Falugondnokok Duna- Tisza Közi Egyesülete... Üdvözöljük Honlapunkon! !
 

EGYESÜLETÜNK KITÜNTETETTJEI

Kitüntetettek 2000-2018.

KITÜNTETÉS
ÉVE

2018.

2018.

2018.

2018.

2017.

2017.

2016.

2016.

2015.

2014.

2013.

2012.

2011.

2010.

2009.

2009.

2009.

2009.

2009.

2009.

2008.

2007.
 

2006.

2005.

2005.

2004.

2003.

2003.

2001.

2000.

KITÜNTETETT NEVE
 

Császár János

Stadler János

Dr Duró Annamária

Dús Ildikó polgármester

Turcsán István

Csörszné Zelenák Katalin

Szabó Gellért

Farkas Márta

Benkovics Tibor

Nagy Zsoltné

Kovácsné Kacz Erika

Osztrogonácz Béláné

Balog Sándor

Csáki Béla

Bozóki Imre

Farkas Ildikó

Polyák Tibor

Király Istvánné

Polyák Tibor

Bogdán Zsigmond

Bálint László

Farkas Márta
 

Osztrogonác Béláné

Antal Mihályné

Répási Imre

Polyák Tibor

Gárgyán József

Csörszné Zelenák Katalin

Szőke Pál

Friebert Gábor

KITÜNTETÉS TÍPUSA


Kemény Bertalan Falufejlesztési Díj

Kemény Bertalan emléklap

Kemény Bertalan Falufejlesztési Díj

Kemény Bertalan Falufejlesztési Díj

Kemény Bertalan Falufejlesztési Díj

Kemény Bertalan Falufejlesztési Díj

Kemény Bertalan Falufejlesztési Díj

Kemény Bertalan Falufejlesztési Díj

Kemény Bertalan Falufejlesztési Díj

Kemény Bertalan Falufejlesztési Díj

Kemény Bertalan Falufejlesztési Díj

Kemény Bertalan Falufejlesztési Díj

Kemény Bertalan Falufejlesztési Díj

Pro Caritate Emlékérem

Miniszteri dícséret

Mórahalom 20 éve város emlékplakett

Fülöpjakab – szakmai kitüntetés

Kemény Bertalan Falufejlesztési Díj

Kemény Bertalan Falufejlesztési Díj

Miniszteri dicséret

Miniszteri elismerő Oklevél

Cegléd város Szociális
Szolgálatáért oklevél

Miniszteri elismerő Oklevél

Miniszteri Elismerő Oklevél

Miniszteri Elismerő Oklevél

Miniszteri dicséret

Miniszteri dicséret

Bronz érdemkereszt

Pro Caritate Emlékérem

Pro Caritate Emlékérem

 
KEMÉNY BERTALAN FALUFEJLESZTÉSI DÍJ 2018.

Császár János

Császár János 2010. december 1-jén vette át a stafétabotot elődjétől, aki nyugdíjba vonult. Az önkormányzat Képviselő-testülete 17 jelentkező közül választotta ki, ami már eleve magáért beszél. 9 éve járja a tanyavilágot nap mint nap. Többek között ebédet szállít, viszi a védőnőt a kisgyermekes családokhoz, az időseket orvoshoz, szűrővizsgálatokra. Kiváltja a gondozottak gyógyszereit, bevásárol nekik. Bel és külterületen egyaránt ügyel a közbiztonságra, probléma esetén azonnal értesíti a körzeti megbízottat és a polgárőrséget. Közte és a polgárőrség tagjai között a kapcsolat példaértékű. Az együttműködésnek köszönhetően számtalan esetben sikerült bűncselekményeket megelőzni. Éjjel és nappal, valamint hétvégén is elérhető, ezzel is bizonyítva, hogy feladatát nem egyszerű munkának, hanem szolgálatnak tekinti.
Elnöke a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesület felügyelőbizottságának és szakmai tapasztalatával segíti fejleszteni az egyesület munkáját. Mind a szakmai, mind az egyesületi, közösségi munkában példaadóan helytáll. Feladatvállalásaira kivétel nélkül minden alkalommal lehet számítani. 
Munkáját a pontosság, személyes hozzáállását a megbízhatóság, az áldozatkészség, az empátia jellemzi. Nemcsak az idősek, de a nagycsaládosok és szegény sorban élők iránt is kitűnik figyelmessége, a rászorulók felé megnyilvánuló karitatív érzékenysége, szakmai elkötelezettsége.
Feladatát „szolgálat”-nak, a hivatásának tekinti, amelyeket példaértékűen és kimagasló színvonalon végez immár több mint nyolc éve. Az egyesület által szervezett Kiskert programban családokkal tartja a kapcsolatot több éve. Tapasztalatait a fiatal tanyagondnokok képzése során több településén megoszthatja kollégáival. Az egyesület 20 éves évfordulós rendezvényének szervezéséből s kivette részét. Megszervezte a környékbeli tanyagondnokok segítségét is.
Szakmai munkája mellett kiemelkedően aktív közösségi munkát is végez. A Csólyospálosi Tamburás Együttesnek, a Polgárőrségnek is tagja. Rendezvények rendszeres és aktív résztvevője, akár  magánszemélyek, akár civil szervezetek mindig számíthatnak a segítségére.
Császár János munkájával kivívta mind Csólyospálos lakóinak, mind az egyesület tagjainak megbecsülését.


KEMÉNY BERTALAN EMLÉKLAP 2018.
Stadler János

Borota község tanyagondnoka 15 éve. Az emberek gondját és a falu gondját ismeri, az emberek bizalmát élvezi. Megszokott és nélkülözhetetlen szolgáltatást végez a településen.
Lelkiismeretesség, jó kapcsolatteremtő képesség, szociális munkára termettség jellemzi.
Kiemelkedő szakmai munkáját az elmúlt évek alatt és jelenleg is nagy szakmai felkészültséggel, lelkiismeretesen végzi.
Az ellátottakkal való kapcsolata kiváló. Nagyon körültekintően bánik az idősekkel, udvarias, segítőkész.  A nevelési és oktatási intézményekkel folyamatos és jó kapcsolatban van, közvetlenségével, gyermekszeretetével, munkáját maximálisan ellátó együttműködő személy.
A közösségi munkában is példásan helytáll, a települési programok aktív résztvevője és segítője, hatékonyan vesz részt a község kulturális és egyéb rendezvényeinek előkészítő munkájában.
A Község civil szervezeteivel is jó kapcsolatot ápol.
Feladatvállalásaira kivétel nélkül minden alkalommal lehet számítani.


