályázó, és a Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete, mint konzorciumi partner által bonyolított EFOP-5.2.2-2017-00004-es azonosító számú, „Falugondnokság határok nélkül – A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” elnevezésű pályázat keretében, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet(1) közreműködésével  kutatást végzünk a falu- és tanyagondnoki szolgálatok működésének tárgyában.
A kutatás célja, hogy a hazai, és külhoni (Erdély, Vajdaság) jó gyakorlatok feltárásával és adaptálásával javuljon a hazai falu- és tanyagondnoki szolgálatok hatékonysága.

Kérjük, fordítson időt az alábbi – falu- és tanyagondnokok vagy falu- és tanyagondnoki szolgálatot fenntartó szervezetek számára szóló - kérdőív kitöltésére.

Kérdőív-1 (falu- és tanyagondnokoknak)

A kitöltött kérőíveket Egyesületünk irodacímére (6000 Kecskemét, Irinyi u. 17. II. emelet) kérjük visszaküldeni.

Köszönjük, hogy a kitöltött kérdőív visszaküldésével hozzájárul a falu- és tanyagondnoki szolgálatok hatékonyságának fejlesztéséhez.


(1) Nemzetstratégiai Kutatóintézet
H-1054 Budapest, Nagysándor József u. 8.
Telefon: 06 1 795 5862
 
Schwarcz Gyöngyi
osztályvezető
Mobil: +36 30 505 5169
e-mail:
gyongyi.schwarcz@nski.gov.hu

Lovász Gergely
tervező-elemző referens
Mobil: +36 30 788 2878
e-mail:
gergely.lovasz@nski.gov.hu
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Kedves falu-, tanyagondnoki szolgálatot fenntartó szervezetek!
 
A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete, mint főpályázó, és a Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete, mint konzorciumi partner által bonyolított EFOP-5.2.2-2017-00004-es azonosító számú, „Falugondnokság határok nélkül – A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” elnevezésű pályázat keretében, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet(1) közreműködésével  kutatást végzünk a falu- és tanyagondnoki szolgálatok működésének tárgyában.
A kutatás célja, hogy a hazai, és külhoni (Erdély, Vajdaság) jó gyakorlatok feltárásával és adaptálásával javuljon a hazai falu- és tanyagondnoki szolgálatok hatékonysága.

Kérjük, fordítson időt az alábbi – falu- és tanyagondnokok vagy falu- és tanyagondnoki szolgálatot fenntartó szervezetek számára szóló - kérdőív kitöltésére.

Kérdőív-2 (fenntaróknak)

A kitöltött kérőíveket Egyesületünk irodacímére (6000 Kecskemét, Irinyi u. 17. II. emelet) kérjük visszaküldeni.

Köszönjük, hogy a kitöltött kérdőív visszaküldésével hozzájárul a falu- és tanyagondnoki szolgálatok hatékonyságának fejlesztéséhez.


(1) Nemzetstratégiai Kutatóintézet
H-1054 Budapest, Nagysándor József u. 8.
Telefon: 06 1 795 5862
 
Schwarcz Gyöngyi
osztályvezető
Mobil: +36 30 505 5169
e-mail:
gyongyi.schwarcz@nski.gov.hu

Lovász Gergely
tervező-elemző referens
Mobil: +36 30 788 2878
e-mail:
gergely.lovasz@nski.gov.hu
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

A tanyán élő emberek gondjain enyhítenek a falugondnokok

Falugondnokok Duna–Tisza Közi Egyesülete szervezésében valósult meg március 7-én, Kelebián a projekthez kapcsolódóan a 10. műhelymunka, melynek témája a „Kitekintés a Kárpát-medencébe” volt.
A tanácskozáson a hazai falu-és tanyagondnoki szolgálatot működtető önkormányzatok, intézmények vezetői és szolgálatok munkatársai mellett elmondták tapasztalataikat a Vajdaságból a Nők Kishegyesi Fóruma és a Szabadkai Caritas munkatársai, valamint Erdélyből a Romániai Falugondnokságok Szövetsége és a Gyulafehérvári Caritas gyergyószentmiklósi munkatársa.
A rendezvényről készült „ A tanyán élő emberek gondjain enyhítenek a falugondnokok ” címmel Pozsgai Ákos cikke 2019. március 20-án jelent meg a BAON honlapján.
A teljes cikk és a hozzá tartozó fényképek az alábbi linken megtekinthető: https://www.baon.hu/kozelet/helyi-kozelet/a-tanyan-elo-emberek-gondjain-enyhitenek-a-falugondnokok-1801498/
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Baon.hu - Kelebia  2019. 03. 20. 11:30 
link

A tanyán élő emberek gondjain enyhítenek a falugondnokok - Pozsgai Ákos 

Falugondnokság határok nélkül címmel rendezett tanácskozást Kelebián a Falugondnokok Duna–Tisza Közi Egyesülete, amely több mint 260 hazai szolgálatot fog össze. A rendezvényen beszámoló hangzott el az erdélyi és vajdasági falugondnokságok állapotáról is.

Magyarországon 29 évvel ezelőtt jöttek létre Borsod-Abaúj-Zemplén megye legszegényebb aprófalvaiban az első falugondnokságok, ma már több mint ezer ilyen tanya- és falugondnoki szolgálat működik az országban, amely a hazai védőnői hálózathoz hasonlóan ugyancsak hungarikumnak számít Európában. A hálózat kigondolója és elindítója, Kemény Bertalan szerint a legkisebb falusi közösségek megmaradását tudják segíteni a falugondnokok.

Kelebia kiemelt szerepet vállalt a Falugondnokok Duna–­Tisza Közi Egyesülete létrehozásában. Huszonkét évvel ezelőtt a településen alakult meg a – Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Pest megye déli részének – ma már több mint 160 településen működő, több mint 260 falu- és tanyagondnokságát összefogó szervezet.
 
Csörszné Zelenák Katalin, a Falugondnokok Duna–Tisza Közi Egyesület elnöke elmondta, hogy a Nemzetstratégiai Kutató Intézet munkatársai egy átfogó felmérést végeznek a hazai és a határon túli magyarok lakta területeken működő falu- és tanyagondnoki szolgálatokról, hogy reális képet kapjanak a szolgálatok helyzetéről.

Maczkó József, Kelebia polgármestere szerint a határon túli szolgálatok működésében igazi áttörést az hozna, ha a román és a szerb kormányzatot sikerülne meggyőzni arról, hogy adjanak központi finanszírozást, ezzel hivatásos státuszt biztosítva a helyi önszerveződő szolgálatoknak, amelyek jelentős szociális és kulturális feladatot vesznek le az állam válláról. Addig is a határon átnyúló közös pályázatok, együttműködések jelenthetnek komoly anyagi és szakmai segítséget a határon túli falu- és tanyagondnoki szolgálatok számára.


Maczkó József, Kelebia polgármestere szerint a határainkon túl a román és szerb kormányzati támogatás erősíthetné az önszerveződő szolgálatokat
Fotó: Pozsgai Ákos / Petőfi Népe

A polgármester hangsúlyozta: a falu- és tanyagondnokok elsősorban nem szociális jellegű feladatokat látnak el, az ellátás alapja a közösségépítés, ami azt jelenti, hogy a tanyavilágban vagy akár a település belterületén lévő olyan csoportokat fognak össze, melyek valamiért hátrányos helyzetben vannak. – Itt találkozik a szociális szféra és a közösségszervezés – hangsúlyozta Maczkó József, Kelebia polgármestere. Rámutatott: a falugondnokok katalizátor szerepet töltenek be, akiknél lecsapódnak a különböző információk. Gyerekeket szállítanak óvodába, iskolába, az időseket orvoshoz, kórházba viszik szervezetten, segítenek a gyógyszerek kiváltásában, a bevásárlásban, a napi ügyek intézésében, amely a törvény szerint ingyenes.

A napi feladatok mindhárom országban azonosak. A határon túli területeken egy-egy körzethez több település is tartozik, ezért szervezetileg máshogy épülnek fel a szolgálatok, de a napi feladatok azonban jórészt hasonlóak mindhárom országban. Míg Magyarországon főállású munkatársak látják el a falu- és tanyagondnoki feladatot, addig Erdélyben javarészt önkéntesek végzik ezt a munkát. Az erdélyi falugondnoki szolgálatok javarészt több mint húszéves gépjárművekkel, sok esetben a gondnokok saját autóikkal látják el a feladataikat, míg idehaza a kormányzat jelentős forrásokat biztosít normatíva formájában a szolgálatok működéséhez.

Határon túli tapasztalatok

A tanácskozáson a hazai falu-és tanyagondnoki szolgálatot működtető önkormányzatok vezetői és szolgálatok munkatársai mellett elmondták tapasztalataikat és mindennapi gondjaikat a Falugondnokok Romániai Szövetségének munkatársai, valamint a Szabadkán működő Caritas – amely összefogja a Vajdaságban a falugondnoki hálózatot – képviselői is.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Kitekintés a Kárpát-medencébe - műhelymunka Kelebián (2019. március 7.)

