Falugondnokok Duna- Tisza Közi Egyesülete... Üdvözöljük Honlapunkon! !
 
2016. október 14-15.

Országos falugondnoki szakmai konferencia

A falu- és tanyagondnoki szolgálatok helyzetéről volt szó a Falugondnokok Országos Konferenciájának két napos rendezvényén, melynek helyszínéül a Lakiteleki Népfőiskola szolgált. A rendezvény fő célja a szakmai tanácskozáson, eszmecseréken túl, baráti kapcsolatok szövése, s a már meglévők erősítése volt.
Hazánkban jelenleg mintegy 1300 településen 1500 tanya- és falugondnok dolgozik. Ez a létszám viszont közel sem fedi le az igényeket, sokkal több szolgálatra lenne szükség. A 2,5 millió forintos éves állami normatíva azonban nem fedezi a szolgálatok teljes fenntartását, így nagyon sok településen nem tudják elindítani a falugondnokságot, sokszor épp ott, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. Ezeken a településeken az alacsony helyi adóbevétel miatt képtelenek kipótolni a normatív támogatást – nyilatkozta lapunknak a találkozó háziasszonya, Csörszné Zelenák Katalin a Falugondnokok Duna-Tisza közi Egyesületének ügyvezetője. Elmondta, szervezetük csaknem 20 éve támogatja a falugondnokságot működtető önkormányzatok szakmai munkáját, segítik a falvak és tanyás térségek hátrányos helyzetének javítását.

A programot megtisztelte jelenlétével Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Földművelésügyi Minisztériumból Dr. Szabó Mátyás főosztályvezető, a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztésért Felelős Államtitkárságától Dr. Viski József, helyettes államtitkár, valamint Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke. A falu- és tanyagondnokok mellett meghívást kaptak és szép számmal megjelentek a települési polgármesterek, vidékfejlesztők és tanyakutatók is.

A rendezvényt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg, aki elmondta: a falu- és tanyagondnokoknak rendkívül nagy a felelősségük és szerepük a vidék megtartásában. Hiszen minden településnek funkciója van ebben a világban, ahogyan minden embernek is szerepe van a közösségek életében. Ehhez a munkához kívánt erőt és hitet a falvakért, a tanyákért tevékenykedőknek. A jelenlevőket biztosította arról is, hogy a Lakiteleki Népfőiskola a jövőben is otthona marad a falugondnokoknak, helyet ad képzéseiknek, találkozóiknak. A falugondnok sokszor a lelke, a motorja egy-egy a kistelepülésnek. A munkájuk olyan sajátos életforma, amely nehezen hasonlítható össze más hivatással. Sok-sok terület ötvöződik ebben a szolgálatban. Mert a falugondnoknak egy kicsit pedagógusnak kell lennie, olykor gyógypedagógusnak, kicsit orvosnak, pénzügyesnek, gazdálkodónak, vagy éppen gyóntató atyának, aki a lelki problémákban is segíteni tud. Az igazi tanyagondnok a rutin feladatok mellett érzi, mikor kell megállni egy kicsit beszélgetni, átérzi az élethelyzeteket, ami különleges képességet igényel, és amit nem lehet tanítani – fogalmazott köszöntőjében a házigazda Lezsák Sándor, aki azt is elmondta, levélben fordult Varga Mihály pénzügyminiszterhez, hogy támogassa az állami normatíva megemelését, amely megilleti a tanyagondnokokat. Mert csak egy jól működő intézményében teljesedhet ki a falu- és tanyagondnokok munkája – hangsúlyozta a honatya.

A minisztériumok képviseletében megjelentek megerősítették azt az álláspontot, miszerint a falvak és a tanyás térségek megőrzése kiemelt feladat, ezért a kormányzat hazai és uniós forrásokat bocsát rendelkezésükre fejlesztésük érdekében. A falugondnoki szolgálatok iránti hatalmas igényt jelzi az is, hogy tavaly 5,4 szeres volt az önkormányzatok támogatási túligénylése – tájékoztatta a konferencia résztvevőit dr. Szabó Mátyás a Földművelésügyi Minisztérium agrárfejlesztési főosztályvezetője, aki Tanyafejlesztési Programról tartott rövid beszámolót. Elmondta, az elmúlt öt évben 7,36 milliárd forintot fordítottak a Tanyafejlesztési Programra, egyben a tanyagondnoki szolgálatok fejlesztésére.