KEMÉNY BERTALAN FALUFEJLESZTÉSI DÍJ 2018.
Dr Duró Annamária

Dr. Duró Annamária a Szegedi Tudományegyetem tanára, egyetemi doktor, a földrajztudomány kandidátusa. Először a Szeged környéki tanyavilágot kutatta, majd az MTA Regionális Kutatóközpontjában az önállósult tanyaközségeket, külföldön pedig Lengyelországban a szórványfalvakat, tanyákat.
A falu- és tanyagondnoki képzések oktatója 1998 óta.  A falu- és tanyagondnoki képzés programjának egyik kidolgozója Kemény Bertalan mellett.  Falu- és tanyagondnok generációk nőttek fel alapos és lelkiismeretes oktatómunkája alatt. A falugondnoki olvasókönyvben, A falugondnokok jegyzetében és a Falugondnoki Hírlevélben is találhatók írásai. A falugondnokságról szóló filmben is megszólalt a tanyavilágot bemutatva. Egyetemi munkájában a falu- és tanyagondnokságról mindig beszél és a hallgatókat ösztönzi falu- és tanyagondnokságot bemutató szakdolgozatok írására.


KEMÉNY BERTALAN FALUFEJLESZTÉSI DÍJ 2018.
Dús Ildikó polgármester

Dús Ildikó eredeti szakmája szociális munkás.2006. óta Magyardombegyház társadalmi megbízatású polgármestere.A polgármesteri székbe ülve szembesült vele mekkora adóssága van a falunak.Bevétele nem volt az önkormányzatnak ezért a költségvetés megszorításával próbálta ezt csökkenteni. Ez sem vezetett sikerhez.
2009-ben az önkormányzat egyetlen intézményét az óvodát is be kellett zárni.
Ekkorra már a közüzemi szerveknél is rendkívüli adóság halmozódott fel,
2010-ben az önkormányzat saját maga ellen adósságrendezési  eljárást indított.
A csődeljárás alatt kénytelen volt az önkormányzat minden ingó és ingatlan vagyonát értékesíteni.
Még ez év végén Dús Ildikó vezetésével a falu lakosai Budapestre utaztak és a parlament előtt koldultak a faluért. Akkor még úgy ismerték a Magyardombegyházát hogy a (Kolduló Falu).
2011 tavaszán az akkori közmunkások el kezdtek művelni  pár gazdátlan, elhanyagolt  portát, amibe aztán
cirkot vetettek.
2012-ben az induló Start közmunkaprogram lehetőséget adott még több ember munkába való bevonásába.
Kezdetét vette a megtermelt cirokból a  seprűkötés,  majd ezt követte a szőnyegszövés, szappankészítés, majd egy kisebb varroda kialakítása.
A megtermelt árut a környék piacain értékesítették, kisebb- nagyobb sikerrel.
Lett bevétele az önkormányzatnak.
Akkor vásárolt az önkormányzat pár darab kecskét hogy majd a tejből sajtot
készítsenek.
Föld már volt és takarmány is, lett kecske meg tej is.
A sajtgyártás a bezárt óvoda konyháján házi technológiával készült.
Ahogy telt az idő már a sajt is ott volt a piacon, később pár ember elvégzett egy sajtkészítő tanfolyamot is.
Amikor látták az önkormányzat törekvését egyre többen adták a
kertjüket a "közösbe" így lett mára 8.5 ha a terület.
2015-re a földterület egy részén fólia sátrakat építettek és primőr árut (uborka, zöldborsó, sárgadinnye, csemegekukorica) termeltek benne a dolgozók.
Még ebben az évben sikerült vissza vásárolni az adósságrendezéskor eladott régi  iskolát, amiben kialakításra került a seprűkötő, a szőnyegszövő műhely  és a varroda.
A kecske  állomány közben a sokszorosára nőtt, így szükség volt egy nagyobb és korszerűbb tejfeldol-gozóra.
Pályázni kell, pályáztak és igaz harmadik nekifutásra, de nyertek, 98millió Ft-ot tejfeldolgozóra.
2017-ben hivatalosan is elindult a magyardombegyházi kecskesajt gyártás, s megszervezték az értékesítést is.
2017-ben már 56 embernek tudott az önkormányzat megélhetést biztosítani,ami önmagába nem nagy szám de ha azt nézzük hogy  egy 150 lakosú halmozottan hátrányos helyzetű településről lévén szó hát nagyon szép.    
Ez tizenkét év munkája.


 KEMÉNY BERTALAN FALUFEJLESZTÉSI DÍJ 2017.

Turcsán István 2003. óta látja el a tanyagondnoki feladatokat – panasz nélkül, ami egyet jelent a külterületi lakosság elégedettségével. Évekig egyedül nyújtotta a szolgáltatást a külterületen élők számára. A kezdeti időkben egyáltalán nem volt könnyű a munkája: egymaga volt a tanyavilágban élők segítője, az önkormányzat anyagbeszerzője, apróbb javítások kivitelezője, közmunkások irányítója, községi rendezvények és falufejlesztési beruházások nem nélkülözhető közreműködője. Munkáját a pontosság, személyes hozzáállását a megbízhatóság, az áldozatkészség, az empátia jellemzi. Nemcsak az idősek, de a nagycsaládosok és szegény sorban élők iránt is kitűnik figyelmessége, a rászorulók felé megnyilvánuló karitatív érzékenysége, szakmai elkötelezettsége. Megbízhatósága, szolgálatkészsége sokat jelent a lakosság részére. Szakmai munkája mellett kiemelkedően aktív közösségi munkát is végez. Rendezvények rendszeres és aktív résztvevője, a  magánszemélyek és a civil szervezetek bármikor számíthatnak a segítségére, legyen az hétköznap, hétvége, vagy akár ünnepnap. A rendezvényeket önzetlenül nemcsak a munkájával, de felajánlásaival is támogatja. A Faluvédő és Szépítő Egyesület alapító tagja, már 20 éve segíti munkájukat. Turcsán István polgárőrként is helyt áll, évekig volt helyettes, másfél éve pedig a Csemői Polgárőrség vezetője. Tagja a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesülete elnökségének és szakmai tapasztalatával segíti fejleszteni annak munkáját. Turcsán István munkájával kivívta mind Csemő lakóinak, mind az egyesület tagjainak megbecsülését. Tapasztalatait a fiatal tanyagondnokok képzése során az ország több településén megosztotta már kollégáival, ami a hivatás iránti hűségét is bizonyítja.