A Falugondnokok Duna–Tisza Közi Egyesülete 2019. március 7-én Kelebián tartotta meg soron következő  tanácskozását Kárpát-mednecei kitenkités címmel. A műhelymunka során szóba kerültek az itthoni és a külhoni falu- és tanyagondnokságok közötti különbségek, illetve működtetés során adódó problémák. A szakmai műhely résztvevői között voltak a kölföldön működő falugondnokságokon túl, a határ menti települések falu és tanyagondnokai, polgármesterei, jegyzői valamint intézményvezetői is.
Elsőként Maczkó József, a vendéglátó község polgármestere köszöntette a hallgatóságot.
„Remélem valóban műhelymunka lesz és úgy tudunk felállni az asztal mellől, hogy valamilyen irányt tudunk adni, mutatni, magunknak is, elsősorban magunknak, de a fölöttünk prosperáló kormányzatoknak is, mert  én mindig azt hangsúlyozom ilyenkor, hogy nem csak Magyarország irányába, hanem a szomszédos országok kormányainak irányába is meg kellene fogalmazzunk egy határozott véleményt még akkor is hogyha ezt századszorra fogalmazzuk meg, akkor is aktualitása van ennek.” – jegyezte meg a polgármester
Sem Szerbiában sem Romániában nincs semmiféle központi támogatási rendszer sem a szociális szféra tekintetében sem pedig, a falugondnoki és tanyagondnoki rendszer tekintetében.
A bevezetést követően, Maczkó József polgármester bemutatta a települést. Kelebia egy kényszerpályás település, Szabadkáról a trianoni békediktátum szakította le. 1924-ben váltak önálló községgé, nagyközséggé.
Utána élte a maga kényszerpályás életét, a háborút, a szocialista rendszernek a próbatételeit, a tszesítést, majd a rendszerváltás után, próbálta a helyét keresni.
Ezeket a történelmi kríziseket soha nem lehet kiheverni, örök sebeket hagy, a területen, a gazdasági rendszeren, az emberi közösségek mentalitásán.
Mi most is Szabadkát tekintjük anya városnak, területnek. „Ebből a fajta küldetésből jött az, hogy mi egy kicsit érzékenyebben vagyunk arra, hogy hogyan is viszonyulunk az odaát lévő területekhez a közösségekhez.” mondta  apolgármester
A település próbál mindent megtenni, nem elsősorban zászló lobogtatással és meneteléssel, hanem  az aprósejtes szövetépítő munkával. Ez a rendszer, maga a tanyagondnoki és falugondnoki rendszer pont  erről szól.
Kemény Bertalan is pont erről beszélt, hogy aprósejtes építkezésből lehet valóban organikus szövetet, élő szövetet, közösséget létrehozni.
„Azért működtetjük, hogy valóban szolgálatot végezzen, ahogyan Kemény Bertalan mondta, a településnek a mindenese legyen. Ez érvényes Kelebiára. Azt kívánom mindenkinek, hogy elsősorban nem infrastruktúrában, vagy autóban gondolkodjon, hanem abban, hogy hogy tud ja a szervezeti hátteret felépíteni, mert hosszú távon csak így tud az emberi élet szerveződés működni.”- nyilatkozott Mackó József
A polgármester úr  beszéde után, bemutatkozott a két kelebiai tanyagondnok is Bíró Zoltán és Kocsis György is.
A polgármester és a tanyagondnok beszéde után Ric Gábor a Szabadkai Caritas igazgatója megállapította, hogy ők is hasonló cipőben járnak, a feladatkörök is nagyon hasonlóak, csak Szerbiában a szolgálat leginkább az idősekre van kiélezve. A CMH iroda alkazásában álló, viszont a magyar állam finanszírozásából 20 falugondnok 51 települést lát el. A szerb törvények nem ismerik el a falugondnoki szolgálatot, ezért ebben az esetben házi ápolásról beszélhetünk. Zsidai Erzsébet a Nők Kishegyesi Fórumának elnöke rengeteget dolgozik azon, hogy megértesse a döntéshozókkal, hogy konkrétan mit is jelent a falugondnokság. Külföldön is hasonlóan állnak a politikusok a szociális védelemmel kapcsoaltban, ha jut pénz szenecséjük volt az időseknek.
Ahogy Magyarországon külhönban sincs két egyforma közösség, minden közösségben máshogy néz ki a munka. Van olyan közösség, ahol kimegy a falugondnok és ott marad 2-3 órát és van ahol kevesebbet marad kint, de  előfordul olyan is amikor elviszik a nénit a kórházba . A falugondnokok  7-15-ig dolgoznak, utána önkéntesek.
„Szerencsénk volt azzal, hogy a falugondnokokat általában a közösség ajánlotta, és sokszor nem is az a fontos, hogy ki volt a falugondok, hanem, hogy ki volt a nagyapja, apja. Sikerült jó embereket találni, kicsi a fluktuáció és felnőttek a szerephez. – jegyezte meg Ritz Gábor
Sokrétű munkát végeznek a falugondnokok Szerbiában is. Volt olya eset is amikor a falugondnoknak kellett kihúznia egy ellátott fogát. Ezek a mindennapok.
Ezt követően Zsidai Erzsébet a Nők Kisheyesi Fórumának elnöke vette át a szót. Kishegyesb 2010 óta működik falugondnoki szolgálat. Szerbia első falugondnoka Szűcs István is részt vett a konferencián.
Kezdetben még senki nem tudta, hogy pontosan milyen munkát kellen végeznie egy falugondnoknak, de az idő meghozta magával. Sok mindneben válzotott a szolgálat az elmúlt évek során.
Sajnos Szerbiában nincs beteg szállítás és nálunk egyre több az igény arra, hogy az idős embereket eljuttassanak a falugondnokok  az egészségügyi intézményekbe, úgyhogy a munkájuk nagyobb része ezzel telik.
Ami egyrészt jó dolog, mert az idős nincs magára hagyva, elviszik az intézetbe és a szakorvoshoz is bemennek vele, mert nálunk a szerb nyelv ismerete az idősek körében nem igazán van meg. Legtöbb esetben tolmácsként is szerepelnek a falugondnokok a munkájuk során. Ugyanakkor az is egy biztonságot ad az idősnek hogy ott van mellette valaki aki esetleg megjegyzi, hogy mit kell csinálni, Igazi kísérőként vannak velük. Sok esetben még segítőként is ott vannak, az egészségügyi személyzet szinte elvárja, hogy ők segédkezzenek ott a vizsgálat során. Ez az egyik lényeges dolog, ebben merül ki a falugondnokok legtöbb ideje.
Amit még fontos megjegyezni, hogy hogyan is működik Kishegyesen a falugondnoki szolgálat. 2010-ben csak Kishegyesen működött a szolgálat, de 2011 januárjától mind a három településen ami ehhez a községhez tartozik működik falugondnoki szolgálatatás (Kishegyes, Bácsfeketehegy és Szikics). Azt tudni kell, hogy a kisközségben egyre összetettebb a menzetiség.
Nagyon lényeges dolog még, hogy Kishegyesen rövid időn belül sikerült elérni, hogy a mindenkori vezetés a falugondnoki szolgálat mellett áll és állt. „Sajnos a fizetések elég alacsonyak, most a szerbiai minimálbért kapják a falugondnokok, de azt hiszem itt sem sokkal jobb a helyzet.”- mondta Zsidai Erzsébet
Balázs Sándor az erdélyi falugondnoki szolgálatok helyzetéről nyilatkozott.
„Épp erre jövet beszélgettük, hogy valamikor nagy naivan arra gondoltunk, hogy a falugondnokságok intézménye bekerül a román tudatba is. Romániában azt mondják utópia amit a szolgálat jelenthet a közösségnek.”- kezdete meg beszédét Balázs Sándor
A falugondnoki szolgálat működéséhez, mint mindenhol gépjárműre van szükség, sajnos erdélyben nagyon elöregedett a géppark a legfiatalabb jármű is legalább 10-15 éves, de előfordul köztük a 20 éven felüli autó is.   Akárhogy is ha valakit beültet a falugondnok, hatalmas felelősséget vállal. Hiába a sok karbantartás, szervizelés, műszakiztatás, az idős jármű nagyon költséges. A román állam nem támogatja falugondnoki szolgálatot.
Voltak és jelenleg vannak olyan falugondnokok vagy falugondnoki szerepkört ellátó személyek akik saját kocsival látja el a szolgálatot.
Tehát az első és legfontosabb dolog az lenne, hogy valamiféle formában ezt a krónikus járműkérdést meg lehessen oldani. Ezt a hiányt, én meg vagyok győződve hogy , aki önkéntesen vagy aki fizetve végzi ezt a falugondnoki teendőit a jó szívvel és jó lélekkel végzi a teendőit. Sokkal szerényebben a lehetőségek is és ebből következik, hogy sokkal szerényebben az erdélyi falugondnokok elvárásaik is, mert szerényebb kell hogy legyen. Ez működik, létezik, én azt mondom, hogy mi akik önkéntesen tesszük, nem munkaköri leírás szerint tesszük, mi akkor és ott segítünk ahol erre szükség van. Tehát ez röviden az önkéntes falugondnokok munkája. András Ildikó a Gyulafehérvári Caritas munkatársa veszi át a szót, aki a  falugondnokok szakmai irányítója. 2015-től tartoznak hozzá a falufgondnokok, jelenleg 4 szolgálat működik a Caritas fenntartásában. Akik olyan falvakban vannak jelen, amiket nagyon nehéz megközelíteni közúton, hegyek lábánál. Tehát 2015-ben sikerült először akkreditáltatni ezt a szolgáltatást mint szociális szolgáltatást.  Állami támogatást erre a szolgáltatásra nem lehet kérni, míg házi beteg gondozásra lehet, de falugondnokságra nem. Tehát teljesen ki vannak szolgáltatva annak, hogy a polgármester éppen mit gondol. A községében szükség ven-e erre szolgálatatásra vagy nem. Abból, hogy a falugondnokok a Caritas keretén belül dolgoznak, tehát van egy szakmai hátterük, meg tudják őket védeni ha valami gond van, nincsenek annyira magugra utalva, mint a legtöbb kollégájuk. A minimálbérnél többet a romániai falugondnokok sem keresnek. Ott ahol az önkormányzat működtet falugondnoki szolgálatot körülbelül a működtetés költségének felét az önkormányzat állja, azonban ez esetleg épphogy csak a falugondnok bérét fedezni, hiszen az üzemanyagköltség, a szervízköltség nagyon sok pénzt elvisz és ezt valahonnan elő kell teremteni. Igaz, hogy az ellátottak hozzájárulnak a szolgálat működéséhez valamennyi összeggel (5-10 lej), de ez szinte semmire sem elég.  Végül, de nem utolsó sorban Gál Zoltán unitárius lelkész szólalt fel a külhoni szolgálatokkal kapcsolatban.  Románia egyrészt a korlátlan lehetőségek, másrészt pedig a lehetetlen korlátok országa. Sajnos az a tapasztalat, hogy ezekbe a lehetetlen korlátokba ütköznek nap mint nap. Papír, papír hátán, pecsét, aláírás, fénykép… stb.
„Hogy egy kis ízelítőt adjak az otthoni életből: én egy olyan közösségnek vagyok a lelkésze ahol több felekezet él együtt, és ahol a nemzetiségi mutatók, nem a magyarság javára dőlnek el. Egy székelyföldi közösségben vagyunk, ahol a románság nem veszély, nincsenek sokan. Viszont egy kulturális tendenciát látunk felerősödni, amivel nem lenne semmi gond, csak, látjuk azt, hogy nem szolgálják az ügy előremenetelét.”- jegyezte meg Gál Zoltán
Gagy községben a falugondnoki szolgálat legfontosabb része, hogy az embereket a megfelelő orvosi ellátásokra, és különféle szakorvoshoz juttassák el. Ez nagyon sok kilométert jelent naponta, hiszen n emminden településn van megfelelő orvosi ellátás. Abban viszont szerencsések, hogy  a gyerekszállítás megoldott, hiszen állami feladat, ezért ezzel nem kell a falugondnokoknak ezzel is foglalkozniuk.
Ez egy önkéntes munka amit, azért tesznek a falugondnokok, hogy az emberek megtarthassák identitásukat, érezzék azt hogy valaki törődik velük, nincsenek egyedül.
 
A külföldi tapasztolatokat összevetjük a Magyaroroszágon működő falu- és tanyagondndnoki rendszerrel. Azonban azzal mindenki egyet ért, hogy ez egy olyan hivatás, amit azért kell végezni, hogy a községeink fenmaradhassanak, nemcsak külföldön, hanem kis hazánban is.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Falugondnoki élményfilmek a Facebook-on

Elkészült a falu- és tanyagondnokságokat bemutató élményfilm a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének és a Falugondnokok Vas és Győr-Moson- Sopron Megyei Egyesületének az EFOP-5.2.2.-17-2017-00004-"Falugondnok határok nélkül" című pályázata keretében.
Az élményfilm magyar nyelvű hosszú és rövid változatát, a magyar nyelvű feliratos változatát, a román nyelvű feliratos változatát, illetve a szerb nyelvű feliratos változatát folyamatosan töltjük fel a Facebook oldalunkra, ahol mindenki számára megtekintési lehetőséget biztosítunk.
Egyesületünket a Falugondnokok Dtk Egyesülete névvel találjátok meg a közösségi oldalon. Napi rendszerességgel frissítjük adatainkat, ismerőseink bejelölését visszaigazoljuk. Az élményfilmek megosztását nem korlátozzuk, mert azt szeretnénk, hogy minél szélesebb körben ismerté váljon a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

2019. március havi előrehaladási beszámoló

A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú, „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázatának megvalósítása folyamatos.
Ebben a hónapban a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete szervezésében 2019. március 7.-én valósult meg a projekthez kapcsolódóan a 10. műhelymunka, melynek helyszíne Kelebia volt, témája: „Kitekintés a Kárpát-medencébe-: Románia, Szerbia”. A rendezvényen, többek között, a külföldi együttműködő partner képviselői mutatták be az ott működő szolgálatokat, ismertették tapasztalataikat.
A honlapunkat folyamatosan frissítjük, a megvalósuló eseményeinkről a nyomtatott és az on-line sajtóban is megjelentek cikkek (pl. baon.hu); Hírlevelünkben mindig beszámolunk az aktuális eseményekről. 
A soron következő szakmai események szervezése folyamatos, a hónapban az egyesületünk szervezésében a Nógrád megyébe, 2019. március 29-31-én megvalósuló tanulmányút végleges programját állítottuk össze és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások (busz biztosítása, szállás és étkezés megrendelése) pontosítása zajlott.
Ebben a hónapban további két időközi beszámolót nyújtottunk be, egyet egyesületünk egyet pedig konzorciumi partnerünk eddig felmerült költségei kapcsán. Tavaly év végén beadott elszámolásainkra még nem érkezett érdemi visszajelzés, az EMMI tájékoztatása alapján a nagy számú beküldött elszámolás feldolgozása folyamatos, várjuk sorunkat.
A kapcsolat a konzorciumi partnerek, a menedzsment, a szakmai megvalósítók és a szerződéses partnerek között naprakész. Az EMMI által kért adatszolgáltatásoknak határidőre eleget teszünk. A PEAK Portálon mi is és a konzorciumi partnerünk előző havi adattáblánkat feltöltöttük. Többszöri egyeztetést igényelt a március hónapban esedékes adatszolgáltatásunk teljesítése, mert a felületre feltöltött, majd a javítottan feltöltött adattábla is rossz adatokat tartalmazott, illetve nem tartalmazta a korábban már benyújtott adatokat. Várjuk a felületen a további adatszolgáltatás kéréseket és bízunk benne, hogy a feltöltésre kerülő adattáblák már jó adattartalommal jelennek meg.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Tavaszi látóút Nógrád megyében