Dr. Viski József helyettes államtitkár arról beszélt, hogy készül egy országos felmérés, amelyből kiderül, hogy jelenleg hány lakott tanya van hazánkban és azok milyen ellátottságúak. Ez elsősorban a tanyavillamosítás folytatása szempontjából fontos. Arra kérte a tanya- és falugondnokokat, hogy tájékoztassák a tanyasi embereket a tanyavillamosítási- és egyéb pályázati lehetőségről, hogy ezzel is segítsék tanyán élők életszínvonalának javítását.

Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke köszöntötte a vendégeket és a megyén túlról érkezőket Bács-Kiskunban. „A falugondnoki szolgálatok munkájának eddigi eredményeként több mint 1500 aprófaluba és tanyakörzetbe jutott el az a kapcsolati és információs lehetőség, a személyes gondoskodás megnyugtató közelsége, amely addig elérhetetlen volt ezen elszigetelt területek számára. A falugondnoki szolgálatok utolsó szalmaszálat nyújtanak az elöregedő, szociális gondokkal küzdő településeken a lemaradás csökkentésére, a helyi energiák megmozdítására, a remény felkeltésére.” – mondta el a megyei elnök. Majd párhuzamot vont a megyei önkormányzat munkája és a falugondnoki rendszer között: az aprófalvakat nem felszámolni kell, hanem életképessé tenni – ahogyan Kemény Bertalan még a ’80-as években kitalálta -, ezért koordinálja a megyei önkormányzat a terület- és vidékfejlesztési pályázatokat. Kiemelte, hogy hisz abban, hogy a népesség megtartásának és helyben tartásának alapja a közösség, melyeket, ha szétrombolt a mai világ, akkor feladatunk ezeket helyreállítani. Ezt a közösségerősítő feladatot a megyei identitás kialakításával segíti az önkormányzat. A közösségeket a helyi értékek kovácsolják össze. A helyi értékek - melyek lehetnek hagyományok, épített örökség, kézműves mesterség vagy akár alkotói munkásság – gyűjtését, továbbörökítését pedig a hungarikum mozgalommal, a megyei értéktár működtetésével vállalta fel a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat. Legvégül egy hasonlattal élve hangsúlyozta, hogy szerencsések vagyunk mi itt a Kárpát-medencében, hogy napjainkra több mint ezerötszáz „igaz ember” segíti a vidéken élők mindennapjait!

A megnyitót követően Mórahalom, Szentkirály, Mezőhegyes és Kelebia polgármesterei és tanyagondnokai vallottak a tanyagondnoki szolgálatok működéséről. (Az írások ebben és a januári lapszámban olvashatók.)
Egy újabb témakör követte az előbbieket: Falugondnokság a felsőoktatásban, melyen az egyes egyetemek, főiskolák munkatársai szólaltak meg. A témakört Batíz Károly volt főiskolai hallgató vezette be, aki a tanyagondnokságról és a tanyákról szólt egy volt diák szemével. Károly számára mindig is központi kérdés volt a tanyák jövője. Egyrészt egy kis faluból származik, ahol mára sok-sok tanya vált lakatlanná. Másrészről vidékfejlesztési agrármérnökként a főiskolán egy fő iránynak tűztem ki a tanyák fejlesztését. Hogyan ismerte meg a tanya és falugondnokok munkáját? Hiszen a vidékfejlesztési tankönyvek „szűkszavúak” a tanya és falugondnoki rendszerről. Részt vett a lakiteleki tanyakutatásban 2010-ben, 2012-ben a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete által kiírt „A tanyák értékei” pályázaton.