KEMÉNY BERTALAN FALUFEJLESZTÉSI DÍJ 2017.

Csörszné Zelenák Katalinnak fontos szerepe volt a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének 1997 évi megalakulásában, amely mára változatos programokat (falugondnoki- és szakmai találkozók, bűn- és baleset-megelőzési fórumok, vérnyomásmérő szűrőprogramok, családi napok, színházlátogatások, látóutak), és sokszínű továbbképzéseket szervező egyesületté fejlődött. Az egyesület „motorjaként” elévülhetetlen érdemeket szerzett a falvak és tanyás térségek, valamint az ott élők hátrányos helyzetének javításában. Részt vett a falugondnoki alapképzés oktatási programjának kidolgozásában, és kezdetektől végzi annak megvalósítását. Szakmai vezetésével számos hazai és uniós pályázati program valósult meg, amelyekbe mindig bevonta a falu- és tanyagondnokokat. Folyamatosan képviseli a Berci bácsi által felállított alapelveket, védve a sebezhető vidéki, falusi és tanyasi értékrendet. Szerkeszti a kétévenként megjelenő Falugondnoki Kalendáriumot, és a kéthavonta megjelenő Falugondnoki Hírlevelet. 2010-ben szervező munkájának eredményeként a Vajdaságban is elindult az első falugondnoki szolgálat. Aktivitása és munkabírása nem ismer lehetetlent. Igazi közösségfejlesztő, népművelő. Az emberi kapcsolatépítés minden eszközét felhasználja ahhoz, hogy a találkozások ne csupán szakmai értekezések, hanem valódi, baráti találkozások legyenek. Ő az, aki szívén viseli a falu- és tanyagondnokok sorsát. Ő az, aki példamutatóan elkötelezettje a vidékfejlesztésnek.


KEMÉNY BERTALAN FALUFEJLESZTÉSI DÍJ 2016.

Farkas Márta 1990-től 2006-ig Cegléd város önkormányzati képviselője és a szociális bizottság tagja. Önkormányzati képviselői ideje alatt, sok hátrányos helyzetű család problémájával találkozott, nemcsak a városban, hanem a külterületi tanyákban is. Mindezek ismeretében nyújtott be pályázatot, a Tanyagondnoki Szolgálat létrehozására 2004-ben. Nyertes pályázóként 2005. május 1-jén elindította az első Tanyagondnoki Szolgálatot. A területet járva, egyre bővült a látogatottak száma, így 2007-ben egy újabb sikeres pályázat segítségével indította el a második Tanyagondnoki Szolgálatot.
A Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskola karán szociális munkás szakon 2006-ban végzett.
1993 óta vezeti a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ceglédi csoportját, feladatait odaadó munkával, fáradságot nem kímélve végzi. Továbbra is a legfontosabb számára, hogy a tanyán élők helyzetét, és életminőségét javítsa.   A napi teendők és a máltai munka mellett fontos számára, hogy tanyai életforma legyen igazi megtartó erő! Ezért a pályázati lehetőségeket kihasználva bíztatja, bátorítja a tanyákon élő fiatalokat, és segítséget nyújt nekik pályázataik elkészítésében.
Sikeres pályázaton nyert a tanyagondnoki szolgálat egy mobil kemencét és két gyümölcsaszalót. Ezzel célja, hogy megtanítsa a tanyán élő fiatalokat, kis csoportos foglalkozások keretében az önellátásra, például a kenyérsütésre, aszalásra. 2011. óta minden nyáron megrendezésre kerül az Ő általa szervezett egy hetes gyerek tábor Cegléden, amin a tanyán élő és hátrányos helyzetű gyerekek vesznek részt.  Az elmúlt év nyarán az Ő közreműködésével elkészített, és benyújtott tanyavillanyosítási pályázat sikeres volt, ezáltal egy család tanyájába bevezetésre került a villany. Nem egyszer volt rá példa, hogy idős, egyedül álló tanyán élő embereknek, segített a városba való beköltözésben, az új otthon megtalálásában.
Munkájáról „A tanyagondnok” címmel készült film, melyet 2015-ben mutatott be az MTV, majd konferenciákon, falugondnoki találkozókon és képzéseken is megismerhetett a falugondnoki társadalom.
Fontos számára a szakmai konferenciákon és képzéseken való aktív részvétel. Tagja a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületnek és szakmai tapasztalatával segíti fejleszteni az egyesület munkáját.  Mind a szakmai, mind az egyesületi, közösségi munkában példaadóan helytáll.
Feladatát „szolgálat”-nak, a hivatásának tekinti, amelyeket példaértékűen és kimagasló színvonalon végez immár több mint egy évtizede. Napjainak, sőt egész életének célja, hogy mások életét segítse, jobbá tegye.


KEMÉNY BERTALAN FALUFEJLESZTÉSI DÍJ 2016.

Szabó Gellért hitvallása szerint „nemcsak őrzője, de alakítója, jó gazdája” is szeretne lenni a vidéknek, amely számára a magyar jövő reménységét jelenti. Számára a vidék a magyar jövő reménységét jelenti. Hiszi, hogy a falusi parasztemberek szívós kitartásának nyomán a legkisebb települési közösségek is virágzásnak indulhatnak. Nemcsak a gyermekkora, de eddigi élete legnagyobb része is szülőfalujához, az 1987-ig Lászlófalva néven ismert, Bács-Kiskun megyei Szentkirályhoz köti. saját szavait idézve: „Falusi-tanyasi emberként, afféle paraszt-polgármesterként meggyőződésem, hogy hazánkban ma is a falu az emberek, illetve a magán- és közügyek közvetlen, őszinte találkozásának színtere.” Szabó Gellért szelíd falufejlesztő, mint Kemény Bertalan volt.


