Falugondnokok Duna- Tisza Közi Egyesülete... Üdvözöljük Honlapunkon! !
 
2016. május 31.

Falugondnoki találkozó Mindszenten
Mindig jön egy újabb nap

Falugondnokságot működtető Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyei települések polgármesterei, jegyzői, intézményvezetői, valamint falu- és tanyagondnokok találkoztak május 31-én Mindszenten, a Keller Lajos Városi Könyvtár és Kulturális Központban.

Ragyogó nyári idő fogadta a soron következő falugondnoki találkozó résztvevőit. A kultúrház hűvös termében elsőként az 1966-ban alakult, Arany Páva-díjas Alkony Népdalkor adott elő Tisza menti és Mindszent környéki népdalokat. Színvonalas műsoruk után a város polgármestere, Zsótér Károly mutatta be a települést. A régészeti leletek szerint már az ókorban laktak itt, s a honfoglaló magyarság is megjelent ezen a területen. A források Mindszentet 1332-ben említik először, Tiszai átkelőjét pedig 1515-ben. A történelem során többször elnéptelenedett a vidék, de visszatelepülők révén mindig tovább tudott élni. Egy időben (1884-től 1925-ig) a Tiszántúli, majd átszervezés után a Mindszenti járás székhelye volt. A címerben látható két hal és szigony az alapító hét halászcsaládra utal. A város most hétezer lelket számlál. Régebben szabadföldi kertészettel, ma pedig szántóföldi gazdálkodással foglalkoznak a családi gazdaságok. Az 1950-es években 470 lakott tanya volt a határban, most 140 tanyából 70-ben élnek.
Ezt követően Farkas Sándor, a térség országgyűlési képviselője tartott előadást a magyar mezőgazdaság helyzetéről. Elmondta, hogy a Földet a gazdáknak program keretében az állami földek 80 százaléka családi gazdaságokhoz, 20 százaléka pedig nagy- és középbirtokosokhoz került. A politikus szerint: akik rendszeresen járják a vidéket és találkoznak a tanyákon élő emberekkel, azt tapasztalják, hogy óriási változások történtek, nyomát sem lehet látni a régi idők tanyavilágának. Ennek kapcsán felidézte saját gyerekkori emlékeit is, hiszen maga is tanyán nőtt fel. A valamikori édeni állapotok eltűnéséhez az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek elterjedése is hozzájárult, egyre gyorsabb ütemben tűntek el a tanyák. Akik nem hagyták el otthonaikat, azok nehéz sorsú emberek, mindennapi kihívásokkal kell szembenézniük. Sok helyen még most sincs áram és ivóvíz, télen pedig küzdenek a sárral és hóval.
Farkas Sándor szóba hozta, hogy a tanyán élők nehezen találják meg a számukra legmegfelelőbb lehetőségeket, éppen ezért szívesen veszik a tanácsokat és a konkrét segítséget is. Ez utóbbiak közé tartoznak a kormányzati programok, például a tanyafejlesztési vagy a tanyavillamosítási pályázatok. Hogy mit hoz a jövő? Az elnéptelenedő, omladozó tanyákba már nem lehet életet lehelni, viszont ahol még kitartanak az emberek, ott esélye van a fejlődésnek.
Mindezek után a mindszenti tanyagondnok, Munc Lilla érzékletes beszámolója révén a gyakorlati tapasztalatok kerültek terítékre. Mint elmondta: többgenerációs családban nőtt fel, korábban az idősgondozásban dolgozott. Amikor felkérték tanyagondnoknak, megfordult a fejében, hogy talán nem jól végzi az addigi munkáját. „Rád volna szükségünk!” – kapta a megerősítést, és nem sokkal később már Vértesacsán találta magát a képzési programon. Amikor megkérdezte, hogyan kezdjen majd a munkához, azt javasolták neki, keressen valakit, aki jól ismeri a mindszenti tanyavilágot és kérjen „használati utasítást” hozzá. Nem volt egyszerű felmérni a tízezer hektáros külterületet, ma pedig már minden fűszálat ismer a környezetében.
Mélyvíz után nemsokára Lilla rálépett az önállósodás útjára. Végigjárta az összes családot, mindenkivel egyenként megismerkedett. Közölte velük, hogy tanyagondnokként segíti őket, csak bátran kérjenek, kérdezzenek tőle. Eleinte óvatosan közelítettek hozzá, s kéréssel sokára mertek előhozakodni, sőt még most is akadnak, akik bizalmatlanok. Legtöbb helyen azonban nyitott ajtók fogadják. Meghívják a disznóvágásra, hellyel kínálják a karácsonyi asztalnál. „Sírás, keserűség, öröm” – ezekkel a szavakkal jellemezte munkáját Munc Lilla. Ám mindig jön egy újabb nap, ami más lesz, mint az előző. És ez ad erőt neki. Hogy imádja a szolgálatát, ahhoz biztos családi háttér szükséges, illetve az, hogy a munkáltató szabad kezet adjon neki. A tanyagondnoki munkához sok erő, kitartás és fáradhatatlanság szükséges, és ezekkel is felvértezte már magát a mindszenti kolléga.