Idén március 29-30-31-én került sor tavaszi látó utunkra a különleges szépségű Palócföldre. Első utunk Szécsénkébe vezetett. Hevér Boglárka polgármesterasszony, és Hevérné Paróczi Györgyi falugondnok asszony fogadtak. A 200 lelkes falucska történetéről, mai életéről, céljaikról beszélt előbb Hevér Boglárka polgármesterasszony, majd édesanyja Hevérné Paróczi Györgyi, aki tavaly kapott Kemény Bertalan Falufejlesztési Díjat. Jelenleg semmiféle intézmény nincs a faluban pld. iskola, óvoda, polgármesteri hivatal, stb. Van azonban művelődési ház, helyi néprajzi gyűjtemény, és van római katolikus templomuk is. Valamint van két asszony, akik szeretik, otthonuknak tartják e falucskát, és meg is tesznek mindent annak érdekében, hogy a Balassagyarmathoz közeli kicsi település ne sorvadjon el végleg, élhető maradjon akár a fiatalok számára is. A falugondnok elmondta, hogy 2001. óta él a szolgálat Szécsénkén, amit kezdettől fogva ő lát el. Balassagyarmatra, Budapestre, Vácra is viszi orvosi kezelésekre a betegeket, élelmiszer bolt sincs a faluban, tehát bevásárol, gyógyszert írat, kiváltja, ebédet is szállít és természetesen segít a lakosoknak az élet minden területén ugyanúgy, mint mi mindannyian. Cserháthaláp Nógrád megye szívében, Balassagyarmathoz, Szécsényhez egyaránt közel fekvő gyönyörű kis falu.  Vargáné Majoros Ibolya falugondnok fogadott minket a művelődési házban. Megtudtuk, nagyon jól tud együttműködni Dócs Dávid polgármester úrral, aki más elfoglaltsága miatt nem tudott velünk lenni. Mint mindenütt itt is jellemző a falu elöregedése, igyekeznek törődni az idősekkel, a falugondnok intézi a bevásárlást, orvoshoz jutást, a létfenntartáshoz szükséges dolgokat. Mint tudjuk gyakorlatilag nélkülözhetetlen a település működéséhez. Közmunkások irányítása, ebédszállítás, közösségi programok szervezése, hó eltakarítás, fűnyírás, gyerekek szállítása, és a lista végtelen. A délután hátralevő részét Nógrádmarcalon töltöttük el. A településnek 500 lakosa van, az infrastruktúra fejlett, hiszen vezetékes ivóvíz, gázellátás, telefon megoldott. A munkalehetőség hiánya miatt szintén nagy az elvándorlás. A Községházán Debrei Zsolt falugondnok kolléga és Vályi Nagy András, aki korábbi falugondnokból polgármesterré lett, várt minket. A kölcsönös üdvözlések után hallhattunk Nógrádmarcal mindennapjairól, gondokról, tervekről, múltról, jövőről. Mindig rendkívül inspiráló a beszámolókat hallgatni, mert minden alkalommal megállapítjuk, hogy egymás tapasztalataiból tanulunk a legtöbbet. Mind hasonló munkát végzünk, mégis mindannyiunké különbözik a többiekétől, hiszen a helyi sajátosságok mindenütt átformálják azt. Különösen jó érzés arról hallani, hogy a falugondnok remekül tud együttműködni polgármesterével, aki maga is hosszú ideig végezte ezt a munkát. Szombat reggel Zabarba indultunk elsőként. A hegyek közé szorulva Magyarország leghidegebb téli középhőmérsékletű területe. Szintén nagyon régóta fennálló település, csodásan szép környezetben. De ahogy a minket szeretettel fogadó Ferencz Nándor Lajos falugondnokból lett polgármester úrtól, és Szóné Kaposvári Angelika falugondnoktól megtudtuk a település lassan teljesen élhetetlenné válik. Rémes a közbiztonság, mert a szomszédos Borsod megyéből beszivárgó családok, miután ott már ellehetetlenülnek, betelepednek a faluba, rontva ezzel a helyiek biztonságérzetét, növelve a faluvezetés gondjait. Helyben nincs munkalehetőség, de nem is törekednek rá, hogy dolgozzanak, környezetüket felélik, tönkreteszik, garázdálkodnak, félelmet keltenek a lakosság többi részében. Itt sincsen iskola, van viszont ivóvíz, gáz, szennyvízelvezetés, óvoda, barátságosan, otthonosan berendezett könyvtár, melyet a falugondnok működtet. búcsút intve Zabar rokonszenves, fiatal falugondnokának, Etes következett. A Salgótarjántól mindössze 10 km-re található község a Cserhát-vidéki dombok között mesésen szép környezetben helyezkedik el. Lénárt Dezső polgármester úr bemutatta a professzionális módon üzemeltetett pálinkafőzdét, s a termékeiből kínált kóstolóval fogadták csapatunkat. Miután meghallgattuk a falu, és polgármester úr bemutatkozását, ismét buszba ültünk, hogy megnézzük, és további információkkal gazdagodva kissé megismerjük Etes falut és életét. Szintén a középkor óta létező település, múltját az itt található kőszénbányák működése határozta meg. Ez ad magyarázatot a falu szerkezetének érdekességére is. Több egymástól elkülönülő lakott részből áll, melyek azonban szerves részei a községnek. Sajnos a bányák bezárása után a megszűnő munkalehetőség hatására csökkent a lakosság száma, és a valamikori bányászkolóniák is pusztulásnak indultak. Ma is élnek ott emberek még, de vannak lakatlan, elhagyott épületek is. Sikerült elérni, hogy Etes stabil, fejlődő településsé váljon. Az infrastruktúra teljesen kiépített, van iskola, óvoda, orvosi ellátás, szolgáltatások. Visszatérve elsétáltunk a műemlék jellegű palóc tájházhoz, melynek tágas udvarában közösségi tér létrehozását tervezik, ami községi rendezvényeknek adhat majd helyet. A pálinkafőzdéhez érve még körüljárhattuk a laboratóriumi körülmények között működő üzemet ahol egy egész falat foglalnak el a különböző megmérettetéseken begyűjtött oklevelek és aranyérmek. Majd a rendkívül ízlésesen berendezett, láthatóan profi módon üzemeltetett étteremben ebédeltünk, és folytatódott a pálinkák kóstolgatása is, különös tekintettel a helybéli kuriózumként kínált borzag pálinkára. Amitől a nedű ismerői óva intették a tudatlanokat, de a felfedező kedvűek nem hallgattak rájukAprócska falu a Cserhát alján, 185 lakossal. Dr. Hajasné Banos Márta polgármesterasszony és Deák Lajosné Mónika falugondnok az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér épületében fogadta csoportunkat. Kiépített szennyvízcsatorna-hálózat, multi funkciós Faluház, étterem, 8 vendégház, az IKSZT-ben könyvtár, internetterem, konferenciaterem várja a falu lakóit. Külön Polgármesteri hivatal nincsen, tehát mindent a könyvtárban intéznek. Van még Hagyományőrző Palóc Galéria, és Kézművesház. Hetente egyszer orvosi rendelés is. A faluvezetés is modernitást, lendületes menedzserszemléletet mutat, kitartó, aprólékos munka eredménye a rengeteg fejlesztés, ötletgarmadák megvalósítása. Minden problémára megoldást kereső, közösség-és értékteremtő asszonyokat ismertünk meg itt is.
Utolsó állomásunk Bokor község volt. Nógrád megye legkisebb települései közé tartozik. Szepes Péterné Aranka - aki egyébként a Nógrád Megyei Falugondnoki Egyesület elnöke - vezetésével megnéztük a szlovák tájházat. Kísérőnk afféle közösségi motorként üzemel, hiszen fájós lába miatt nehezen mozog, de úgy tűnik, mindenhol ott van, mindent szervez, kézben tart. Ebédre hívott minket az evangélikus egyház imatermébe, ahol ebéd előtt még Thuránszky István lelkész úr beszélt a hagyományos gyümölcsfajtákat érintő génmegőrzési programjukról, mely főként alma és körtefajták vonatkozásában valósult meg. Ebéd után még a Bokri Sajtüzemet lehetett szemrevételezni, valamint vásárolni a különleges ízesítésű kézműves sajtok hatalmas választékából. Ezzel zárult a nap, s már csak a hazaút maradt hátra. 
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

2019. április havi előrehaladási beszámoló

A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú, „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázatának megvalósítása folyamatos.
Április hónap legelején módosítást szerettünk volna beküldeni a projektünk kapcsán, de az EPTK felület egy nem releváns hibára hivatkozva (piros hiba jelzéssel, melynek javítását követően lehet csak beadni a módosítást) nem engedte azt beküldeni. Az adott hiba rendszer szinten állt elő, így annak javítását követően, csak a hónap közepén tudtuk beküldeni a módosítási kérelmünket. Ennek elbírálása gyors volt, 2019. április 26.-án hatályba lépett.
Tavaly év végén beadott, szakmai beszámolóval egybekötött elszámolásunk kapcsán hiánypótlásra való felkérés érkezett (2019. április 16.-án), mely hiánypótlást az EMMI ügyfélkapcsolati munkatársaival telefonos és e-mailen történt egyeztetést követően 2019. április 23.-án, határidő előtt beküldtük. Ennek kapcsán visszajelzést még nem kaptunk.
A honlapunkat folyamatosan frissítjük. Ebben a hónapban elkészült saját honlapunk akadálymentes változata is, melyet könnyen elérhetnek az érintettek a www.falugondnoksag.hu oldalról. Hírlevelünkben mindig beszámolunk az aktuális eseményekről.  A hírlevelek digitális változatát a honlapunkon keresztül is el lehet érni.
A kapcsolat a konzorciumi partnerek, a menedzsment, a szakmai megvalósítók és a szerződéses partnerek között naprakész. A hónap végén lehetőségünk volt az erdélyi együttműködő partnerünk, a Romániai Falugondnokságok Szövetségének elnökével személyes egyeztetést tartani Kecskeméten. Az EMMI által kért adatszolgáltatásoknak határidőre eleget teszünk. A PEAK Portálra az előző havi adattábláinkat feltöltöttük.  Az eredetileg feltöltött adattáblát jelzésünket követően nagyon rövid időn belül javították, így határidőre fel tudtuk tölteni az aktualizált táblákat.
A Térképtér térinformatikai alkalmazása jelenleg még mindig fejlesztés alatt áll, így nem tudjuk oda feltölteni a projekt megvalósítás során keletkezett fényképeket. Ennek kapcsán újra érdeklődtünk az eutamogatas@emmi.gov.hu e-mail címen, hogy mikorra várható a felület teljes körű működése és miként kell eljárni a már elszámolt költségeinkhez kapcsolódó EMMI által befogadott fénykép dokumentációnk esetében.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Helyi és stratégiai partnerségek építése
Szakmai műhely - Rönök - 2019. május 8.
Rönök település adott helyszínt a Gazdag Erzsi Közösségi Tér és Könyvtárban az EFOP-5.2.2-17-2017-00004 számú projekt keretében a soron következő műhelymunkára. A műhelymunka témája a helyi és stratégiai partnerség építése - a humán tőke szerepe a vidéki közösségekben volt. 
Pékó Tamás a település polgármestere nyitotta meg, illetve köszöntötte a műhelymunkán megjelenteket. A település történetéről beszélt bővebben, majd elmondta, hogy milyen fejlődésen ment keresztül a település. A nyugati határforgalom jelentősen kedvezett a településnek illetve a közeli kisváros, Szentgotthárd iparosodása.
Elmondta, hogy a településen több civil szervezet is működik: Önkéntes Tűzoltó Egyesület, Rönöki Polgárőr Egyesület, Rönökért Közhasznú Egyesület illetve Sportegyesület.
Meglátása szerint a kisfalvakban a közösségnek nagyon nagy megtartó szerepe van, főleg a fiatal generáció körében. A településen működő civil szervezetek a falu lakosságát a gyermekektől egészen az idősekig igyekeznek bevonni a közösségi programokba. A szervezetek működtetésére nagyon sok humán befektetésre van szüksége, ha nem szívvel-lélekkel csinálják a közösségi munkát, akkor nem működik. A civil szervezetek jó kapcsolatot ápolnak és folyamatosan építenek a szomszéd településeken, illetve a megye más településén működő szervezetekkel. A kapcsolatokat állandóan építeni kell, a partnerséget fejleszteni.
A stratégiák kialakításához illetve a partnerségek építéséhez a helyi humán tőke bevonásával témával kapcsolatban Vágvölgyi Gusztáv szervezetfejlesztő mutatott be egy már jól működő „minta projektet”. A kezdeményezés, a kistelepüléseket szinte mindennaposan fenyegető probléma miatt jött létre, ez pedig a kistelepülések elnéptelenedése, a lélekszám csökkenés megakadályozása. Vágvölgyi Gusztáv előadásában részletesen bemutatta Alsómocsolád településen elindított „minta projektet”, a Jövő Szövő Programot.
A program egy jól felépített stratégia alapján jött létre. Az elsődleges cél a település lélekszámának növelése volt. Ezt úgy próbálták megvalósítani. hogy felkeltették a figyelmet a településre, növelve az érdeklődést a különböző generációk számára a letelepedésre. Ehhez többféle szempontot állítottak fel, kik, miért költöznének a településre és a település, hogy készüljön fel a „gyüttmentek” fogadására. A falu közösségét is fel kellett készíteni a beköltözők fogadására, erre többfajta módszert alkalmaztak. A beköltözők különböző vállalkozásokba kezdtek, ezáltal is munkalehetőséget teremtve saját maguknak és a település számára.
A műhelymunka résztvevőit bevonta a csoport munkába is, ahol mindenkinek aktívan részt kellett venni. A munka folyamán a résztvevők tanácsokat, információt kaphattak, hogy a környezetükben, a kistelepüléseken milyen lehetőségek vannak, amiket mindenképpen ki lehet még használni, hogy építsék a partneri viszonyokat, hogyan kamatoztassák a humán tőkét. Olyan egyszerű dolgokkal, amire nem is gondoltak eddig.
Az előadás végén Pékó Tamás elmondta, hogy nagyon hasznosnak találta az előadást és bemutatta az egyik civil szervezet vezetőjét is.
A nap második részében Matolcsi-Papp Zoltán SZGYF szakértői módszertani referense ismertette a jelenlévőkkel a falu- és tanyagondnoki szolgálatok szakmai programjával kapcsolatos tudnivalókat. Az előadása szemléletes volt és sok hasznos információt osztott meg a jelenlévőkkel.
A nap végén a résztvevők ellátogattak az osztrák-magyar határon álló „Szent Imre” templomhoz, aminek a felújítása szintén szép példája volt a civil szervezetek összefogásának.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Tanulmányút Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe
2019. május 27-29
A projekt megvalósítási ideje alatt a Falugondnokok Vas és Győr- Moson-Sopron Megyei Egyesülete vállalta, hogy tanulmányút keretében ellátogatnak Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe, ott is elsősorban Komlóska településre. A tanulmányút résztvevői falugondnokok, polgármesterek és a falugondnoki hálózatot segítő szakemberek, akik a szervezet szakmai munkacsoportját is képviselik.
A tanulmányút útvonala Szentendre településen át vezetett, a korai indulás miatt mindenképpen szükséges volt a megálló. Ez idő alatt a csoport idegenvezetéssel betekintést nyert a város történetébe, a fejlődésének szakaszaiba és a jelenlegi helyzetébe. Megtekintettük a Ferenczy Múzeumi Centrumhoz tartozó Kovács Margit múzeumot, majd tovább utaztunk BAZ megye felé.
Komlóska település volt a következő állomás, ahol a polgármester és a falugondnok baráti üdvözlettel fogadta a tanulmányút résztvevőit, majd bemutatta a települést: Komlóska kistelepülés, a magyarországi ruszinok egyik központja, a zempléni hegyek között. Első írásos említése 1396. Ebben az időben már itt állott a település határán Solymos vára és a darnói apátság.
Komlóska a hagyományaiban élő, önfenntartó ökofalu. A települést 1948 után felszámolásra ítélték, a lakosság nagy részét kitelepítették, a munkahelyeket megszüntették. Nem lehetett saját vezetése és gazdálkodása a településnek, óriási lett a munkanélküliség és az elvándorlás. 1990-ben sikerült a településnek elérni, hogy saját vezetése, polgármestere képviselő-testülete és saját gazdálkodása legyen. Ezután Köteles László polgármester vezetésével lassú fejlődésnek indult a település. A polgármester elmondta, hogy náluk nincs adó. Adókedvezményeikről híresek, mert, nincs iparűzési adó, idegenforgalmi, kommunális adó, de van mára 200 vállalkozás, aminek székhelye vagy telephelye a település. A településfejlesztési program keretében öko ipari parkot hoztak létre, a legnagyobb munkaadó az önkormányzat, bölcsödét, óvodát, iskolát, könyvtárat működtet. A településen nincs munkanélküli.
A polgármester beszámolt a civil szervezetekről és a színes kulturális életről és bemutatta azokat a kezdeményezéseket (minden településről egy marék föld), amihez kérte a tanulmányút résztvevőinek is az együttműködését. A külföldi partner részéről a gyulafehérvári Caritas egyik munkatársa vett részt Komlóskán a tanulmány úton. A polgármester ismertetése után közösen körbejártuk a falut és tovább utaztunk Regéc településre, ahol a szállása és a vacsorája volt a tanulmányút résztvevőinek. Másnap a reggeli után a Bakos Ferenc polgármester, aki egyben a település falugondnoka a Regéci Vár Látogatóközpontot mutatta be, majd a regéci várat. Elmondta, hogy egy régi vágya teljesült azzal, hogy a várat sikerült megmenteni, azonban van még mit tenni.
A várlátogatás után a csoport tovább utazott szintén a BAZ megyében található Vizsoly településre, ahol a Vizsolyi Református Templomot és Bibliát néztük meg. A tanulmányút Nógrád megyében folytatódott, a következő állomás Terény település volt, ahol a polgármester asszony és a falugondnok a Tájházban fogadta a csoportot. A település egyik nevezetessége, az a kezdeményezés, hogy ingyenes lakhatást biztosítottak kisgyermekes családok számára. Ezáltal több fiatal költözött a településre, telepedett le, kezdtek mezőgazdasággal foglalkozni és vállaltak még gyermeket, ezáltal munkalehetőséget teremtve illetve a település lélekszámát növelték.
A településen több múzeum is működik, ezek közül a Csipkemúzeumot látogattuk meg. Tovább utazva megálltunk Csesztve településen, ahol Palman Imre polgármester-falugondnok várta a résztvevőket és bemutatta a települést, beszélt a munkájáról, majd közösen megtekintettük a Madách kúriát.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