KEMÉNY BERTALAN FALUFEJLESZTÉSI DÍJ 2015.

Benkovics Tibor tanyagondnok a tanyavilágban élő szentkirályiak segítője. Munkáját a pontosság, személyes hozzáállását a megbízhatóság, az áldozatkészség, az empátia jellemzi. Nemcsak az idősek, de a nagycsaládosok és szegény sorban élők iránt is kitűnik figyelmessége, a rászorulók felé megnyilvánuló karitatív érzékenysége, szakmai elkötelezettsége.
A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének senior tanyagondnok tagja. Tapasztalatait a fiatal tanyagondnokok képzése során az ország több településén megoszthatja kollégáival, ami a hivatás iránti hűségét is bizonyítja. Így részt vállal az egyesülethez tartozó új szolgálatok segítésében, felkészítésében is. Feladatvállalásaira kivétel nélkül minden alkalommal lehet számítani. 
Benkovics Tibor munkájával kivívta mind Szentkirály lakóinak, mind az egyesület tagjainak megbecsülését. 2004-től nyújtott példás tanyagondnoki és egyesületi tevékenységéért Kemény Bertalan falufejlesztési díjat kapott.


 KEMÉNY BERTALAN FALUFEJLESZTÉSI DÍJ 2014.

Nagy Zsoltné munkaköre, mint általában a falugondnokoké széles körű. Munkáját nagy igyekezettel, lelkiismeretesen 11 éve végzi. Feladata nagyon összetett és szerteágazó, mert Csárdaszállás lakóinak ellátását, segítését végzi rendszeresen.
Az emberek gondját és a falu gondját ismeri, az emberek bizalmát élvezi. Minden féle problémával megkeresik, legyen az egy motorhoz megvásárolandó felfogató csavar, vagy egy szociális otthoni elhelyezés. Végzettségéből adódóan egészségügyi segítséget is ad (vérvétel, injekciók, kötözés). Megszokott és nélkülözhetetlen szolgáltatást végez a településen.
Feladatát "szolgálat"-nak tekinti, példaértékűen végzi. Lelkiismeretesség, jó kapcsolatteremtő képesség, szociális munkára termettség jellemzi.
A közösségi munkában is példásan helytáll, a települési programok aktív résztvevője és segítője, aki a községünk civil szervezeteivel is jó kapcsolatot ápol. Csárdaszálláson már nyolc éve képviselőként is tevékenykedik.
Szakmai fejlődése érdekében rendszeresen részt vesz a falugondnokokat érintő egyesületi továbbképzéseken.
A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének is tevékeny részese, az elnökség tagja. Ezáltal nemcsak a településen élők dolgaival foglalkozik, hanem részt vállal öt megyében az egyesülethez tartozó szolgálatok segítésében is. Senior falugondnokként a Békés megyéből a falugondnoki alapképzésen részt vevők gyakorlati napjait irányítja hat éve. Feladatvállalásaira kivétel nélkül minden alkalommal lehet számítani.
Nagy Zsoltné Edit elnökségi tagként segíti az egyesület munkáját, senior tanyagondnokként pedig részt vesz Békés megyei új falugondnokok képzésében is.
Feladatait „szolgálat”-nak, a hivatásának tekinti, amelyeket példaértékűen és kimagasló színvonalon végez immár egy évtizede.


KEMÉNY BERTALAN FALUFEJLESZTÉSI DÍJ  2013.

Kovácsné Kacz Erika 2002 óta látja el a tanyagondnoki feladatokat Röszke községben. Munkáját szívvel-lélekkel végzi, és a munkaidő korlátaival mit sem törődve áll a település és az itt élők rendelkezésére már 10 éve. Röszke lakóinak bizalmát és megbecsülését élvezi, nem véletlenül, hiszen nap, mint nap lelkiismeretesen, odaadóan gondoskodik az emberekről, és a szakmai tudásának a legjavát adva végzi mindazokat a feladatokat, melyeket Berci bácsi is oly fontosnak tartott. Türelemmel és együttérzéssel végzett szolgálata az idősek és a rászorultak ellátásában mára nélkülözhetetlenné vált.
Szívügye nemcsak ez a munka, hanem a külterületen lakók sorsa is. Fáradhatatlanul és kilométereket nem számolva segíti az ott élőket. Ő az összekötő kapocs a tanyai ember és a falu között. Az Ő kezdeményezésére indult el 2002 decemberében és vált mára már hagyománnyá az Idősek Karácsonya, mely keretén belül megajándékozzák a külterületen egyedül élő időseket és a rászorultakat.
Évek óta kitartóan biztosítja a jelzőrendszeres ügyeletet az idősek körében biztonságuk, nyugalmuk érdekében, valamint a munkájából adódóan a gyermekvédelmi jelzőrendszer fontos tagja is.
A közösségi munkában is példásan helytáll, a települési programok aktív résztvevője és segítője, aki a községünk civil szervezeteivel is jó kapcsolatot ápol.
A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének is tevékeny részese. Elnökségi tagként segíti az egyesület munkáját, senior tanyagondnokként pedig részt vesz a fiatal kollégái képzésében is.
Feladatait „szolgálat”-nak, a hivatásának tekinti, amelyeket példaértékűen és kimagasló színvonalon végez immár több mint egy évtizede.
Szakmai munkája elismeréseképpen Kovácsné Kacz Erika Kemény Bertalan Falufejlesztési díjat vett át 2013. március 8-án Alsómocsoládon.


KEMÉNY BERTALAN FALUFEJLESZTÉSI DÍJ  2012.

Osztrogonácz Béláné, Annuska 1996 óta látta el a tanyagondnoki feladatokat Csikérián egyszemélyes intézményként. Feladatát "szolgálat"-nak tekintette, példaértékűen végezte. A nemrég nyugdíjba vonult tanyagondnok jelenleg az utódját tanítja be. Munkáját lelkiismeretesség, jó kapcsolatteremtő képesség, szociális munkára termettség jellemezte. A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének alakulása óta annak vezetőségi tagja, ezáltal nemcsak a településen élők dolgaival foglalkozott, hanem részt vállalt öt megyében az egyesülethez tartozó szolgálatok segítésében is. Feladatvállalásaira kivétel nélkül minden alkalommal lehetett számítani, az egyesület minden tagja tiszteli és becsüli.