Háda Attila, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese a Tanyafejlesztési Program újdonságait ismertette az egybegyűltekkel. Elöljáróban megjegyezte: 2013-tól 724 alföldi településről lehet pályázni, idén bővíteni akarták a résztvevők körét, de ez nem sikerült. Most 1 milliárd 216 millió forintos keretösszeget oszthatnak szét. A települési és térségi fejlesztésekre 200 millió forint áll rendelkezésre, például a tanyagondnoki szolgálatok bővítésére 95 milliót szánnak, a vízminőségi vizsgálatok elvégzésére pedig 15 milliót, tanyavillamosításra itt nem lesz pályázati lehetőség. A tanyagazdaságok indítására és fejlesztésére 400 millió forintot, a tanyai lakóépületek felújítására, illetve lakó- és vagyonbiztonságot szolgáló egyéni fejlesztésekre 125 millió forintot különítettek el.
Ami a tanyagondnoki szolgálatok fejlesztését illeti, sajnos gépjárműbeszerzésre most nem lesz lehetőség. A következőket támogatják: tanyai gazdálkodók oktatása, képzése; tanyai közösségi ház kialakítása; tanyai idegenforgalom bővítése; igényvezérelt közlekedés megszervezése; tanyagondnokokat összefogó civil szervezetek fejlesztése; esélyegyenlőségi programok megtartása; mobil egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolítása. Egy-egy pályázattal maximum 2 millió, a civil szervezeteknél 4 millió, a közösségi háznál pedig 10 millió forint nyerhető el.
A Tanyafejlesztési Program meghirdetése időközben megtörtént, a felkészülési idő a kiírástól számított 30 nap. Az elbírálás várhatóan augusztus-október között zajlik, a szerződéskötésekre pedig novemberben kerülhet sor. A megvalósításnak 2017. április végéig kell megtörténnie, utána következik az ellenőrzés.
A mindszenti falugondnoki találkozón dr. Nagy Dániel, a NÉBIH Erdészeti Igazgatósága igazgató-helyettese az erdőtüzekről és azok megelőzéséről tartott érdekfeszítő előadást. Ezt követően Benkő Zsolt, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Csongrád megyei területi felelőse az új vidékfejlesztési pályázatokat vázolta fel. Különféle programokra – köztük tanyavillamosításra – 250-300 millió forintot fordítanak, magánszemélyek esetében 6 millió forintig lehet pályázni. A LEADER-program újdonságai nyár végére állnak össze, de azt már most lehet tudni, hogy csökkennek az anyagi források. A helyi termelők és vállalkozások 1-2 milliót igényelhetnek, és preferálják majd a nem mezőgazdasági fejlesztéseket is, mint például a helyi turisztikát, a kisipart. A fiatal gazda pályázatot ősszel írják ki.
Csörszné Zelenák Katalin, a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének ügyvezetője az aktuális feladatokról és programokról számolt be a hallgatóságnak. A tartalmas összejövetelt a Káva Kulturális Műhely színpadi játéka zárta. A kút című színdarabot helyi diákok adták elő, néhány felnőtt is szerepelt benne. Mint kiderült, a történetnek valós alapja van: amikor egy tanyán élő néni ásványvízzel akarta kínálni az unokáját, az megjegyezte, jó lesz a csapvíz is. Csakhogy a mindszenti tanyákon nincsen csapvíz, sőt iható víz sem. Innentől a kreatív fiatalok továbbgondolták a sztorit, gyűjtést szerveztek, hogy a néninek fúrt kútja lehessen. Ez a produkció egyébként a fővárosi Káva Kulturális Műhely égisze alatt jött létre egy nagyszabású projekt révén, melyben Mindszent, Székkutas és Hódmezővásárhely gyerekei vettek részt.
Ebéd után pihentető séta helyett ladikázásra indultak a vállalkozó kedvű vendégek. A csónak kétszer fordult a nagyrévi kompátkelő és a szabad strand között. Hűsítő a Tisza vize, rendezett az ártéren kialakított sétány, ahová nem csak a helyiek járnak rendszeresen, hanem egyre több a kirándulói is. Sokan megfogadták a találkozón ott lévő falu- és tanyagondnokok közül, hogy ide még visszatérnek, természetesen nem „dolgozni”, hanem megmártózni a folyóban.

Borzák Tibor