2019. május havi előrehaladási beszámoló

A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú, „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázatának megvalósítása folyamatos.
A kapcsolat a konzorciumi partnerek, a menedzsment, a szakmai megvalósítók és a szerződéses partnerek között naprakész. Ez elengedhetetlen a megvalósuló események sikeres lebonyolításához. Ebben a hónapban, 2019. május 8-án Rönök adott otthont a projekt keretében megvalósult következő szakmai műhelynek, melyet konzorciumi partnerünk, a Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete szervezett. Témája a helyi és stratégiai partnerség építése-a humán tőke szerepe a vidéki közösségekben volt.
Szintén ebben a hónapban, 2019.05.27-29 között valósított meg a Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete tanulmányútját, melynek helyszíne Borsod-Abaúj-Zemplén megye volt.
A Falugondnokok Duna Tisza Közi Egyesületének szervezésében június közepén valósul meg a következű műhely munka, Tiszainokán.  Ennek szervezése, előkészítése, a helyszín feltérképezése, a meghívók elkészítése és kiküldése a tervezett résztvevői körnek májusban megtörtént. Folyamatos a visszajelentkezés a „Falugondnoki képzés és továbbképzés rendszere (múltja és jelene)” témájú műhelymunkára.
Május elején a projekt megvalósítását érintő módosítási kérelmet nyújtottunk be, mely több költségvetési tételt is érintett mindkét konzorciumi partner esetében. Ennek hiánypótlására május 28-án érkezett meg a felszólítás. A hiánypótláshoz szükséges anyagok előkészítése folyamatban van, a beküldést határidőre teljesíteni fogjuk.
Tavaly év végén beadott, szakmai beszámolóval egybekötött elszámolásunk kapcsán a múlt hónapban kért és beküldött hiánypótlásunkat elbírálták és a hónap közepén jóváhagyták az elszámolást. A költségvetési tételek összegének átutalása is megtörtént még ebben a hónapban.
Projektünk esetében 2019. május 31 a harmadik mérföldkő dátuma, így az ehhez kapcsolódó szakmai beszámoló és elszámolás előkészítése folyamatos, a vállalásainkat teljesíteni tudjuk. A Felhívás módosítása kapcsán az EMMI által külön tájékoztatásként kapott mérföldkő eltörlésének lehetőségével nem élünk.
A honlapunkat folyamatosan frissítjük. Ebben a hónapban saját honlapunk akadálymentes változatán finomítottunk. Hírlevelünkben mindig beszámolunk az aktuális eseményekről.  A hírlevelek digitális változatát a honlapunkon keresztül folyamatosan elérhetővé tesszük (legfrissebb hírlevelünk az alábbi linken található: http://www.falugondnoksag.hu/var/download/fgdtke_2019_02_hirlevel.pdf). Honlapukat május hónapban 5539 látogató nézte meg. A rendezvényeinkről az online sajtó is beszámol.
Az EMMI által kért adatszolgáltatásoknak határidőre eleget tettünk. A PEAK Portálról az előző havi adattábláinkat megfelelő tartalommal zökkenőmentesen le tudtuk tölteni és az aktualizált adattáblákat szintén rendben fel lehetett tölteni a felületre.
A Térképtér alkalmazás a szakmai beszámoló részeként tudjuk használni. Mostani beszámolónkban feltöltjük az EPTK felületre az EMMI számára jóváhagyásra, azokat a dokumentumokat, melyeket erre a célra készítettünk (fényképek, élményfilm).
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az új képzési rendszer volt a téma a találkozón
Falugondnokok Duna–Tisza Közi Egyesülete szervezésében valósult meg 2019. június 13-án, Tiszainokán a projekthez kapcsolódó következő szakmai rendezvényünk, a 11. műhelymunka, melynek témája „ A falugondnoki képzés és továbbképzés rendszere (múlta és jelene)” volt.
A térségi falugondnokokat szakmai tanácskozásra várták a helyi művelődési házban, ahol a közel harmincfős szakmai műhelyen szó volt a változó képzési rendszerről, arról, hogy a továbbképzések során a naprakész tudás biztosítása a kiemelt cél és az online rendszerek képzésbe való bevonásáról is.
A rendezvényről készült „Az új képzési rendszer volt a téma a találkozón” címmel P. Pusztai Nóra cikke 2019. június 27-én jelent meg a SZOLJON honlapján.
A teljes cikk az alábbi linken olvasható:
https://www.szoljon.hu/kozelet/helyi-kozelet/az-uj-kepzesi-rendszer-volt-a-tema-a-talalkozon-1770992/
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Műhelymunka Tiszainokán
Egyesületünk a Falugondnokok Duna–Tisza Közi Egyesülete 2019. június 13-án Tiszainokán tartotta meg soron következő szakmai műhelymunkáját az EFOP 522-17-2017-00004 pályázat keretein belül, a falugondnoki képzés és továbbképzés rendszere - múltja és jelene- címmel. A rendezvényen részt vettek falu- és tanyagondnokok, senior falugondnokok, falu- és tanyagondnoki alapképzésen oktatók, valamint falu-és tanyagondnoki szolgálatot működtető településvezetők is.
 Elsőként a Tiszainoka polgármestere Kiss Erzsébet Eliza köszöntötte a vendégeket és bemutatta a települést. Tiszainoka az egyik legkisebb település a Tiszazugban és egyben a legszegényebb is.  A közel 400 fős településen a szeretet, az összetartozás, a kitartás, és az odaadás példaértékűként mutatkozik.  Sajnos Tiszainoka is azokhoz a kistelepülésekhez tartozik ahol a lakosság csökkenő és elöregedő tendenciát mutat. Ebből adódik az a sokkal nagyobb feladat is, hogy muszáj a gyereket mozgatni és meghívni rendezvényekre, ami az iskolásokat is egy kicsit kimozdítja. A község intézményi ellátottsága nem túl nagy, van egy bentlakásos idősek otthona, 30 fő gondozottal, ebben az intézményben tudnak több munkát biztosítani, hiszen 15 főt foglalkoztatnak az otthonban. Óvodája még van a településnek, ami 8-15 fő közötti gyereklétszámmal működik. Általános iskolába viszont a gyerekek a környező településekre Cserkeszőlőbe vagy Tisztakürtre járnak. Van egy kis konyhájuk, amit most sikerült felújítaniuk. A Gondozási Központ keretein belül működik a falugondnoki szolgálat. Működik még a településen az ún. egyszemélyes Polgármesteri Hivatal is, a Polgármester Asszony, ugyanis Cibakházával működnek körjegyzőségben. A település rendezvényekben gazdag.
A polgármester asszony köszöntője után Nagy János a település falugondnoka mutatta be a falugondnoki szolgálat működését, illetve a településen végzett munkáját. Ezután Csörszné Zelenák Katalin, a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének ügyvezetője ismertette az összejövetel célját. A falu- és tanyagondnoki képzés és továbbképzés rendszerének múltjáról és jelenéről kérdezte meg a hallgatóságot, hiszen a jelenlévők közül mindenkinek van saját tapasztalata a képzési rendszerrel kapcsolatban.
A felszólaló falu- és tanyagondnokok közül voltak, olyanok, akik még az első falugondnoki képzések egyikén végeztek és voltak olyanok is, akik a frissen végzett csoportok egyikéből szóltak hozzá a témához. Meghívott vendégünk volt még Erdélyből a szilágyerkedi falugondnok Balázs Zoltán is, aki még Vértesacsán részt vett a falugondnoki alapképzésen. Ezzel pedig a képzési rendszer széles sprektumáról információhoz juthattunk.
Abban minden felszólaló egyet értett, hogy a falugondnoki feladatellátáshoz elengedhetetlen a képzés, nagyon sok hasznos és új információval valamint tapasztalattal lettek gazdagabbak, amit munkájuk során alkalmazni is tudnak. Igaz, bármikor előfordulhatnak váratlan események, amire nem lehet felkészülni, de a képzés során megtanulták, hogy ilyen esetekben kihez, vagy kikhez lehet fordulni. Szinte mindenki elismerte, hogy amikor meghallották, hogy bentlakásos a képzés és mennyi ideig tart senkinek nem fűlött hozzá a foga, de az első hét után már nagyon várták a következő hetet. Azért fontos, hogy a képzés bentlakásos formában bonyolódjon le, hiszen ilyenkor különböző korú, különböző élet és munkatapasztalattal rendelkező falu- és tanyagondnokok gyűlnek össze, akik meg tudják egymással beszélni problémáikat, nagyon sokat tanulnak egymástól azon felül, amit a képzésen tanultak. Mindannyian megemlítették a magas hallgatói létszámot. Ahhoz, hogy mindenkire elegendő idő jusson akár felszólalásra, akár gyakorlati feladatok elvégzésére fontos a létszám maximalizálása (18 fő).
Nagyon fontos és a már a többen is említették, hogy az ellátottak ne csak ellátottak legyenek a szó szoros értelmében. Ne az legyen, hogy a falugondnok csak letudja a feladatot, hanem valóban próbálják meg a lelkünket is odatenni. Ebben azért a veszélyhelyzet is benne van, ha egy falugondnok túlzottan odateszi magát, Ő maga is sérülésnek van kitéve, ezért nagyon fontos a szupervízió, a folyamatos szupervízió.
Megszólaltak a fenntartók is: Meg vannak elégedve a képzési rendszerrel.
Jó, hogy a munkavégzés elején van a képzés, mert itt találkozik a falu- és tanyagondnok a legtöbb problémával, s tud fordulni kollégákhoz, tanárokhoz, s a képzést megvalósító egyesülethez. Fontos, hogy bentlakásos legyen a képzés, mert így sokat lehet egymástól tanulni, sok gyakorlati tapasztalatot át tudnak adni egymásnak. Nagyon jó az így kialakult kapcsolati háló, mert nemcsak a közvetlen közelükben élő falugondnokokat ismerik meg, hanem az országból máshonnan is kérhetnek segítséget.
Szó esett még a továbbképzések fontosságáról is. Az alapképzés és a továbbképzés együtt teljes. Nagyon fontos a képzés során megtanult ismereteket feleleveníteni, illetve az állandó/gyakori jogszabályi változások miatt is lényeges, hogy a falugondnok mindig tisztában legyen a jogszabály módosításokkal.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