KEMÉNY BERTALAN FALUFEJLESZTÉSI DÍJ  2011.

Balog Sándor a tanyagondnoki munkát 1999. október 15-én kezdte a Kalocsa melletti Negyvenszálláson. Kinevezésekor készített egy munkatervet, benne a szokásos tanyagondnoki feladat mellett több közösségépítő és kulturális program is szerepelt. Szilvesztertől egészen karácsonyig szervezett rendezvényeket – felesége segítségével – kicsiknek-nagyoknak egyaránt, amelyek igen nagy népszerűségnek örvendtek. Ezzel sikerült jobban összekovácsolni a helyi közösséget.
Időt, fáradtságot nem kímélve látta el a feladatait. A tanyagondnoki munkát alázattal, teljes odaadással végezte. Úgy próbált meg segíteni, hogy jól essen annak, aki kapja. Erőn felül is próbált tenni az emberekért. Bizalommal fordultak hozzá a negyvenszállásiak. Legbüszkébb arra, hogy a Kalocsát Negyvenszállással összekötő kerékpár-út létrejöttében az Ő szervezőmunkája is benne van.


Pro Caritate Emlékérem 2010.
 
Csáki Béla
1990. október 14-től Fülöpjakab polgármestere, ebben a minőségében az első önálló önkormányzati vezető az 1989. január 1. óta önálló településen. Jelenleg ötödik polgármesteri ciklusát tölti.
Döntő szerepe van abban, hogy 1998-ban bevezették Fülöpjakabon a tanyagondnoki szolgálatot előbb egy körzetben, majd 2003-ban 2. tanyagondnoki körzetet is indítottak.
A két tanyagondnoki szolgálat mintaszerűen működik, segítve és könnyebbé téve a tanyán élők életét. Csáki Béla szorgalmával, emberszeretetével, segítőkészségével kivívta mind Fülöpjakab lakóinak, mind a tanyagondnokok, a tanyagondnokságért tenni akarók megbecsülését.
Csáki Béla tanyagondnoki vezetői tapasztalatait szakmai műhelyeken rendszeresen megosztja az újonnan tanyagondnoki szolgálatokat indító települések vezetőivel.
Az erdélyi falugondnoki szolgálatok indulását a megrendezett konferenciákon előadásaival segítette.
Csáki Béla a fülöpjakabi tanyagondnoki szolgálatok 13 éves eredményes működtetése, valamint hazai és határon túli népszerűsítése alapján méltó a kitüntetésre.
Csáki Bélát a Nemzeti Erőforrás Minisztere Pro Caritate Emlékéremmel – a szociális szakmai legmagasabb kitüntetésével –  tüntette ki november 11-én, a Szociális Munka napján Keszthelyen.


Miniszteri dicséret 2009.

Bozóki Imre 2003 óta látja el a tanyagondnoki feladatokat Mórahalmon.
2003 májusától Mórahalom külterületén dolgozik tanyagondnokként. Mindennapos tevékenységeihez tartozik a tanyai lakossággal való folyamatos kapcsolattartás, a belterületen meglévő egészségügyi, szociális, hivatali, postai és egyéb szolgáltatások elérhetővé tétele a külterületen élők számára. Meleg ebéd kiszállítás, idősek látogatása, gyerekek iskolába, óvodába szállítása, betegek háziorvoshoz, szakrendelésre való eljuttatása, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat kiszállítása a veszélyeztetett családokhoz. Rendezvényekre, kirándulásokra való eljutás segítése, bevásárlás, gyógyszerbeszerzés, jelzőrendszeres ügyelet biztosítása. Feladatát „szolgálat”-nak tekintve nagy önállósággal példaértékűen végzi. Lelkiismeretesség, jó kapcsolatteremtő képesség, szociális munkára termettség jellemzi. Senior falugondnokként az új falu- és tanyagondnokokat segíti.
Munkáját is feleleveníti a „Tanya, gyerek, esély, Európa címmel készült film, melyet a 2007. évi filmszemlén mutattak be.
A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének tagjaként is aktívan tevékenykedik, senior falugondnokként segíti az új tanyagondnokok munkáját; s rendszeresen megjelennek írásai a Duna-Tisza Közi Falugondnoki Hírlevélben. Lelkiismeretesen és odaadóan dolgozik. A közösségi munkában példaadóan helytáll.
Bozóki Imre tanyagondnok munkájával, segítőkészségével, szorgalmával, emberszeretetével, kivívta mind Mórahalom lakóinak, mind az egyesület tagjainak megbecsülését.

Bozóki Imrét 2009. október 23-a alkalmából a Szociális és Munkaügyi Miniszter Miniszteri Dicséret kitüntetéssel tüntette ki


Mórahalom 20 éve város emlékplakett 2009.
Farkas Ildikó
Mórahalom tanyagondnoka

Mórahalom 20 éve város emlékplakettet kapott Farkas Ildikó tanyagondnok, akinek az idős, elesett emberek testi,  lelki gondozása teszi ki napjait. Fáradhatatlanul, kilométereket nem számlálva segít a külterületen lakók életminőségének javításán.


Miniszteri dicséret 2009.
BOGDÁN ZSIGMOND Lórév tanyagondnoka

Bogdán Zsigmond 2002 óta látja el a falugondnoki feladatokat a 310 lakosú Lóréven, a szerb nemzetiségű kisfaluban, Pest megyében egyszemélyes intézményként. Napi kapcsolatot tart a településen élőkkel. Betegeket juttat el orvoshoz, szakrendelésre. Igény szerint templomba, kirándulásra, bevásárlásra, temetőbe szállítja azokat, akik az ő segítsége nélkül nem tudnának eljutni ezekre a helyekre. Mindennapos tevékenységei közé tartozik a gyógyszerek beszerzése, bevásárlások elvégzése, gázpalackok cseréje, gyermekek programokra szállítása, az idősek látogatása, helyi népművészek fellépésekre szállítása, közhasznú munkások irányítása, részvétel a helyi képviselőtestületi üléseken, információközvetítés az önkormányzat és a lakosság között, közösségi programok szervezésében, lebonyolításában való részvétel. Az emberek gondját és a falu gondját ismeri, az emberek bizalmát élvezi. Megszokott és nélkülözhetetlen szolgáltatást végez a településen. A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének vezetőségi tagja. Senior falugondnokként az új falu- és tanyagondnokokat segíti.
Március 15-e alkalmából a Szociális és Munkaügyi Miniszter Miniszteri Dicséret kitüntetéssel tüntette ki.