Miben segítette elő a tanyagondnokság a pályámat? Batíz Károly szerint a szemléletformálás, jó gyakorlatok megtapasztalása a vidékfejlesztésben, szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás, szakmai kapcsolatok, előadói készségek fejlesztése (konferenciákon, fórumokon való megjelenés), kutatás ösztönzése (ezt követően OTDK, újabb tanya felmérések). Javaslatai a képzéshez: Jó gyakorlatok megismertetése a vidékfejlesztési hallgatókkal; a tanyagondnoki rendszer szélesebb körű oktatása; terepgyakorlatok generálása (kutatások támogatása); gyakornoki program ösztönzése.

Őt követte Dr. Duró Annamária, a Szegedi Tudományegyetem docense, aki kiemelte, hogy több falugondnok kapott kedvet a felsőfokú tanulmányokhoz, a falugondnoki képzést követően. A győri Széchenyi István Egyetem docense, dr. Puli Edit az egyetem képzéseiről szólva fontosnak tartotta a falugondnoki szolgálatok megismerését, hogy a szociális munka etikai követelményeinek szellemében, előítéletektől mentesen legyenek képesek magas színvonalú szakmai tevékenységet folytatni a szociális- és más humán szolgáltatásokban. A gödöllői Szent István Egyetemet Dr Dulai Sándor képviselte, aki az ott folyó tanyai szemináriumot mutatta be, ahol minden évben az érdeklődő hallgatóknak bemutatják a falugondnoki szolgálatot is. Szólt a tanyai kollégiumokról is. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetemről Kovács Edit felsorolta, milyen szakokat érinthet a képzés: szociális munka; szociálpolitika; közösségi-, civil tanulmányok; humán ökológia; teológia; közszolgálat; Kulturális közösségszervező… Végül a Baptista Teológiai Akadémia tanára Serafin József kiemelte, hogy náluk milyen területeken történik a falugondnoki szolgálattal történő megismerkedés: szociális területen teológus - szociális lelkigondozó szakirányon; társadalmi szolgálat szakirányon (mentálhigiénés, intézményvezetői munkakör szociális területen).

A Falugondnokság és vidékfejlesztés témát Dr Csatári Bálint 3 gondolattal vezette be: A tudomány lehetséges szerepe a vidék jövőjében; Változások a magyar vidéken; A szakemberek, helyi szereplők fontossága. Hozzátette „Szeressük a helyünket!”„Adjuk el a területet saját magunknak és ha jól sikerül, akkor másoknak is!” „Legyünk etikusak, hitelesek (egyediek) és higgyünk saját képességeinkben!” „Őrízzük a helyi know how-t és építsünk új helyi tudást”! „Szerezzünk lokális és extralokális forrást!”

Dr. Eperjesi Tamás az alulról építkezés és az együttműködés fontosságáról szólt, aminek következménye a térségi hatás és a fenntarthatóság. A biztató gondolatokat települési polgármesterek hozzászólásai követték: Újszilvásról Dr Petrányi Csaba, Csólyospálosról Á. Fúrús János, Ásotthalomról Fackelman István alpolgármester mutatta be a település fejlesztéseit, ezt követte Tarhosról Molnár István tanyagondnok bemutatója, majd az egyesületi példát a Kiskert programot Dr. Hajdu Edit szőlőnemesítő. mutatta be.

Az esti kulturális programban a FŐNIX – Kardoskúti Amatőr Színjátszó Társulat Varga Pál tanyagondnok vezetésével és a Ficánkák – Szatymazi Nyugdíjas Tánccsoport mutatkozott be.

A második nap Bálint László elnökünk köszöntőjével kezdődött, melyet Horváth-Takács Bernadett (Emberi Erőforrások Minisztériuma) előadása követett. Híradása szerint bekerült a falugondnokság az ágazati értéktárba.
A falugondnoki egyesületek az elmúlt három évi tevékenységüket mutatták be. Sok érdekes és hasznos programról, kezdeményezésről hallhattunk, melyet érdemes egymástól átvenni.

A konferenciát Kemény Bertalanra való emlékezéssel zárta Dr. Szaló Péter.