Falugondnokok Duna- Tisza Közi Egyesülete... Üdvözöljük Honlapunkon! !
 
2017. október 13.

www.baon.hu
Képességmegtartó népességre van szükség vidéken
Sokak számára a falugondnokok jelentik a kapcsolatot a világgal
2017. 10.14. Tapodi Kálmán

Húsz éve alakult meg a Falugondnokok Duna–Tisza Közi Egyesülete. Az öt megyét átfogó egyesületben az induló 14-ről, 264-re nőtt a falu- és tanyagondnoki szolgálatok száma. Az évfordulót szakmai konferenciával ünnepelték pénteken a csólyospálosi közösségi házban.

Szakmai konferenciával ünnepelték a Falugondnokok Duna–Tisza Közi Egyesületének 20 éves megalakulását tegnap Csólyospáloson. A több mint kétszáz résztvevőt Á. Fúrús János, a vendéglátó község polgármestere köszöntötte, aki kiemelte, hogy az ő tanyás térségükben is pótolhatatlan szerepe van a falugondnoknak. A polgármester azért is köszönetet mondott, hogy a tizedik évforduló után, ismét a településükön ünnepeltek a falu- és tanyagondnokok.

Rausch Sándor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke is kiemelte a települések nehezebb sorsú emberein segítő szolgálatok munkájának jelentőségét.

Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke felidézte azokat az időket, amikor Kemény Bertalan és az egykoron népművelőként és tanárként dolgozó Csörszné Zelenák Katalin elindították az egyesület szervezését. A térség országgyűlési képviselője bejelentette, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet és az egyesület között már dolgoznak a szorosabb együttműködés részletein. Mint elhangzott: emlékíró pályázatot hirdetnek meg a tanyagondnokok részére, hiszen a szolgálat tagjai olyan történeteket tudnak, amiket meg kell őrizni a jövőnek. A pályázatot a határainkon túlra is szeretnék majd kiterjeszteni.

Az országgyűlés alelnöke úgy vélekedett, hogy a szolgálat olyan hungarikum, mint a magyar védőnői szolgálat, aminek szintén nincs párja. – A falu- és tanyagondnoki szolgált megérdemli, hogy méltó helyre kerüljön erkölcsi és anyagi értelemben is – tette hozzá Lezsák Sándor. – Nem a vidék népességmegtartó képességére van szükség, hanem a képességmegtartó népességre – idézte a szolgálatot megálmodó Kemény Bertalan szavait Szaló Péter BM-tanácsadó, aki a tíz éve elhunyt településtervezőre emlékezett. A szakember leginkább a fiatal generációk elvándorlását tartotta elkeserítőnek. – Kemény Bertalan örök útkereső, ahogyan mondta, homálybogozó volt, miközben alapérték volt nála a közösségépítés, a folyamatos tanulás, a generációs tudás továbbadása – hangzott el többi között a vértesacsai közösségépítőről.

Csörszné Zelenák Katalin, az egyesület ügyvezetője is felidézett sok momentumot, ami a szervezet kelebiai megalakítása óta történt. Mint elmondta: mindig is tartották magukat Kemény Bertalan terveihez, így a továbbképzések sem maradtak el, akárcsak az évenkénti hálóutak, amikor egy-egy település szolgálatát ismerhették meg. A tanulmányi utak idővel a határainkon túlra is kiteljesedtek, jártak Dániában, Svájcban, legtöbbször a Vajdaságban – Kishegyesen például kilenc alkalommal – és Erdélyben is voltak. Az egyesület arra is büszke, hogy 1998 óta minden évben megszervezi a családi napját – számolt be minderről Csörszné Zelenák Katalin.