Miniszteri elismerő oklevél 2008.
BÁLINT LÁSZLÓ  Ásotthalom tanyagondnoka

 1997 óta látja el a tanyagondnoki feladatokat Ásotthalmon egyszemélyes intézményként.
1989-től dolgozik a községi tanácsnál, az önkormányzatnál, majd 1997-ban a település lakóinak bizalmából lett falugondnok.
Mindennapos tevékenységei közé tartozik a gyógyszerek beszerzése, bevásárlások elvégzése, az ebédhordás, az idősek látogatása. Betegeket juttat el orvoshoz, szakrendelésre. Fontosnak tartja a kapcsolattartást fiatalokkal, idősekkel, civil szervezetekkel, orvosokkal. Naponta több embernek intézi ügyes-bajos dolgait a különböző hivatalokban.  Segíti a tanyai közösségi rendezvények szervezését.
Munkáját nagy odafigyeléssel, törődéssel végzi. Lelkiismeretesség, jó kapcsolatteremtő képesség, szociális munkára termettség jellemzi. Feladatát "szolgálat"-nak tekintve nagy önállósággal egy évtizede példaértékűen végzi.

Az emberek gondját ismeri, bizalmukat élvezi. Nélkülözhetetlen szolgáltatást végez a határmenti Bács-Kiskun megyei településen Ásotthalmon.
A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének vezetőségi tagja. Ezáltal nemcsak a településen élők dolgaival foglalkozik, hanem részt vállalhat öt megyében az egyesülethez tartozó szolgálatok segítésében is. Feladatvállalásaira kivétel nélkül minden alkalommal lehet számítani.


Farkas Márta

Farkas Márta 1994 óta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tagja. A Szeretetszolgálat 1989 óra önkéntesen működő Ceglédi Csoportjának 1994-től vezetője. 2004-ben Cegléden elindította a tanyagondnoki szolgálatot, melyet azóta még egy szolgálattal bővített.
Márta a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karán végzett általános szociális munkásként, majd tanyagondnokként.
A szeretetszolgálat önkéntes munkatársaként rendkívül aktívan vesz részt a rászorulók segítésében. A rászoruló nagycsaládoknak, kisnyugdíjasoknak rendszeresen gyűjt adományokat, ruhaosztásokat szervez önkéntesek segítségével, élelmiszercsomagokat juttat el a szükséget szenvedő embereknek. Lehetőség szerint gyógyászati segédeszközökkel is segíti a betegeket. Nemcsak Ceglédről, hanem a területileg hozzá tartozó településekről érkező kéréseket is megpróbálja teljesíteni. Nagy türelemmel, empátiával fordul a Tanyagondnoki Szolgálat ceglédi működési területén élő idősekhez, nagycsaládokhoz. Személyiségéből adódóan mindig kitartóan keresi a problémák megoldását, lelkesen végzi munkáját.
Nyaranta a hátrányos helyzetű gyermekeknek táborokat szervez.
Karácsony előtt rendszeresen részt vesz a Szeretetszolgálat "Kaiser's" élelmiszergyűjtő akciójában, önkénteseivel az áruházakban jelentős számú adományokat gyűjt össze. Az ezekből elkészített csomagokat Karácsonykor a rászoruló családok mindig nagy örömmel fogadják.
Jó kapcsolatot alakított ki a városban lévő szociális intézményekkel, keresi az együttműködés lehetőségét.
A Tanyagondnoki Szolgálatot eredménnyel, nagy odafigyeléssel működteti, tervezi további szolgálatok elindítását. Mind szakmailag, mind emberileg a rászorulók maximális segítésére törekszik.
Farkas Mártát áldozatkész, kiemelkedő szociális tevékenységéért, a tanyagondnoki szolgálatért Cegléd városa "Cegléd város Szociális Szolgálatáért" elismerő oklevéllel jutalmazta.


Miniszteri elismerő oklevél 2006. 

Osztrogonácz Béláné Csikéria falugondnoka

 

1996 óta látja el a tanyagondnoki feladatokat Csikérián egyszemélyes intézményként.
1988. január 1-től dolgozik korábban a községi tanácsnál, majd az önkormányzatnál, mint házi szociális gondozó, majd 1996-ban a település lakóinak bizalmából lett falugondnok.
Betegeket juttat el orvoshoz, szakrendelésre. Mindennapos tevékenységei közé tartozik a gyógyszerek beszerzése, bevásárlások elvégzése, az ebédhordás 70 főre, az idősek látogatása. Naponta 20 főnek intézi ügyes-bajos dolgait a különböző hivatalokban.
Feladatát "szolgálat"-nak tekintve nagy önállósággal több évtizede példaértékűen végzi. Lelkiismeretesség, jó kapcsolatteremtő képesség, szociális munkára termettség jellemzi.
Az emberek gondját ismeri, bizalmukat élvezi. Megszokott és nélkülözhetetlen szolgáltatást végez a határmenti Bács-Kiskun megyei településen Csikérián.
A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének alakulása óta vezetőségi tagja. Ezáltal nemcsak a településen élők dolgaival foglalkozik, hanem részt vállalhat öt megyében az egyesülethez tartozó szolgálatok segítésében is. Feladatvállalásaira kivétel nélkül minden alkalommal lehet számítani, az egyesület minden tagja tiszteli és szereti. 
Osztrogonácz Béláné Annuska munkájával, segítőkészségével kivívta mind Csikéria lakóinak, mind az egyesület tagjainak megbecsülését. 1988-tól szociális területen végzett munkájáért, 1996-től nyújtott aki kimagasló, sokrétű és
példás tanyagondnoki és egyesületi tevékenységéért, faluja ellátásáért kitüntetését javasoljuk.


Miniszteri elismerő oklevél 2005.