2019. június havi előrehaladási beszámoló
A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú, „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázatának megvalósítása folyamatos.
A kapcsolat a konzorciumi partnerek, a menedzsment, a szakmai megvalósítók és a szerződéses partnerek között naprakész, mely elengedhetetlen a megvalósuló események sikeres lebonyolításához.
Ebben a hónapban, 2019. június 13-án Tiszainoka adott otthont a projekt keretében megvalósult következő szakmai műhelynek, melyet a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete szervezett. Témája  „A falugondnoki képzés és továbbképzés rendszere (múlta és jelene)” volt.
A soron következő szakmai rendezvények előkészületei párhuzamosan zajlanak az éppen megvalósuló eseményekkel. Jövő hónapban kerül megrendezésre a 12. szakmai műhely, melyet Vértesacsán tervezünk megtartani. A rendezvényre a meghívók elkészültek és kiküldésre kerültek, a visszajelzések folyamatosak. A helyszín és a catering kapcsán egyeztetések folynak, melyek alapján szükséges volt módosítást is benyújtanunk az EMMi felé. Az állandóan változó megvalósítási környezet (jogszabályi változások, település vezetői illetve falugondnok személyében történt változások, a szakmai rendezvényeknek helyt adó települések gazdasági helyzetének módosulásai, stb.) mind befolyásolják a projekt megvalósítást.  Ezen változásokra számítottunk, kockázatát felmértük, mely kockázatokat az Irányító Hatóság által biztosított módosítások lehetőségével tudjuk kiküszöbölni.
Május elején a projekt megvalósítását érintő módosítási kérelmet nyújtottunk be, mely több költségvetési tételt is érintett mindkét konzorciumi partner esetében. Ennek hiánypótlására május 28-án érkezett meg a felszólítás, melynek eleget tettünk. Sajnos a módosítási igényünket ebben a formájában elutasították. Az elutasítás kapcsán többször egyeztettünk az EMMi illetékes munkatársaival, de nem tudtunk közös nevezőre jutni bizonyos gyakorlati megvalósítási kérdésekben illetve a projekt költségvetési sorainak szakmai besorolásának értelmezése kapcsán.
A projektünket így az eredeti tervekkel és célokkal összhangban, több szakmai esemény bevonásával módosítani tervezzük. Erre vonatkozó módosítási igényünket a bizonyító dokumentumokkal együtt beküldtük az EMMI számára 2019. június 21-én.
Július hónapban Erdélyben tervezünk több napos szakmai tanácskozást tartani, melynek során az ottani falugondnokos települések meglátogatása a célunk. Szakmai műhely keretében a helyi sajátosságokat, a fenntartók, a szolgáltatást biztosító szakemberek, az ellátottak és a szorosan együttműködő egyéb szakmai szervezetek képviselőivel személyes találkozások révén ismerhetjük meg az erdélyi helyzetet. Az esemény szervezése, egyeztetése minden érintett résztvevővel folyamatos.
Projektünk esetében 2019. május 31. napja  a harmadik mérföldkő dátuma, így az ehhez kapcsolódó szakmai beszámolót és elszámolást a szükséges bizonyító dokumentumokkal együtt beküldtük 2019. június 11-én. A projekt tervezésekor tett vállalásainkat most is teljesíteni tudtuk.
A honlapunkat folyamatosan frissítjük, hírlevelünkben pedig mindig beszámolunk az aktuális illetve a tervezett eseményekről.  A hírlevelek digitális változatát a honlapunkon keresztül folyamatosan elérhetővé tesszük (legfrissebb hírlevelünk az alábbi linken elérhető:
http://www.falugondnoksag.hu/var/download/fgdtke_2019_03_hirlevel.pdf). Honlapunknak június hónapban 5425 látogatója volt. A rendezvényeinkről az online sajtó is rendszeresen beszámol, most  például a SZOLJON hírportálon az alábbi linken olvasható összefoglaló a Tiszainokán megvalósult szakmai műhelyről: https://www.szoljon.hu/kozelet/helyi-kozelet/az-uj-kepzesi-rendszer-volt-a-tema-a-talalkozon-1770992/
Az EMMI által kért adatszolgáltatásoknak határidőre eleget tettünk. A PEAK Portálról az előző havi adattábláinkat megfelelő tartalommal zökkenőmentesen le tudtuk tölteni és az aktualizált adattáblákat szintén rendben fel lehetett tölteni a felületre.
A Térképtér alkalmazást a szakmai beszámoló részeként tudjuk használni. A június hónapban beadott beszámolónkban feltöltöttük az EPTK felületre, az EMMI számára jóváhagyásra, azokat a dokumentumokat, melyeket erre a célra készítettünk (fényképek, élményfilm). Az élményfilm hosszabb változatát nagy mérete miatt nem lehet feltölteni ezen anyagok közé. E-mailes egyeztetésünk során kiderült, hogy nincs mód ezen anyag Térképtérre való feltöltésére. Így jelenleg a film a facebook oldalunkon érhető el.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Műhelymunka Erdélyben
2019. július 17-20 között Egyesületünk munkatársai, a projekt menedzsment és egyesületünk tagjai, tanyagondnokok vettek részt a többnapos, az EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú pályázathoz kapcsolódó szakmai műhelymunkán Erdélyben („Kárpát-medencei kitekintés”), ahol csatlakoztak hozzájuk helyi falugondnokok, a falugondnoki szolgálat iránt elkötelezett szakemberek, lelkészek, civilek.
2019. július 17-én este Magyarzsákodon fogadta a magyarországi vendégeket Balázs Sándor, a Romániai Falugondnokok Szövetségének (együttműködő partner) elnöke, Magyarzsákod reformtus lelkésze és egyben falugondnoka, továbbá csatlakozott a beszélgetéshez az Őt távollétében helyettesítő „Hegedűs uram” is. A bemutatkozás után a beszélgetés fő témája Magyarzsákod község és az ott működő falugondnoki szolgálat feladatainak bemutatása volt.
Másnap több erdélyi természeti szépséget (Bucsin tető, Gyilkos tó) érintve Háromkútra tartottunk. Sajnos a bekötőút olyan rossz volt, hogy a rendelkezésünkre álló gépjárművel nem tudtunk eljutni a településre. Az ottani falugondnokkal csak telefonon tudtunk szót váltani. A Békás szoros és a Békás víztározó megtekintése után érkeztünk Homoródkarácsonyfalvára. Ott csatlakozott hozzánk Gagy település lelkésze, aki egyben a Romániai Falugondnokok Szövetségének titkára. Elmondta, hogy Ő végigjárta a falugondnoki szolgálat bejegyzésének hivatalos, rögös útját, és felajánlotta másoknak is a segítségét. Mivel nincs állami támogatása a szolgálat működtetésének, de például Hargita, Kovászna megye támogatja (Maros megye már nem), ezért több helyen nem tartják fontosnak a hivatalos engedélyezést. Mivel nincs hivatalos nyilvántartás, így nem is lehet tudni pontosan, hogy összesen hány falugondnoki szolgálat működik Erdélyben.
A harmadik napon Erdővidék településein jártunk. Varjason a bútorfestő Sütő családdal, Nagyajtán a helyi lelkésszel ismerkedtünk meg. Mindketten nagy elhivatottságról tettek tanúbizonyságot. Brassó érintésével este érkeztünk Magyarzsákdora, ahol tovább folytatódott, a már barátinak mondható, beszélgetés.
Szombaton reggel az előző napok tapasztalatainak összefoglalása, értékelése után elbúcsúztunk Balázs Sándortól, Magyarzsákodtól, és a megszerzett sok ismerettel, élménnyel gazdagodva hazaindultunk.
A műhelymunka során átadtuk Balázs Sándornak a NSKI munkatársai által összeállított, a kutatást szolgáló, a Falugondnoki ellátásban résztvevők számára szóló adatlapot, aki eljuttatja azokat az erdélyi falugondnokokhoz.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Műhelymunka Vértesacsán
Egyesületünk munkatársai, a projekt menedzsment, az együttműködő partner és egyesületünk tagjai, tanyagondnokok vettek részt a „Visszatérés a Kemény Bertalan által elképzeltekhez – lehetséges-e” témájú, az EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú pályázathoz kapcsolódó szakmai műhelymunkán 2019. július 25-én, Vértesacsán.  A téma feldolgozását két szakember segítette: Faludi Erika, aki Kemény Bertalan munkatársa volt 1970 óta, és Tóth Márta, az MNVH Bács-Kiskun megyei területi felelőse, vidékfejlesztő, aki szintén dolgozott együtt Kemény Bertalannal, Egyesületünk munkatársa volt, és mint külsős szakember, mai is foglalkozik a falu- és tanyagondnokság helyzetével.
Faludi Erika felidézte Kemény Bertalan életútját, a falugondnoki szolgálat működésével kapcsolatos elképzeléseit. Kemény Bertalan szerint három dologra van szüksége egy falunak, hogy életképes maradjon: az önrendelkezés jogára (önkormányzatiság, önállóság), a gondoskodásra (egy ember, aki fölvállalja a falut) és a helyi termesztésre (háztáji gazdálkodás, önfoglalkoztatás). A falugondnoki szolgálat egy egyedülálló társadalmi innováció, egy alulról jövő civil kezdeményezés, ami minisztériumi szinten Szanyi Éva személyében támogatóra talált. A falugondnok egy egyszemélyes intézmény, aki a rendelkezésére álló gépjármű segítségével oldja az elszigeteltséget a szolgáltatások helybehozásával, vagy a közösség tagjaink szállításával. Fontos szempont, hogy a segítés ne károsítsa az önsegítő, egymást támogató szokásokat, közösségeket, a napi cikkek beszerzése ne tegye tönkre a helyi kereskedelmet. A falugondnoki hálózat koordinátori rendszerben működik, nincs formalizálva. Az idő folyamán kialakult egy jól működő képzése, továbbképzése rendszer, ami napjainkban „csikorog”.
Minden település a lakóinak igényeire és a falu- vagy tanyagondnok személyiségére szabhatja az elvégzendő feladatokat. Az igények nem csak településenként, hanem az időben is változtak az elérhető szolgáltatásokhoz, a megélhetési lehetőségekhez, az ellátandók állapotához képest. A majdnem három évtized alatt átformálódott a falu- és tanyagondnokok munkaköre. Megváltozott a gazdasági-, a közigazgatási-, a jogi környezet, az egészségügyi-, a szociális-, az oktatási rendszer és a tanyás térségek népességének összetétele.
A következőkben a jelen lévő falu- és tanyagondnokok (különböző nagyságú településekről, különböző fenntartásban működő szolgálatokból) mutatják be a szolgálatukat. Többen még ide, Vértesacsára jártak a képzésre, többen még Kemény Bertalantól tanultak, de vannak, akik már csak az alapképzés során ismerkedtek meg a munkásságával. A szolgálataik bemutatása közben kitérnek a munkájuk kezdete óta bekövetkezett változásokra (polgármesterváltás, helyi szolgáltatások szűkülése/bővülése, fenntartó váltás, munkakörülmények, stb.). Javaslatokat is megfogalmaznak a tanyagondnoki szolgálat működésének hatékonyabbá tételére.
Tóth Márta összefoglalta a most, és a már korábbi műhelymunkákon elhangzottakat, amiből megállítható, hogy a Kemény Bertalan féle elképzelés ma is megállja a helyét, de változtak a mikro-, és makro környezeti feltételek, változtak a helyi közösség igényei, és ennek függvényében változtak a falu- és tanyagondnoki szolgálat feladatai, tevékenységei is.
A műhelymunka befejezéseként a résztvevők kimentek a temetőbe, és koszorút helyeztek el Kemény Bertalan sírján.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

https://www.vaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/falugondnokok-a-kozossegfejlesztesrol-juliustol-normativakiegeszitest-kapnak-a-szolgalatot-uzemeltetok-3144449/

Tersztyászky Krisztina: Falugondnokok a közösségfejlesztésről – Júliustól normatívakiegészítést kapnak a szolgálatot üzemeltetők

Újabb műhelybeszélgetéshez érkezett tegnap a falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségeivel foglalkozó programsorozat. Ezúttal a közösségfejlesztés került az eszmecsere középpontjába.
Bevezetőjében Kozma Judit, a Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron megyei Egyesületének elnöke indokolta meg a témaválasztást. A Magyarországon és a határon túli területeken immár lassan harminc éve működő falugondnoki hálózatnak ugyanis csak az egyik fel¬adata a kistelepülések szociá¬lis hátrányának enyhítése. Kemény Bertalan közösségfejlesztő szerepet is szánt a falvak mindeneseinek, ennek a funkciónak a kiteljesedése azonban még várat magára. Ezért állt a tegnapi beszélgetések középpontjában a közösség, helyszínül pedig a civil szerveződésben élen járó Nádasd művelődési házát választották. Az eszmecserén a két megye polgármesterein és falugondnokain kívül erdélyi munkatársak is jelen voltak.
Karvalics Zoltán polgármester elárulta: büszke rá, hogy Nádasdon sok olyan aktív ember él, aki tenni akar a településért. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzat csak a keretet adja meg a tevékenységükhöz. A továbbiakban Pósfay Péter közösségfejlesztő szakember vette át a szót, aki mindjárt le is szögezte: a közösséget nem igazán lehet fejleszteni, az magától fejlődik, családi és baráti kapcsolatok szövedékeként, amely idővel elkezd közösségként működni. Mindamellett szükség van olyan katalizátorra, aki felhívja az emberek figyelmét, hogy vegyék kezükbe a sorsukat, aki „bedobja a vízbe a kavicsot”, hogy elinduljon körülötte a hullámzás.
Pósfay Péter a szubszidiaritás fogalmával világított rá a közösségek szerepére egy-egy lakóterület fejlődésében. Ennek lényege: a döntéseknek a végrehajtáshoz a lehető legközelebbi szinten kell megszületniük – azaz nem kívülről, felülről, hanem a közösség felől indulva kell megfogalmazódniuk az igényeknek. Azt, hogy mindez hogyan valósult meg Nádasdon 1997-ben, a közösségfejlesztő útmutatásai alapján, Földes Tímea, az Együtt Nádasdért Egyesület elnöke mesélte el. A máig sikeres és egyre gazdagodó egyesület is így született: kérdőíveket küldtek ki a lakosságnak, melyekben a falu életének nagyon sok szegmensére rákérdeztek. A válaszokat kiértékelték, ennek alapján megfogalmazták az igényeket, a célokat. Még ma is gyakran visszanyúlunk ehhez a kérdőívhez, vannak feladatok, amiknek mostanában jutunk el a megvalósításáig – mondta el az elnök, szólva az egyesület rendkívül szerteágazó tevékenységéről. Kőrösi Krisztina lelkész asszony egy másik sikeres kezdeményezésről, a Nádasdi Evangélikus Diakóniai Központ működéséről számolt be, mely a házi segítségnyújtás és a szociális étkeztetés mellett a falugondnoki szolgálat üzemeltetését is magára vállalta a térségben. Kérdésre válaszolva elmondta: az érintett öt településen a falugondnok – bár nem a polgármester a munkáltatója – ugyanúgy részt vesz az egyes falvak életében.
A közösségépítés lehetőségei és jó példái mellett Kozma Judit tájékoztatott a falugondnoki szolgálatot érintő jogszabályi változásokról. Nagyon fontos fejlemény, hogy egy májusi kormányrendelet értelmében az év hátralevő részére több mint egymillió forint normatívakiegészítést kapnak a falugondnoki szolgálatot működtető önkormányzatok. Ez a hiánypótló összeg fordítható béremelésre, munkaruha-beszerzésre, cafeteriára, a túlórák, a hétvégi munkák és a helyettesítések kifizetésére. Az összeget július 1. és december 31. között fel kell használni, várhatóan ugyanis ennek függvényében differenciáltan emelik meg jövőre az egyes településeknek járó normatívát. Januártól nyolcszáz lélekre emelik a szolgálat indításának  felső  lakossági  határát.
A résztvevők javaslatait a rendelet őszre tervezett módosításával kapcsolatban az egyesület benyújtja az EMMI illetékes államtitkárához.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

https://www.vaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/hargita-megyeben-a-falugondnok-viszi-iskolaba-a-gyerekeket-3154770/

Tersztyászky Krisztina: Hargita megyében a falugondnok viszi iskolába a gyerekeket

Erdélyi résztvevői is voltak a Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron megyei Egyesülete által szervezett szakmai napnak. Itt arról is szó esett, hogy a Magyar Falu program közvetve talán néhány határon túli település falubuszgondjain is enyhíthet.
Nagy Erzsébet falugondnok Hargita megyéből, Háromkút faluból érkezett a munkamegbeszélésre. A 145 lakosú hegyi településen hivatalosan 2006 óta működik a falugondnoki szolgálat. – Már több mint tíz évvel korábban is végeztem ezt a munkát saját autóval, önkéntesként, majd a Caritas munkatársaként. Nálunk nincs más tömegközlekedés, csak akkor tudnak a gyermekek Gyergyószentmiklósra iskolába menni, ha én elviszem őket.
2006-ban Kemény Bertalan személyesen járt Erdélyben, akkor kapták pályázati úton az első használt falubuszt. Erzsike azóta már a harmadikat koptatja a köves, erdei utakon, de már ezt sem lehet többet javítani. Nagy szükség lenne cserére.
Most levélben keresi meg Gyopáros Alpár államtitkárt, akitől korábbi ígérete alapján azt remélik, hogy azoktól az önkormányzatoktól, amelyek a Magyar Falu Program keretében új falubuszt kapnak, a régit erdélyi falvak megkaphatják.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Nádasd szakmai műhely 2019. július 17.

