Falugondnokok Duna- Tisza Közi Egyesülete... Üdvözöljük Honlapunkon! !
 
2016. augusztus 11.

A falugondnokokat köszöntötték Szatymazon
SZEGEDma.hu

Szatymazon rendezte meg tanyagondnoki találkozóját a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete. A település első alkalommal fogadta a rendezvényt, melynek keretében a gondnokok odaadó és lelkiismeretes munkájának mondtak köszönetet.
A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye területein működtet tanyagondnoki szolgálatot. Itt, a térségben összesen hatan látják el a főként idősek gondozásával és családlátogatással járó feladatokat, köztük Rózsa Zoltán is, aki 13 éve tekinti hivatásának a falugondnokságot. Elmondta, a szatymazi tanyák több mint felét 80 év feletti idősek lakják, ezért itt különösen nagy szükség van a szolgálatukra. Elsősorban élelmiszert, gyógyszert visznek a rászorulóknak, olykor pedig az állatok etetésébe is besegítenek. Karácsonyi Gergely 8 éve látja el a szolgálatot, emellett otthonában is gazdálkodik. Ő azt mondta, nem lenne képes mások mindennapjaiban segédkezni, ha nem állna mögötte egy támogató család.
Első alkalommal lehetett az éves találkozó házigazdája Szatymaz község, a települést Barna Károly polgármester mutatta be. Tőle megtudtuk, az 5000 fős mezőgazdasági profilú település ma már őszibarackjairól híres, korábban viszont szőlőültetvényei és borkultúrája miatt vívott ki tiszteletet a nemzetközi piacon. A szatymazi palackozott borok Párizsban is nagy népszerűségnek örvendtek, a barackot pedig a mai napig keresik Szentpéterváron. A polgármester köszönetet mondott a tanyagondnoki szolgálatot teljesítő munkatársaknak, hiszen feladataikra napi szinten szükség van a településen.
Mezey Róbert, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály vezetőjének a szociális ellátórendszerben a falu- és tanyagondnokság témájú előadását követően Kakas Béla, a megyei közgyűlés elnöke, Csongrád megye fejlesztési lehetőségeit ismertette a résztvevőikkel. Mint mondta, a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklus már rendszerekben gondolkodik, vagyis a 2013-ig megvalósult fejlesztéseket hangolja össze. Ennek kapcsán emlékeztetett, 2013-ban elkészült, rá egy évre pedig el is fogadták a megye integrált területfejlesztési programját (röviden ITP), melyben a települések meghatározták fejlesztési elképzeléseiket. A költségek azonban túl magasra rúgtak, ezért végül 5 prioritásra és 13 egyéb intézkedésre szűkítették a keretet. Így tehát Csongrád megyének a megyei jogú városok forráskeretével összesen 73 milliárd forint áll rendelkezésére: a két megyei jogú város közül Szeged 34 milliárddal, Hódmezővásárhely pedig 10 milliárd forinttal számolhat. A többi település, amelyek lakosságszáma tulajdonképpen a népesség felét teszik ki a megyében, 29 milliárdot kap forrás gyanánt.
Az előző ciklus inkább a településfejlesztésre koncentrált, a 2020-szal záruló időszak most a munkahelyteremtésre és gazdaságfejlesztésre koncentrál – hívta fel a figyelmet a változásra. A munkaerő-piaci egyensúly megteremtése, valamint az úgynevezett települési paktumok rendszerszemléletű gondolkodásmódja mind prioritást élvez, ezt ráadásul az önkormányzatok és a versenyszféra együttműködésével teszik. A TOP-források pályázati határideje nemrégiben járt le, Kakas Béla szerint most arra kell fektetni a hangsúlyt, hogy a nagyobb lélekszámú települések felelősen gazdálkodjanak és ne szívják el a forrásokat a kisebbektől. A megyei közgyűlés elnöke megjegyezte ugyanakkor: Csongrád megye kivételes helyzetben van a hármashatár mentén, hiszen a magyar-román és magyar-szerb pályázatokon is indulhatnak a határ menti települések.
Forrás: SZEGEDma.hu