Antal Mihályné  Ambrózfalva falugondnoka 

Antal Mihályné Nóra 1997 óta látja el a falugondnoki feladatokat Ambrózfalván egyszemélyes intézményként.
Betegeket juttat el orvoshoz, szakrendelésre. Igény szerint templomba, kirándulásra, idősek klubjába, temetőbe szállítja azokat, akik az ő segítsége nélkül nem tudnának eljutni ezekre a helyekre. Mindennapos tevékenységei közé tartozik a gyógyszerek beszerzése, bevásárlások elvégzése, az ebédhordás, az idősek látogatása.
Feladatát "szolgálat"-nak tekintve nagy önállósággal végzi. Lelkiismeretesség, jó kapcsolatteremtő képesség, szociális munkára termettség jellemzi.
A teleház üzemeltetése, pályázatok írása is a feladatai közé tartozik.
Az emberek gondját ismeri, bizalmukat élvezi.
A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének alakulása óta vezetőségi tagja. Részt vesz a programok szervezésében, munkájára mindig lehet számítani.
Antal Mihályné Nóra munkájával, segítőkészségével kivívta mind Ambrózfalva lakóinak, mind az egyesület tagjainak megbecsülését. 1997-től nyújtott kimagasló falugondnoki és egyesületi tevékenységéért, faluja ellátásáért kapta a miniszteri elismerést.


Miniszteri elismerő oklevél 2005.

Répási Imre  Szakmár tanyagondnoka

Répási Imre 1994 óta Szakmár tanyagondnoka. Munkaköre, mint általában a falugondnokoké széles körű. Munkáját nagy igyekezettel, lelkiismeretesen végzi. Feladata nagyon összetett és szerteágazó, mert Szakmár tanyán élő lakóinak ellátását, segítését végzi rendszeresen.
Naponta ételt szállít. Elvégzi a heti bevásárlást, élelmiszer, táp és takarmány, műszaki cikkek beszerzését. Idekapcsolódik a betegek orvoshoz szállítása, gyógyszerek beszerzése. Szükség esetén a tanyai lakossághoz az útviszonyok miatt az orvos kiszállítása is.
Az iskolások, óvodások versenyekre, rendezvényekre, szállítása is a feladata. Hétvégenként sport és egyéb rendezvényekre szállítja a gyermekeket, felnőtteket, nyugdíjasokat egyaránt.
Répási Imrét a Szakmáron élők lelkiismeretességéért, önzetlenségéért megszerették. Problémáikkal bizalommal fordulnak hozzá, tudják, hogy a segítségnyújtás nem marad el.
Répási Imre lelkiismeretes munkájára mindig lehet számítani. Biztonságosan vezet.
A Duna-Tisza Közi Falugondnoki Egyesület vezetőségének munkájában, rendezvényein, a falugondnoki találkozókon is rendszeresen részt vesz. Jó kapcsolatot tart fenn a szomszédos települések falugondnokaival. A Falugondnokok Háza felújításához munkájával szintén hozzájárult.

Eddigi munkája, szorgalma alapján Répási Imre Miniszteri kitüntetésre érdemes volt.


Miniszteri dicséret 2004.

Polyák Tibor Fülöpjakab tanyagondnoka

1998 óta látja el a tanyagondnoki feladatokat egyszemélyes intézményként. A külterületi tanyás térségekben élő idősek és rászorultak ellátásának segítése a feladata.
A tanyán élő iskolásokat és óvodásokat szállítja az intézményekbe. Betegeket juttat el orvoshoz, szakrendelésre. Igény szerint templomba, kirándulásra, idősek klubjába, temetőbe szállítja azokat, akik az ő segítsége nélkül nem tudnának eljutni ezekre a helyekre. Mindennapos tevékenységei közé tartozik a gyógyszerek beszerzése, bevásárlások elvégzése, az ebédhordás, az idősek látogatása.
Feladatát "szolgálat"-nak tekintve nagy önállósággal végzi. Türelmesség, lelkiismeretesség, jó kapcsolatteremtő képesség, szociális munkára termettség jellemzi.
Tagja a képviselőtestületnek, ahol tájékoztatást ad munkájáról és felveti azokat a problémákat, amelyek megnehezítik a külterületi és tanyás térségekben lakók életkörülményeit.
Az emberek gondját és a falu gondját ismeri, az emberek bizalmát élvezi. Családi élete példamutató.
Nélkülözhetetlen szolgáltatást végez a fülöpjakabi tanyavilágban.
Polyák Tibor tanyagondnok szorgalmával, emberszeretetével, segítőkészségével kivívta mind Fülöpjakab lakóinak, mind az egyesület tagjainak megbecsülését.


Miniszteri dicséret 2003. 

Gárgyán József 1997 óta Öttömös falugondnoka.

Tíz jelentkező közül nyerte el az állást. Gárgyán Józsefet a lakosság, különösen az idős tanyai emberek a lelkiismeretességéért, a rábízott pénzek pontos elszámolásáért, szerénységéért, önzetlenségéért megszerették. Problémáikkal bizalommal fordulnak hozzá, tudják, hogy a segítségnyújtás nem marad el. Segítségével az óvodától, iskolától távol élő gyermekek is részt vehetnek a különböző rendezvényeken, versenyeken, művészeti oktatásban, úszótanfolyamokon. Ez nagyon fontos, mert a település (826 fő) lakosságának fele tanyás, -Isten háta mögötti- területen, rossz körülmények között lakik. A hasonló adottságú, (Homokháti Kistérség) csak nagyobb területű szomszédos községek perifériájáról is idejárnak gyerekek, ellátásukat Öttömös végzi.

Jó kapcsolatot tart fenn a szomszédos települések falugondnokaival. A Falugondnokok Háza felújításához munkájával szintén hozzájárult.

Tevékenysége elismeréseként Öttömös Község polgármestere 2002. szeptember 1-jén munkatársi címet adományozott számára.

Eddigi munkája, szorgalma alapján Gárgyán József miniszteri dicséretet kapott.


Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt 2003. 