Az EFOP-5.2.2-17-2017-00004 számú projekt keretében soron következő műhelymunka a Falugondnokok Vas és Győr- Moson- Sopron Megyei Egyesülete általi szervezésben Nádasd településen valósult meg. A téma, a civil jelleg, a közösségfejlesztés szerepe a szolgálatok szakmai-módszertani segítségében.
Kozma Judit megnyitotta a szakmai műhelymunkát, majd felkérte Karvalics Zoltánt, Nádasd település polgármesterét, hogy mutassa be a települést és beszéljen kicsit arról, hogy lett közművelődési szakemberből polgármester. A polgármester bemutatkozása, ismertetése után Pósfay Péter közösségfejlesztő beszélt általánosságban a közösségfejlesztésről, ezt színvonalas prezentációjában be is mutatta, majd a nádasdi közösségfejlesztés lépéseiről a kezdetektől napjainkig. Anno őt kereste meg Karvalics Zoltán művelődés szervező, hogy segítsen a településen kialakítani a közösségi életet stb.
A szót átvette Földes Tímea a nádasdi Művelődési Ház vezetője, az „Együtt Nádasdért” Faluszépítő és Fejlesztő Kulturális Egyesület elnöke. Földes Tímea bemutatta az Egyesület munkáját, a kezdeti nehézségektől napjainkig. A több mint 20 éve tevékenykedő Egyesület alapvető céljának a településen élők problémáinak megoldását, a szabadidejük hasznos eltöltését, a megszűnt helyi újság felélesztését, és újbóli kiadását tűzte ki célul. Földes Tímea elmondta, hogy az Egyesület szervezte és jelenleg is szervezi a település kulturális, közösségi életét. Gondoskodik a település hagyományainak megőrzéséről, a falukép szépítéséről. Ápolja a testvérkapcsolatot a romániai testvér településsel. Segíti a helyi nyilvánosság megvalósulását. A helyi nyilvánosság szerepéről, a településen működő újságról, a Hétdombi Hírekről Karvalics Zoltán polgármester mondott pár szót, majd Földes Tímea folytatta, hogy a kezdetekkor, milyen lépései voltak a közösségi élet felvirágoztatásának. Kérte Pósfay Péter közösségfejlesztőt, hogy pár szóban mondja el, miről szólt az a közösségfelmérés, amiben nagy szerepet vállalt ő is anno.
A műhelymunka keretei között bemutatkozz a Nádasdi Evangélikus Diakóniai Központ is. Ez abból a szempontból volt jelentős, hogy a Diakóniai Központ, mint egyházi fenntartó 5 falugondnoki szolgálatot működtet. Körősi Krisztina evangélikus lelkészasszony, intézményvezető beszélt az egyházi fenntartás előnyeiről és buktatóiról is egyaránt.
A műhelymunka utolsó elemként újra Pósfay Péter vette át a szót és összegezte a nádasdi közösségfejlesztés eredményeit, tanulságait és jövőbeni céljait. Itt bevonta és kérte András Ildikót a projekt egyik külföldi partnerének képviselőjét, hogy beszéljen a jelenlévőknek az erdélyi viszonyokról. Mutassa be a szervezetüket, milyen területen és formában látnak el közösségi munkát. 

Kozma Judit összefoglalta a műhelymunkán elhangzottakat, megköszönte a résztvevőknek a hozzászólásokat, véleményeket, észrevételeket, majd lezárta a szakmai műhelymunkát.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

2019. július havi előrehaladási beszámoló
A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú, „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázatának megvalósítása a szakmai tartalommal bővített szakmai terv szerint halad.
A kapcsolat a konzorciumi partnerek, a menedzsment, a szakmai megvalósítók és a szerződéses partnerek között naprakész, mely elengedhetetlen a megvalósuló események sikeres lebonyolításához.
A tárgyhónapban megvalósult szakmai események:
A konzorciumi partner,  a Falugondnokok  Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete  2019. július 17-én, Nádasdon tartott műhelymunkát „A civil jelleg szerepe a szolgálatok szakmai-, módszertani segítésében” címmel.
A konzorciumvezető 2019. július 17-20 között, második alkalommal tartott műhelymunkát Erdélyben, „Kitekintés a Kárpár medencébe – Erdély” címmel. A műhelymunkája során erdélyi helyi falugondnokot, a falugondnoki szolgálat iránt elkötelezett szakembert, lelkészt, civileket vontak be a szakmai munkába.
2019. július 25-én, Vértesacsán is megvalósított egy műhelymunkát, aminek témája a „Visszatérés a Kemény Bertalan által elképzeltekhez – lehetséges-e?” volt. A program Kemény Bertalan sírjának koszorúzásával zárult.
A soron következő szakmai rendezvények (disszeminációs tréning, tanulmányutak, a projekttapasztalatok megosztását szolgáló konferencia, műhelymunka) előkészületei párhuzamosan zajlanak. A Nemzetstratégiai Kutatóintézettől kapott információ szerint a kutatás is a terveknek megfelelően halad.
A projektünket több szakmai esemény (műhelymunkák, tanulmányút) bevonásával bővíteni tervezzük. Erre vonatkozó módosítási igényünket a bizonyító dokumentumokkal együtt beküldtük az EMMI számára 2019. június 21-én. Válasz még nem érkezett. Az EMMI által kért adatszolgáltatásoknak (PEAK Portál) határidőre eleget tettünk. A Térképtér alkalmazást csak a mérföldkőhöz kapcsolódó szakmai beszámoló részeként tudjuk használni.
A honlapunkat folyamatosan frissítjük, hírlevelünkben pedig mindig beszámolunk az aktuális illetve a tervezett eseményekről.  A hírlevelek digitális változatát a honlapunkon keresztül folyamatosan elérhetővé tesszük. Honlapunknak július hónapban 5.330 látogatója volt. Az élményfilm hosszabb és rövidebb, többnyelvű és feliratozott változatai Egyesületünk facebook oldalán érhető el.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

2019. augusztus havi előrehaladási beszámoló
A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú, „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázatának szakmai megvalósítását megnehezíti, hogy az elmúlt 9 hónapban az EPTK felületen benyújtott kifizetési kérelmek:
- 6. számú kifizetési kérelem, benyújtás dátuma: 2018.12.12.,
- 7. számú kifizetési kérelem, benyújtás dátuma: 2019.03.14.,
- 8. számú kifizetési kérelem, benyújtás dátuma: 2019.03.20.,
- 9. számú kifizetési kérelem és a 3. mérföldkőhöz kötött szakmai beszámoló, benyújtás dátuma: 2019.06.11., valamint a
-  7. számú módosítási igény, benyújtás dátuma: 2019.06.21. felülvizsgálatával kapcsolatban augusztus végéig nem kaptunk semmilyen értesítést.
Érdeklődésünkre az a választ kaptuk, hogy „A kifizetési kérelmeik és módosítási igénylésük feldolgozása folyamatban van.”
Szintén több hónapja problémát jelent, hogy az EPTK felületen a 7. számú kifizetési kérelem esetében nem azonosak az aloldalakon és az összesítő lapon szereplő összegek. Jelzésünkre azt a választ kaptuk, hogy „Az EPTK felületen a javítások ellenére az adatok technikai okok miatt nem frissültek be, a probléma kezelése folyamatban van.”

A pályázat 2018. január 1-én indult, az akkor munkaviszony keretében (heti 20 óra) foglalkoztatásba került szakmai vezető 2019. augusztus 5-től CSED-re ment, ezért ettől a naptól új szakmai vezetővel folytatódik a pályázat megvalósítása (7. számú módosítási igény). A kapcsolat a konzorciumi partnerek, a menedzsment, a szakmai megvalósítók és a szerződéses partnerek között továbbra is folyamatos, naprakész, mely elengedhetetlen a megvalósuló események sikeres lebonyolításához.

Az eredeti szakmai terv szerint soron következő szakmai rendezvények (tudásátadás, disszeminációs tréning, tanulmányutak, a projekttapasztalatok megosztását szolgáló konferencia) szervezése, előkészületei párhuzamosan zajlanak.
A projektünket több szakmai esemény (műhelymunkák, tanulmányút) bevonásával bővíteni tervezzük. Erre vonatkozó módosítási igényünket a bizonyító dokumentumokkal együtt beküldtük (7. számú módosítási igény). 
A honlapunkat folyamatosan frissítjük, hírlevelünkben pedig mindig beszámolunk az aktuális illetve a tervezett eseményekről.  A hírlevelek digitális változatát a honlapunkon keresztül folyamatosan elérhetővé tesszük. Honlapunknak augusztus hónapban 6.619 látogatója volt. Az élményfilm hosszabb és rövidebb, többnyelvű és feliratozott változatai Egyesületünk facebook oldalán érhető el.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

2019. szeptember havi előrehaladási beszámoló
A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú, „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázatának szakmai megvalósítását megnehezíti, hogy az elmúlt 9 hónapban az EPTK felületen benyújtott – az előző havi beszámolóban részletezett - kifizetési kérelmek és módosítási igény felülvizsgálatával, illetve az EPTK felületen lévő technikai problémával kapcsolatosan szeptember 30-ig nem kaptunk semmilyen értesítést.

Megtörtént a tudásátadás és a disszeminációs tréning rendezvények szervezése. A tudásátadásra, a falugondnoki kutatás eredményeinek ismertetésére (NSKI munkatársai) 2019. október 3-án, a disszeminációs tréningre 2019. október 4-én kerül sor. Mindkét rendezvény helyszíne a velencei Hotel Juventus Szálloda. A rendezvényeken a konzorciumi partnerek szakemberei (projekt munkatársak, falu- és tanyagondnokok, önkéntes segítők) és a téma iránt elkötelezett szakemberek vesznek részt. Meghívásra került az Emberi Erőforrás Minisztérium szakreferense is.
Folyamatos a 2019. október 25-26-27-én megvalósuló Hajdú-Bihar megyei tanulmányút szervezése.
A projektünket több szakmai esemény (műhelymunkák, tanulmányút) bevonásával bővíteni tervezzük. Mint említettük, sajnos az erre vonatkozó módosítási igényünkre még nem kaptunk választ, pedig már meg kellene kezdeni a programok szervezését.  
A honlapunkat folyamatosan frissítjük, hírlevelünkben pedig mindig beszámolunk az aktuális illetve a tervezett eseményekről.  A hírlevelek digitális változatát a honlapunkon keresztül folyamatosan elérhetővé tesszük. Honlapunknak szeptember hónapban 6.493 látogatója volt. Az élményfilm hosszabb és rövidebb, többnyelvű és feliratozott változatai Egyesületünk facebook oldalán érhető el.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Velence- Tudásátadás és disszeminániós tréning.

A Falugondnokok Duna-Tisza Közti Egyesületének és a Vas és Győr-Moson Sopron Megyei Egyesületének az EFOP-5.2.2-17-2017-00004 „Falugondnokság határok nélkül” című pályázatának keretében a Nemzetstratégiai Kutatóintézet szervezésében tudásátadásra, disszeminációs tréningre és a kutatás bemutatására került sor Velencén 2019. október 3-4. között.
A rendezvényen jelen levő falu- és tanyagondnokok valamint szakemberek megismerkedhettek a kutatás jelenlegi állapotával és módszertanával mind a magyarországi, mind pedig erdélyi és a vajdasági szolgálatok tekintetében.
A falu- és tanyagondnoki szolgálatokat egy fő kérdés alapján tanulmányozták, mégpedig, hogy „Mennyire van (még) jelen manapság a Kemény Bertalan féle gondolatiság a falu-, illetve tanyagondnoki szolgálatok működésében? Milyen irányba fejlődik, változik a feladatellátás, és milyen okok állnak ennek hátterében?”. A kérdőív összeállítása során a fő kérdésen túl több témakörökben is keresték a választ a kutatók.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Hajdú-Bihar megye látóút

Egyesületünk október 25 -27-e között tartotta meg soron következő tanulmányútját az EFOP-5.2.2-17-2017-00004 „Falugondnokság határok nélkül”című pályázat keretében Hajú-Bihar megyében.
Hajdúnánáson Dallos Nagy Miklós tanyagondnok, és Nagyné Juhász Krisztina a Humán Szolgáltató Központ vezetője fogadta a résztvevőket. A város, és a hozzácsatolt kistelepülések összesen 20 ezer fő segítését jelenti. 2011-ben feltérképezték a tanyavilágot. Jellemző a rossz minőségű ivóvíz, a szétszórt tanyavilág ahol 202 fő tanyasi lakos él, akik közül 72-73-an veszik igénybe rendszeresen a tanyagondnoki szolgálat segítségét. A fő feladat ivóvízszállítás, az ellátottak városba szállítása, ház körüli segítségnyújtás. A dűlőutak gyakran nagyon nehezen járhatók, sokan rendkívül nehéz körülmények között élnek.
Ebes 4751 fő lakosú község. Mini bölcsőde, óvoda, két tannyelvű általános iskola, könyvtár-és múzeum, alapszolgáltatási központ, ahol nappali ellátás, és bentlakásos idősek otthona is működik. Miklós Levente tanyagondnok elmondta, hogy 160 fő él tanyán, a tanyagondnok ebédet szállít, ahol igénylik, segít az orvoshoz jutáshoz, ügyek intézésében. Mindenütt maximális odafigyelést, igényességet tapasztalhattak a tanulmányúton résztvevő falu- és tanyagondnokok.
Hortobágyon Posta Istvánné Irénke ismertette meg a jelenlévőket a településével, és munkájával. A település lakosainak száma 1414 fő, a statisztikai adatok szerint az ország legritkábban lakott településének számít, ahol a lakosság egyharmada a községközponttól 3-16 km távolságra lévő 7 tanyaközpontban él. A közműveket /ivóvíz, közvilágítás, szemétszállítás/ biztosítja az önkormányzat, ám rendkívül nehéz a külterületen élők helyzete. Kb. 150-en élnek külterületen, ahová a tanyagondnok 10-15 ebédet visz, napi 90-100 kilométert autózva feladatai teljesítése közben.
Bojt községben Bereginé Szegedi Hajnalka polgármesterasszony és Gerdenics Zoltán falugondnok segítségével ismerkedtek meg a látóúton résztvevő falu- és tanyagondnokok a faluval. A román határ közelében lévő 550 lakosú településen nagyszámú cigánylakosság is él, ám a közbiztonsággal nincs gond. A településen van óvoda, általános iskolai alsó tagozat, művelődési ház, faluház, könyvtár, tájház, működnek civilszervezetek, van néptánc-és színjátszó csoport. Háziorvos hetente kétszer jön, gyógyszertár nincsen. A falugondnok heti két alkalommal megy gyógyszertárba, ő végzi a vérszállítást, a betegek Debrecenbe, Berettyóújfaluba juttatását, bevásárol, a gyermekeket is szállítja óvodába, iskolába.
Körösszegapátin Pintye Edit alpolgármester asszony, és Sebő Gábor falugondnok fogadta a résztvevőket. Az 1000 lakosú faluban van román és roma nemzetiségi önkormányzat is, működésükben támogatják egymást. A községhez tartozik Körmösdpuszta tanyaközpont is 120 lakossal. Az ő mindennapjaik segítése is a falugondnok feladatai közé tartozik. Ezen kívül óvodás, iskolás gyerekeket szállít, segíti az időskorúakat, hetente kétszer gyógyszertárba megy, ebédet szállít, részt vesz a rendezvények előkészítésében és lebonyolításában, a közmunkások irányításában.
Kollégáink olyan településeken jártak, ahol példaértékű a településeken végzett teremtő munka, a kilátástalannak tűnő szegénységből, nehéz helyzetekből a kitörésre való törekvés, a mindenkivel való törődés, az összefogás. Természetesen a falu-és tanyagondnokok segítségével.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

2019. október havi előrehaladási beszámoló
 
A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú, „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázatának szakmai megvalósítását megnehezíti, hogy az elmúlt 9 hónapban az EPTK felületen benyújtott – az előző havi beszámolókban részletezett - kifizetési kérelmek és az EPTK felületen lévő technikai problémával kapcsolatosan még mindig nem történt intézkedés.
A 2019. június 21-én benyújtott szerződésmódosítási igény ügyében történt előrelépés. 2019. október 24-én érkezett meg a hiánypótlás, amelyet 2019. október 30-án teljesítettünk. A módosítási igény keretében nyújtottuk be a megvalósítási időszak meghosszabbítására vonatkozó kérelmünket. Fontos, hogy minél hamarabb döntés szülessen, mert több szakmai eseménnyel (műhelymunkák, tanulmányút) szeretnénk kibővíteni a szakmai tervünket és már most meg kellene kezdeni a programok szervezését.  
2019. október 3-án a tudásátadás, a falugondnoki kutatás eredményeinek ismertetése, 2019. október 4-én a disszeminációs tréning valósult meg Velencén. Mindkét rendezvény helyszíne a velencei Hotel Juventus Szálloda volt. A rendezvényeken a konzorciumi partnerek szakemberei (projekt munkatársak, falu- és tanyagondnokok, önkéntes segítők) és a téma iránt elkötelezett szakemberek voltak jelen, valamint az EMMI szakreferense, valamint az SZGYF módszertani referense is részt vett. 