Csörszné Zelenák Katalin az ELTE magyar-népművelés szakán szerezte alapdiplomáját, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett vezetés-szervezési szakközgazdászként. Közoktatási és közművelődési szakértő.
Pályáját a Kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központ felnőttoktatási stúdióvezetőjeként kezdte, nappali és levelező tagozaton. 14 évig dolgozott a Városföldi Könyvtár és Művelődési Ház vezetőjeként, s emellett a Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola magyar tanára volt, 1996-tól a Kecskeméti Pedagógiai Intézet felnőttképzési munkatársa.
Több civil szervezet aktív tagja. Mind Kecskeméten, mind Városföldön számos közösség működik, amelyeket ő indított útjára: pedagógus klub, kertbarát kör, nyugdíjas klub, filmklub, Bács-Kiskun megyei fafaragók, politikatudományi, kultúrtörténeti szabadegyetem, stb. Ezen munkáját  Népművelésért kitüntetéssel ismerték el.
A falugondnoki hálózattal 1996 őszén került kapcsolatba, amikor már a Duna-Tisza közén is szaporodtak a tanya- és falugondnoki szolgálatok. Hamarosan megszervezte a Falugondnokok Duna-Tisza közi Egyesületét, amely mára segítő, fejlesztő munkája eredményeként erős, dinamikus, változatos programokkal és továbbképzésekkel működő együttműködéssé fejlődött. Már 1996-ban, a Falufejlesztési Társaság keretében megkezdte a falugondnoki alapképzések szervezését és jelentős részt vállalt a képzési program kidolgozásában. 1998-tól kétévenként szerkeszti a Falugondnokok Kalendáriumát, amely igen színvonalas összefoglalója az országos falugondnoki hálózat sokszínűségének. A Magyar Tanya- és Falugondnoki Szövetség előkészítésében és szervezésében végzett munkája eredményeként is 2001-től a Szövetség ügyvezető alelnöke. Nevéhez fűződik a Szövetség munkájának tényleges megindulása, számos pályázat elnyerése és eredményes megvalósítása, valamint a Vértesacsai Falugondnokok Háza befejezése, berendezése, üzemeltetése. Munkabírása, szervezőkészsége, energiája szinte kimeríthetetlen, az országos hálózat információs kapcsolatrendszerének nélkülözhetetlen motorja. 

Az elismerés előterjesztése Szanyi Éva egyik utolsó munkája volt.


Pro Caritate Emlékérem 2001.

Szőke Pált Harkakötönyben 1997-ben választották meg falugondnokká. Munkáját, feladatát az első naptól kezdve szolgálatnak tekintette és akként is végzi mind a mai napig. Mindennapi tevékenysége során elsősorban a tanyákon élő több mint 200 idős, elesett ember gondját-baját vállalta föl. Munkaidejét nem az órához, hanem a tanyai emberek igényeihez igazította. Munkáját reggelenként a falugondnoki szolgálathoz beosztott közhasznú foglalkoztatottak eligazításával kezdi, majd behoz a tanyákról 8-10 óvodás, iskolás gyermeket. Kora délelőtt a szociális otthon beteg lakóit viszi kórházi szakrendelésre. Délben az ebéd mellett kiviszi a kenyeret, gyógyszert, könyvet a tanyákra. Délután edzést tart a helyi futballcsapatnak. Ha kell, az általános iskolás gyermekeket viszi sportversenyekre, az óvodásokat úszásoktatásra. Szombaton a női kézilabdacsapatot, vasárnap a férfi focistákat szállítja vidéki mérkőzésekre. Maradék idejében parkot rendez, füvet nyír. Az emberek gondját és a falu gondját ismeri, az emberek bizalmát élvezi. Megszokott és nélkülözhetetlen szolgáltatást végez a harkakötönyi tanyavilágban. Munkáját megbízhatóság, lelkiismeretesség jellemzi. A településen mindenkinek ismeri gondját-baját, és igyekszik mindenkin segíteni. Munkája és élete a falu elismert személyiségévé tette. Magánélete, korrekt, rendezett. Unokáival sokszor úgy is együtt van, hogy magával viszi őket egy-egy tanyai útjára, megmutatja nekik a tanyai emberek nehéz életét, példával tanítva a fiúkat.

Eredményes pályázatokat ír, ezzel is támogatja faluját, s az itt élőket. A Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének a kezdetektől elnökségi tagja.

Szőke Pál példamutató munkájával, emberi magatartásával méltó a kitüntetésre. A változatos, sokszínű tevékenység - melyet tanyagondnokként végez - mintát adhat bármely kistelepülésnek és bizonyítéka a falugondnoki hálózat létjogosultságának.


Pro Caritate Emlékérem 2000.

Friebert Gábor a Falugondnokok Duna-Tisza Közi Egyesületének elnöke.

Kelebián született. Általános iskolai tanulmányai után kőműves szakképesítést szerzett, s kőművesként dolgozott a kelebiai önkormányzatnál.
A Szent Erzsébet Otthonház felépítése után 1993-ban került dolgozni ehhez az intézményhez. 1993 óta dolgozik közvetlenül szociális területen. Már akkor is a külterületi tanyás térségekben élő idősek és rászorultak ellátásának segítése volt a feladata.
1996 óta látja el a falugondnoki feladatokat egyszemélyes intézményként. A tanyán élő iskolásokat és óvodásokat szállítja az intézményekbe. Betegeket juttat el orvoshoz, szakrendelésre. Igény szerint templomba, kirándulásra, idősek klubjába, temetőbe szállítja azokat, akik az ő segítsége nélkül nem tudnának eljutni ezekre a helyekre. Mindennapos tevékenységei közé tartozik a gyógyszerek beszerzése, bevásárlások elvégzése, az ebédhordás, az idősek látogatása.
Szoros kapcsolatot tart fenn a település karitatív és civil szervezeteivel, az önkormányzat szociális csoportjával és a Szent Erzsébet Otthonházzal.
Tagja a Szociális Bizottságnak. Rendszeresen meghívót kap a képviselőtestületi ülésekre, ahol tájékoztatást ad munkájáról és felveti azokat a problémákat, amelyek megnehezítik a külterületi és tanyás térségekben lakók életkörülményeit.
Az emberek gondját és a falu gondját ismeri, az emberek bizalmát élvezi. Megszokott és nélkülözhetetlen szolgáltatást végez a kelebiai tanyavilágban.
A Duna-Tisza Közi Falugondnoki Egyesület elnökeként 1997 óta aktívan tevékenykedik. Lelkiismeretesen és odaadóan végzi munkáját.
Minden egyesületi, közösségi munkában példaadóan helytáll.
Friebert Gábor falugondnok szorgalmával, emberszeretetével, segítőkészségével kivívta mind Kelebia lakóinak, mind az egyesület tagjainak megbecsülését.