Szintén megvalósult a Konzorciumvezető szervezésében a Hajdú-Bihar megyei tanulmányút 2019. október 25-26-27-én.  A tanulmányút során a résztvevők megismerték Hajdúnánás, Ebes, Hortobágy, Bojt és Körösszegapáti településeket, az ott szolgáló falu- és tanyagondnokokat, valamint az általuk végzett feladatokat, láthattak jó gyakorlatokat, gyűjthettek tapasztalatokat. 
A honlapunkat folyamatosan frissítjük, hírlevelünkben pedig mindig beszámolunk az aktuális illetve a tervezett eseményekről.  A hírlevelek digitális változatát a honlapunkon keresztül folyamatosan elérhetővé tesszük. Honlapunknak október hónapban 6.178 látogatója volt. Az élményfilm hosszabb és rövidebb, többnyelvű és feliratozott változatai Egyesületünk facebook oldalán érhető el.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Mórahalom szakmai konferencia 2019. november 05.

Mórahalmon, az Aranyszöm Rendezvényházban találkoztak november 5-én a falugondnokságot működtető Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyei települések falu- és tanyagondnokai, polgármesterei, jegyzői, intézményvezetői az EFOP 522-17-00004-es pályázati program keretén belül. Ezúttal a tanyagondnokság került fókuszba. Nem véletlenül lett Mórahalom a rendezvény helyszíne. A település idén ünnepelte várossá válásának harmincadik évfordulóját, és huszonkét esztendővel ezelőtt zajlott le az a „történelmi találkozó” Kemény Bertalan és Nógrádi Zoltán között, aminek következtében elindulhatott a tanyagondnokság, először csak kísérleti modellként. A polgármester köszöntőjében azt is kiemelte, hogy a tanyagondnokok fontos missziót teljesítenek, a tanyavilág gondoskodó szívének, életben tartó támaszának tekinthetők. Lovász Gergely, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet munkatársa a Falugondnokság határok nélkül című kutatás részeredményeit elemezte. Amint elmondta: elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy Kemény Bertalan elképzelése, az általa megfogalmazott küldetés mennyiben változott meg az elmúlt három évtizedben. Ezt az alábbi szempontok szerint vizsgálták: mire elég és mire nem a finanszírozás; jó és rossz példák; szolgáltatási hiányok és lehetőségek. Amíg az 1990-es esztendőkben csak néhány falugondnokság alakult, addig az ezredforduló tájékán – a falubusz program meghirdetésével – megszaporodtak az ilyen szolgáltatások. Arra is fény derült, hogy a falugondnokok átlagéletkora 50 év, a nők vannak többen, átlagosan 7,4 éve töltik be az állást, és elég sokat változott a munkájuk a kezdetek óta. A leggyakrabban végzett tevékenységük: orvoshoz, kórházba szállítás; hivatali információk közvetítése; gyógyszerkiváltás. A megkérdezettek szerint több időt kellene fordítaniuk a látogatásra, a beszélgetésre, a hivatalos ügyek intézésére, kevesebbet pedig a közmunkára. Mondhatjuk, hogy a konferencia elméleti felvezetője után jött a gyakorlati rész, melyben bemutatkoztak a mórahalmi tanyagondnokok, valamint beszámolók hangzottak el a Tanyafejlesztési Pályázat helyi eredményeiről.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

A Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete szervezésében az EFOP-5.2.2-17-2017-00004 számú projekt keretében megrendezésre kerülő következő műhelymunka Vasegerszeg településen valósult meg. A téma, Kemény Bertalan munkássága idején működő magyar falu képe és a napjainkban működő magyar falu jelene és jövője.
A szakmai műhelymunkát Kozma Judit egyesületi elnök nyitotta meg és ismertette a megjelentetekkel a műhelymunka tervezett programját.
Ezután átadta a szót, Németh József Vasegerszeg település polgármesterének. A polgármester üdvözölte a vendégeket, majd röviden bemutatta a települést, így a távolabbról érkező vendégek is jobban megismerkedhettek a településsel. A polgármester beszélt arról, hogy az ő polgármestersége alatt is – közel 20 éve - mennyit változott a település. A változás sajnos nem pozitív irányba mutat. Elmondta, hogy Kemény Bertalan ötlete, amikor kitalálta a falugondnokságot mennyire előre mutató volt és ezt ma, a jelenben élik meg igazán. Ha nem lenne a településen falugondnok „nagy bajban” lennének.  A jövőt tekintve. mivel a település is elöregedik, az idős generáció egyre jobban rá lesz szorulva a fiatalokra. Azonban a fiatalok kistelepüléseken nagyon kis számban elérhetőek, mert a nagyobb városokba költöznek, így az idősek magukra maradnak, kiszolgáltatottá válnak, a falu-, tanyagondnoki szolgálat, a falu-, tanyagondnok az egyetlen segítség ebben a helyzetben! Ezt látnia kell mindenkinek.
A továbbiakban Szabó Gellért a Magyar Faluszövetség elnöke mutatta be a magyar falu jövőjét a Magyar Falvak Program tükrében.
Ezután Schwarcz Gyöngyi és Lovász Gergely tartott bemutatást a projekt kutatási eredményeiről.
A falvak jövőjét illetően nagy vélemény különbségek alakultak ki a résztvevők között
Kozma Judit összefoglalta a műhelymunkán elhangzottakat, megköszönte a résztvevőknek a hozzászólásokat, véleményeket, észrevételeket, majd lezárta a szakmai műhelymunkát.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

2019. november havi előrehaladási beszámoló
A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú, „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázathoz 2019. június 21-én benyújtott szerződésmódosítási igény 2019. november 7-én elfogadásra került. A legfontosabb változás, hogy a projekt fizikai befejezésének határideje 2019. december 31-ről 2020. március 31-re módosult. A konzorciumvezető vállalja a projekt teljes hossza alatt a projektmenedzsment biztosítását és a szakmai vezető foglalkoztatását.
A támogatói okirat változásainak elfogadása után a konzorciumvezető azonnal megkezdte a többletként vállat szakmai események (Szentkirály, 2019. december 2-3-4. – műhelymunka; Zala megye, 2020. március 27-28-29 – tanulmányút) szervezését. A konzorciumi partner szintén bővíteni kívánja a szakmai események sorát (3 db műhelymunka), ezért újabb szerződésmódosítási igény (szakmai terv, költségvetés) kerül benyújtásra 2019. december közepéig.
A 2019. november 5-én, Mórahalmon megrendezésre került szakmai konferencián megtörtént a szakmai módszertani összegzés, a kutatás eredményeinek megosztása, jó gyakorlatok ismertetése.
Sajnos, még mindig nem történt intézkedés 10 hónapban az EPTK felületen benyújtott kifizetési kérelmek és az EPTK felületen lévő technikai problémával kapcsolatosan.

2019. november 27-én megtörtént a Széchenyi Programiroda projekttámogató látogatása, amely során áttekintésre került pályázat szakmai tartalma, a szakmai események megvalósulásának előrehaladása, és a megvalósítás során felmerült problémák (EPTK felület, kifizetési kérelmek felülvizsgálatának elhúzódása).

2019. november 29-én a konzorciumi partner szervezésében Vasegerszegen valósult meg műhelymunka.  
A honlapunkat folyamatosan frissítjük, hírlevelünkben pedig mindig beszámolunk az aktuális illetve a tervezett eseményekről.  A hírlevelek digitális változatát a honlapunkon keresztül folyamatosan elérhetővé tesszük. Honlapunk látogatásának száma november hónapban 1.534. Az élményfilm hosszabb és rövidebb, többnyelvű és feliratozott változatai Egyesületünk facebook oldalán érhető el.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Szentkirály szakmai műhely 2019. december 02-04.

A projekt menedzsment, a szakmai munkacsoport, az együttműködő partnerek képviselői és egyesületünk tagjai, tanyagondnokok vettek részt „A projekt során megismert jó gyakorlatok szakmai módszertani összegzésének megvitatása” témájú műhelymunkán, Szentkirályon. 
A három napos műhelymunka a „Szakmai módszertani összegzés a projekt során megismert jó gyakorlatok alapján” című tanulmány 1.0 verziójának ismertetésével kezdődött. A munkaanyag első fejezete a falu- és tanyagondnoki hálózat helyzetével, a második a szakmai ajánlásokkal, a harmadik a falu- és tanyagondnoki hálózat jövőjével foglalkozik. A szakmai anyag összeállítása során a projekt keretében megvalósult műhelymunkák, tanulmányutak során összegyűjtött tapasztalatok, jó példák, ajánlások és a kutatási részremények kerültek beépítésre.
A szakmai ajánlások fejezeten belül a falu- és tanyagondnoki szolgálat működésének személyi- és tárgyi feltételei, a falu- és tanyagondnoki munka dokumentációja és a napjainkban igen kényes adatvédelem témák váltották ki a legnagyobb érdeklődést.
Sok helyen megoldatlan probléma a helyettesítés, a túlmunka elszámolása, a jelenléti ív (munkaidő kimutatás) a tevékenységnapló és a mentlevél összehangolása, a feladatellátáshoz és az útviszonyoknak nem megfelelő gépjármű, a saját telefon használatának költségtérítése, a munkaruha-, védőruha juttatás elmaradása, alacsony összege. Arról nem is beszélve, hogy a falu- és tanyagondnokok áldozatos munkájának anyagi elismerése méltatlan. 
A témák feldolgozását, a falu- és tanyagondnoki tevékenység végzéséhez nélkülözhetetlen ismeretek - naprakész KRESZ, elsősegély-nyújtási, környezeti fenntarthatósági ismeret  átadását külső szakemberek bevonásával segítettük.
A műhelymunka résztvevőinek többsége már több éve végzi a falu- és tanyagondnoki tevékenységet.  Mivel segítő szakmában dolgoznak, fontos, hogy ők is kapjanak segítséget egy-egy különleges eset (pl. konfliktus fenntartóval, ellátottal, hozzátartozóval; haláleset) feldolgozásához saját személyiségük védelmében. Ezért szupervízor vezetésével egy kiégés elleni tréningen vehettek részt a műhelymunka keretében.
A falu- és tanyagondnoki hálózat jövője fejezet keretén belül a normatíva (2020 évben 4.250.000,- Ft) mértéke, a rendszeres gépjárműcsere lehetősége, a falugondnoki szolgálat esetében a lakosságszám határ emelése (2020-tól 800 fő, 2022-től 1.000 fő), a képzési rendszer és nem utolsó sorban a falu- és tanyagondnok megbecsülése témákban érkezett a legtöbb hozzászólás.
A műhelymunkán elhangzottakkal és a kutatási eredményekkel kiegészítésre kerülő „Szakmai módszertani összegzés a projekt során megismert jó gyakorlatok alapján” című tanulmány elkészülésének határideje a projekt fizikai befejezésének dátuma (2020. március 31.).
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

2019. december havi előrehaladási beszámoló
 
A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú, „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázat megvalósítása folyamatos, a módosított terveknek megfelelő ütemben zajlik.
2019. december 2-3-4-én a konzorciumvezető szervezésében Szentkirályon valósult meg a soron következő műhelymunka. A három napos műhelymunka témája a „Szakmai módszertani összegzés a projekt során megismert jó gyakorlatok alapján” című tanulmány 1.0 verziójának megvitatása volt.
Folyamatosan történik a 2020 évi szakmai programok (2 db műhelymunka és 2 db tanulmányút) szervezése.
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet által végzett kutatás befejeződött, készül a kutatási zárójelentés.
2019. december 4-én ismételten jeleztük a Kapcsolattartó felé, hogy az általunk látott EPTK felületen a 7. számú időközi elszámolás esetén a 13/kis.tám.tart. számlaösszesítő, az elszámoló bizonylatok listája, az elszámolás megtekintése és az elszámolások listája oldalakon szereplő, igényelt támogatási összegek nem egyeznek meg. A jelzett hibát továbbították a fejlesztésnek intézkedésre és meg is történt a hiba elhárítása.  

2019. december 5-én kaptunk tájékoztatást a 2018. december 12-én benyújtott 6. számú kifizetési igénylés részbeni jóváhagyásáról. Jelenleg még 5 db időközi elszámolás és a 3. mérföldkőhöz kötött szakmai beszámoló vár elbírálásra.

2019. december 9-én módosítási igényt nyújtottunk be, amelyben 3 db új szakmai programmal, műhelymunkával bővítjük a szakmai tervet, aktualizáljuk a szakmai programok helyszíneit és időpontjait, és ezzel összhangban módosítjuk a hatályos költségvetést.

2019. december 10-én tájékoztatást kaprunk a honlappal kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzésének eredményéről. Az észrevételeknek megfelelően elvégeztük a szükséges módosításiakt, aminek eredményeként a weboldal megfelel a hatályos Széchenyi 2020 arculati követelményeknek.

A honlapunkat folyamatosan frissítjük, hírlevelünkben pedig mindig beszámolunk az aktuális illetve a tervezett eseményekről.  A hírlevelek digitális változatát a honlapunkon keresztül folyamatosan elérhetővé tesszük. Honlapunk látogatásának száma december hónapban 9.040. Az élményfilm hosszabb és rövidebb, többnyelvű és feliratozott változatai Egyesületünk facebook oldalán érhetőek el.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

A Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesülete szervezésében az  EFOP-5.2.2-17-2017-00004 számú projekt keretében megrendezésre kerülő következő műhelymunka Pusztacsalád településen valósult meg. Témája, a projekt keretében megvalósult összehasonlító és összegező kutatási jelentés bemutatása a célcsoporttagok számára.
Kozma Judit egyesületi elnök nyitotta meg és ismertette a megjelentetekkel a műhelymunka tervezett programját, majd átadta a szót Csapó Gábor Pusztacsalád település polgármesterének. Csapó Gábor részletes bemutatást tartott a településről. Bemutatta sorjában az önkormányzat fenntartása alatt álló épületeket és azok fejlesztési lehetőségeit. Elmondta, hogy az önkormányzat több településen élőnek ad munkalehetőséget, így a településen a munkanélküliek száma nagyon alacsony. Beszélt a településen megvalósuló napenergia termelő telep beruházásáról is, ami a település számára  bevételi és megélhetési forrást jelent.
A továbbiakban Kozma Judit a műhelymunka résztvevőinek ismertette a projekt kertében történt kutatással kapcsolatos tudnivalókat. A jelenlévő falu-, tanyagondnokok között is többen voltak, akik részt vettek a kérdőíves kutatásban, így ez az alkalom hiteles visszacsatolás volt számukra.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------

Falugondnoki élményfilmek a Youtube-on
Az EFOP-5.2.2.-17-2017-00004-"Falugondnokság határok nélkül" című pályázat keretében elkészült élményfilm a Youtube csatornára is feltöltésre került.
Az élményfilm magyar nyelvű hosszú és rövid változata, a magyar nyelvű feliratos változata, a román nyelvű feliratos változata, illetve a szerb nyelvű feliratos változata az alábbi linkeken megtalálható:
• Magyar nyelvű hosszú változat: https://www.youtube.com/watch?v=Y9EwWHrUwpg
• Magyar nyelvű feliratos változat: https://www.youtube.com/watch?v=UFZxe29sYxs
• Magyar nyelvű rövid változat: https://www.youtube.com/watch?v=v8Rai-lNbWs
• Román nyelvű feliratos változat: https://www.youtube.com/watch?v=7g_uXGANQSU
• Szerb nyelvű feliratos változat: https://www.youtube.com/watch?v=H039yvPjtqU
Az élményfilmek megosztását nem korlátozzuk, mert azt szeretnénk, hogy minél szélesebb körben ismerté váljon a falu- és tanyagondnoki szolgáltatás.

A honlapunkat (ami megfelel a hatályos Széchenyi 2020 arculati követelményeknek) folyamatosan frissítjük, hírlevelünkben pedig mindig beszámolunk az aktuális illetve a tervezett eseményekről.  A hírlevelek digitális változatát a honlapunkon keresztül folyamatosan elérhetővé tesszük. Weboldalunk látogatásának száma január hónapban 6.198. Az élményfilm hosszabb és rövidebb, többnyelvű és feliratozott változatai Egyesületünk facebook oldalán érhetőek el.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

Elkészült a „A falugondnoki szolgáltatás helyzete a Kárpát-medencében 2018-2019” című kutatási zárójelentés

A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú, „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázatának keretében valósult meg a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által végzett kutatás, aminek eredményét „A falugondnoki szolgáltatás helyzete a Kárpát-medencében 2018-2019” című kutatási zárójelentés foglalja össze.

A kutatási zárójelentés bevezetőjében bemutatásra kerül a falu- és tanyagondnoki szolgálatok kutatásának háttere és előzményei, az aprófalvak és kistelepülések világa (társadalmi-gazdasági helyzetkép), a falugondnoki szolgálatok kialakulása és intézményesülése, a falugondnoki szolgálat kutatásának eddigi eredményei és megállapításai, a települések és a szolgálatok alapadatai.

A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségeit vizsgáló kutatás részletes bemutatása című fejezet tartalmazza a kutatási célokat, kérdéseket, a kutatás módszertanát, eszközeit és lebonyolítását, a magyarországi, az erdélyi és a vajdasági módszert, a vizsgálatot és a minták bemutatását.

Ezek után következik a falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségeit vizsgáló kutatás eredményeinek részletes bemutatása, a magyarországi, a romániai és a szerbiai vizsgálat legfontosabb eredményei.  

A kutatási eredményekből kiolvasható, hogy a falugondnoki szolgálat lesznek változások (pl. ellátottak, ellátandó feladatok) az elkövetkező időkben, de törekedni kell arra, hogy mindenképpen megmaradjon egy, az egyént és a közösséget egyaránt szolgálni képes ellátási formának.
A kutatási zárójelentés mellékeltét képezi a részletes kutatási terv; a magyarországi a falu- és tanyagondnokok, valamint fenntartók számára készült kérdőív és interjúvázlat; az erdélyi falugondnokok kérdőíve; interjúvázlat az erdélyi fenntartókkal, feladatellátást érintő szervezetek képviselőivel készítendő interjúkhoz; adatlap az erdélyi falugondnoki ellátásban résztvevők számára; továbbá az elkészült interjúk listája: Magyarország, Erdély (Románia), Vajdaság (Szerbia).
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

2020. február havi előrehaladási beszámoló
A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú, „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázatának megvalósítása lassan lezárul. 
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet által végzett kutatás befejeződött, elkészült a végleges kutatási zárójelentés.
Folyamatosan készül a „Szakmai módszertani összegzés a projekt során megismert jó gyakorlatok alapján” című tanulmány, amibe bedolgozásra kerül a szakmai rendezvényeken (műhelymunkákon, tanulmányutakon, konferenciákon) elhangzottak, valamint a pályázat megvalósításában részt vevő együttműködő partnerek tapasztalatai, javaslatai. 
Folyamatos a projekt utolsó hónapjában (2020. március) megvalósításra kerülő szakmai rendezvények szervezése: tanulmányút Zala megyébe (konzorciumvezető) valamint műhelymunka (Halogy) és tanulmányút Komárom-Esztergom megye (projektpartner).
2020.02.24-én benyújtásra került a 13. számú kifizetési kérelem, amiben a konzorciumvezető 2019 éven felmerült és még el nem számolt, a pályázat megvalósítása érdekében felmerült költségei kerültek elszámolásra.
Jelenleg 6 db időközi elszámolás (a legrégebbi benyújtási dátuma 2019.03.14.), a 3. mérföldkőhöz kötött szakmai beszámoló (benyújtás dátuma 2019.06.11.) és a 2019.12.09-én benyújtott módosítási igény vár elbírálásra.

A honlapunkat (ami megfelel a hatályos Széchenyi 2020 arculati követelményeknek) folyamatosan frissítjük, hírlevelünkben pedig mindig beszámolunk az aktuális illetve a tervezett eseményekről.  A hírlevelek digitális változatát a honlapunkon keresztül folyamatosan elérhetővé tesszük. Weboldalunk látogatásának száma február hónapban 6.036. Az élményfilm hosszabb és rövidebb, többnyelvű és feliratozott változatai Egyesületünk facebook oldalán elérhetők.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

Közeledik a projektzárás
A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú, „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázatának megvalósítása 2020. március 31-én befejeződik. 

A pályázat a Falugondnokok Vas és Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesületével konzorciumban 2018. január 1-vel indult. Mindkét projektpartner 2-2 határon túli szervezettel kötött együttműködési megálmodást. A konzorciumvezető a Romániai Falugondnokok Szövetségével és a Nők Kishegyesi Fórumával, a projektpartner pedig a Gyulafehérvári Caritassal és a Brassai Véndiák Alapítvánnyal.

A szakmai tervben a 27 hónap alatt (a projekt eredeti megvalósítási időszakát 3 hónappal meghosszabbítottuk) 19 db műhelymunka, 9 db hazai tanulmányút, 1 db tudásátadási, 2 db dissziminációs rendezvényt és 1 db konferenciát terveztünk. Továbbá feladatunk volt egy, minimum két választott szakmai együttműködésben bevont uniós országban végzett összehasonlító kutatás megvalósítása, kutatási zárójelentés készítése, továbbá egy módszertani összegzés és ajánlások kidolgozása. Ezen kívül vállaltuk egy rövid, a falugondnokság népszerűsítését szolgáló élményfilm elkészítését.

A kutatást a Nemzetstratégiai Kutatóintézet végezte, aminek eredményét „A falugondnoki szolgáltatás helyzete a Kárpát-medencében 2018-2019” című kutatási zárójelentésben foglalta össze.

Az Egyesületünk szervezésében megvalósult szakmai programok:
-Műhelymunkák Mezőhegyesen, Szentkirályon, Szabadkán, Homoródkarácsonyfalván, Magyardombegyházon, Kelebián, Tiszainokán, Magyarzsákodon és több erdélyi településen és Vértesacsán.
- Tanulmányutak Szabolcs-Szatmár-Bereg, Baranya, Nógrád és Hajdú-Bihar megyébe.
- Disszeminációs rendezvény Zsanán.
- Konferencia Mórahalmon.
A projektpartner szervezésesében megvalósult szakmai programok:
- Műhelymunkák Répceszemerén, Olaszfán, Mihályiban, Szalafőn, Rönökön, Nádasdon, Vasegerszegen, Pusztacsaládon és Szombathelyen.
- Tanulmányutak Baranya, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében.
Két szakmai program, a velencei tudásátadás és disszeminációs tréning, külső partner, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet szervezésében valósult meg.

Sajnos a koronavírus járvány miatt kiadott kormányzati intézkedések következtében két szakmai program nem tud megvalósulni. Elmarad Egyesületünk 2020. március végére tervezett Zala megyei tanulmányútja, és a projektpartner 2020. március 19-i műhelymunkája (Halogy).

Készül a „Szakmai módszertani összegzés a projekt során megismert jó gyakorlatok alapján” című tanulmány, amibe bedolgozásra kerül a szakmai rendezvényeken (műhelymunkákon, tanulmányutakon, konferenciákon) elhangzottak, valamint a pályázat megvalósításában részt vevő együttműködő partnerek tapasztalatai, javaslatai.

Az elkészült élményfilm hosszabb és rövidebb, többnyelvű és feliratozott változatai Egyesületünk facebook oldalán elérhetők.
A projekt megvalósításának teljes időszaka alatt naprakész volt a kapcsolat a konzorciumi partnerek, a menedzsment, a szakmai megvalósítók és a szerződéses partnerek között, mely elengedhetetlen a megvalósuló események sikeres lebonyolításához.
A projekt szakmai előrehaladásáról honlapun (www.falugondnoksag.hu) aloldalán (ami megfelel a hatályos Széchenyi 2020 arculati követelményeknek) és a Falugondnoki Hírlevélben rendszeresen számot adtunk.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

2020. március havi előrehaladási beszámoló
A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete EFOP-5.2.2-17-2017-00004 azonosítószámú, „Falugondnokság határok nélkül - A falugondnoki szolgáltatás megújításának lehetőségei hálózati együttműködések által” című pályázatának megvalósítása a végéhez ért. 
Márciusban még két szakmai program valósult meg a konzorciumi partner szervezésében, egy műhelymunka Szombathelyen, és egy három napos hazai tanulmányút Komárom-Esztergom megyében.
Sajnos, a konzorciumvezető 2020. március 27-28-29-én már nem tudta megvalósítani a megszerezett, Zala megyei tanulmányutat a koronavírus járvány miatt hozott kormányzati intézkedések következtében.
A projekt megvalósítási időszaka alatt teljesítettük az elvárt és vállat műszaki-szakmai eredményeket: együttműködési megállapodást kötöttünk négy határon túli szervezettel; hazai és az együttműködő partnerek részvételével műhelymunkákat és hazai tanulmányutakat valósítottunk meg; Magyarországban, Erdélyben és vajdaságban is megvalósult a kutatás, elkészült a kutatási zárójelentés; elkészült a módszertani összegzés és ajánlás című tanulmány.
A 2019.december 9-én benyújtott módosítási igénnyel kapcsolatban 2020. március 4-én jött hiánypótlás. Annak eleget téve 2020. március 16-án részben elfogadásra került a módosítási igény. Nagy gondot, problémát jelent, hogy a projekthosszabbítás időszakára az Irányító Hatóság nem engedélyezte a szakmai megvalósításban résztvevő munkatársak foglalkoztatási költségének elszámolását a támogatás terhére. Ezzel kapcsolatban további intézkedéseket teszünk.
Jelenleg 6 db időközi elszámolás (a legrégebbi benyújtási dátuma 2019.03.14.), a 3. mérföldkőhöz kötött szakmai beszámoló (benyújtás dátuma 2019.06.11.) vár elbírálásra.

2020. március 30-án kelt, a vészhelyzet miatt bekövetkező hátrányos következmények enyhítése érdekében hozott fejlesztéspolitikai intézkedésekről szóló tájékoztató szerint három hónappal automatikusan meghosszabbítják a támogatási szerződések véghatáridejét, kivéve, ha a kedvezményezett ezzel ellentétes tartalmú kéréséről kapnak értesítést. A konzorcium nem kíván a három hónapos hosszabbítás lehetőségével élni.

A honlapunkat (ami megfelel a hatályos Széchenyi 2020 arculati követelményeknek) folyamatosan frissítjük, hírlevelünkben pedig mindig beszámolunk az aktuális, illetve a tervezett eseményekről.  A hírlevelek digitális változatát a honlapunkon keresztül folyamatosan elérhetővé tesszük. Weboldalunk látogatásának száma március hónapban 8.266. Az élményfilm hosszabb és rövidebb, többnyelvű és feliratozott változatai feltöltésre kerültek a Youtube-ra, és továbbra is elérhetők Egyesületünk facebook oldalán is.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------

 A falugondnoki szolgáltatás helyzete a Kárpát-medencében 2018–2019 (Kutatási zárójelentés)

 Módszertani összegzés és ajánlás